Flórián tér
| Flórián tér | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Magyarország |
| Település | Budapest |
| Városrész | III. kerület |
| Névadó | Szent Flórián |
| Nevezetes épületei | Flórián Üzletközpont |
| Földrajzi adatok | |
| Elhelyezkedése | |
 Flórián tér
Pozíció Budapest III. kerülete térképén
| |
 é. sz. 47° 32′ 28″, k. h. 19° 02′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 28″, k. h. 19° 02′ 27″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Flórián tér témájú médiaállományokat. | |
A Flórián tér egy köztér Budapest III. kerületében.
Története[szerkesztés]
A tér a nevét Bebo Károly 1819 és 1952 között itt álló Szent Flórián szobráról (jelenleg a Kiscelli Múzeumban található) kapta a 19. század elején. 1875-ben a teret Flórián utcának nevezték át, majd 1910-től ismét tér lett.[1]
1778-ban egy építkezési meszesgödör kiásásakor talált falak váltak Schönvisner István vezetésével egy akkoriban formálódó új tudomány, a régészet első ásatásává Magyarországon. 1930-ban Nagy Lajos folytatta a feltárásokat, majd a környékbeli építkezések folytán újabb és újabb részletek kerültek elő. Az itt talált maradványok az aquincumi katonai táborok közfürdőjének épületei voltak. 1985-ben az Árpád híd téren átívelő felüljárója alatti területen található római kori romokat Fürdőmúzeum néven újra látogathatóvá tették.
Az addig viszonylag csendes közterület forgalma az Árpád híd 1950-es átadásával növekedett meg. A téren kialakított körforgalomba akkoriban is Pest felől az Árpád híd, északról a Szentendrei út (11-es főút), déli irányból a Korvin Ottó utca (ma: Pacsirtamező utca) torkollott. A Vörösvári út a Bécsi úttal (10-es főút) köti össze a teret. A korábbi központnak számító Fő tér szerepét fokozatosan átvette. 1973-1978 között tartott a teret körülvevő, elhanyagolt – építészeti szempontból azonban értékes, szecessziós és eklektikus – épületek lebontása.[2][3] Miután a kiüresedett téren 1981 januárjában megszűnt a 11-es és a 33-as villamos, a Vörösvári út, az Árpád híd budai lehajtója, a Pacsirtamező utca és a Szentendrei út által keresztezett, a korábbi körforgalom helyén többszintesre kialakított csomópontban 1984-ben indult el a ma is közlekedő 1-es villamos.[4] A két felüljáró 1982-1984 között épült. Elsőként a déli készült el 1983-ban.[5]
Nevezetesebb épületek[szerkesztés]
Óbuda központjában 1969-1984 között tartott a panelházas lakótelep felépítése, amely szinte teljesen megváltoztatta a térség addigi, jellemzően kisvárosias arculatát.[6][7] (Összesen 13 ezer lakás készült el. Az első szalagházat a Kórház utca és a Szentendrei út sarkán 1969-ben kezdték el összeállítani.[8]) A tér legismertebb épülete az 1973-1976 között felépült Flórián üzletközpont. (Az üzletközpont mögött található a Kórház utcai piac.[9]) A forgalmas közterület helyén a Római Birodalom idején az Aquincumi római tábor bejárata volt.
A tér környékén számos látnivaló helyezkedik el:
- Az 1950-ben átadott és 1984-re kiszélesített Árpád híd felüljárói alatt, a gyalogos aluljáróban őrzi a római kori emlékeket a Fürdőmúzeum.
- Flórián (Felszabadulás) mozi (1913–2000), Flórián tér 3
- A tér nyugati szélén a Szőlő utca vonalában 1970-ben épült fel a főváros legnagyobb lakóépülete, emiatt a helyiek Faluházként emlegetik. A felújítása 2009-ben történt meg. A 315 méter hosszú, 14 lépcsőházas panelház 886 lakásában megközelítőleg 3 ezren élnek.[10][11]
- Budapesti Rádiótechnikai Gyár (BRG), előtte a Dohánygyár épülete a tér északkeleti sarkán (ma irodaházként funkcionál)[12]
A tér szélesítése előtt lebontott Szent Flórián-szoborcsoportot és a restaurált Fogadalmi oltárt 2012-ben újra felállították.[13][14]
Megközelítés budapesti tömegközlekedéssel[szerkesztés]
- Busz:
9, 29, 34, 106, 111, 118, 134, 137, 218, 226, 237 - Villamos:
1, 1A - Éjszakai autóbuszjárat:
901, 918, 923, 934
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Budapest lexikon. első kötet A-K Budapest: Akadémiai Kiadó. 1993. 440. o. ISBN 9630564106
- ↑ Szabó Alexandra - Az óbudai Flórián tér és a „kutyasétáltató park” története (mut-mutato.blog.hu, 2013.03.25.)
- ↑ Emlékeztek még a Flórián és az Újlaki mozikra? - ittlakunk.hu, 2013.03.10.
- ↑ Dolecskó Kornélia, Balogh P. László - A Lehel úttól a Bécsi útig (Népszabadság, 1982.10.16.)
- ↑ Gáll Imre, Kovács József, dr. Tóth Ernő - Pest megyei és Budapesti hídak (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 936-04-8919-8 (Hungaricana online archivum)
- ↑ Branczik Márta - Minden az Árpád híd megnyitásával kezdődött / Óbuda központjának kialakulása az 1960-as években (Óbudai anziksz, 2016)
- ↑ Iván László: Budapesti falanszterek: A tömeges lakásépítés térbeli konzekvenciái. Földrajzi Értesítő, XLV. évf. 1–2. sz. (1996) 73–99. o. Hozzáférés: 2017. június 30. ↑ 1. melléklet. Budapest 1945 után épült jelentősebb lakótelepei:
- ↑ "Az első panel elhelyezése" emléktábla a Kórház utcában Archiválva 2021. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben - egykor.hu, 2011.10.18.
- ↑ A Kórház utcai piac hivatalos Oldala - Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatósága
- ↑ Magyarósi Csaba - Felújították Magyarország legnagyobb lakóházát (Index.hu, 2009.12.15.)
- ↑ Papp Géza - Az ország legnagyobb lakóházában jártunk Archiválva 2020. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben (hg.hu, 2010.06.04.)
- ↑ Az Óbudai Dohánygyár
- ↑ Hegedűs Attila - Könnyebb rombolni, mint építeni / Interjú Ágostházi László építészmérnökkel (Óbudai Anziksz)
- ↑ Zubreczki Dávid - Barokk a város peremén / Óbuda (enbudapestem.hu, 2021.05.11.)
További információk[szerkesztés]
- Bán Dávid - Az óbudai óriás / a Flórián tér története (Építészfórum, 2023.03.05.)
- Kolozsi Ádám, Ajpek Orsolya - A túrós csuszát kicsinálta a buldózer Index.hu, 2014.12.04.