10-es főút (Magyarország)
| 10-es főút | |
 |
|
 |
|
| A 10-es főút nyomvonala | |
| Úttípus | Elsőrendű főút |
| Építkezés | 1920-as évek |
| Hossza | 75 km |
| Ország |  Magyarország |
| Megyék | Pest megye Komárom-Esztergom megye |
| Mérnökségek | Magyar Közút Kht. |
| Az út eleje | Budapest |
| Az út vége | Almásfüzitő |
A 10-es számú főút Budapestről (Óbudától) Almásfüzitőig tart, végighalad a Dorogtól Lábatlanig húzódó dunamenti iparvidéken, megtartva az idők folyamán kialakult, hagyományos Bécs-Buda országút nyomvonalát. A 10-es főutat Bécsi útnak is nevezik, mivel régebben Bécsig haladt, de ma már az Almásfüzitő utáni szakaszt az 1-es főút része.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Pest megye északnyugati részén, Budapest határánál, a Pilist és a Budai-hegységet elválasztó völgyön halad keresztül. A Gerecse hegység túlnyomóan Komárom-Esztergom megyéhez tartozik. A tájat ollószerűen fogják be a nagy forgalmú nemzetközi útvonalak. Délen a Vértes hegységtől elválasztó völgyben halad az az M1-es autópálya, a Budapest-Bécs vasúti fővonal, s vele párhuzamosan az 1-es főút is. A 10-es főút, mely még mai is nagy forgalmú a Gerecse keleti és északi oldalán halad a vele párhuzamosan haladó budapest-esztergomi, illetve az esztergomi-almásfüzitői-komáromi vasútvonalakkal. Táttól kezdve a Duna vonalával párhuzamosan halad. Összeköti az iparosodott Pest megyét és Komárom-Esztergom megyét az ország fővárosával, Budapesttel.
Története [szerkesztés]
Nyomvonalával közel azonos útvonalon haladt keresztül a római hadiút, mely Aquincumot és a nyugati provinciákat kötötte össze. Az 1700-as években a Bécs és Buda közti forgalom növekedésével párhuzamosan ismét közlekedési csomópont lett Dorog, a postakocsi-állomásán gyakran megfordultak a kor jeles személyiségei, mint Kazinczy Ferenc, Széchenyi István, Wesselényi Miklós.
Települések az út mentén [szerkesztés]
Budapesten: (Óbudán)[1] a Flórián tértől az Árpád hídnál [2] kezdődik az útvonal.[3] Budapesttől északnyugati irányban halad egészen Tátig, ahol eléri a Dunát. Ezután a Duna jobb partját követve halad egészen Almásfüzitőig, ahol becsatlakozik az 1-es főútba. Üröm a budapesti agglomerációban, közvetlenül Budapest határában található. Pilisvörösvár előtt a múlt század elején feltárt dolomit bánya után keresztezi a Budapest–Esztergom-vasútvonalat. A város és Piliscsaba között 1956-ban a településen lévő két régi laktanyába a megszálló Vörös Hadsereg katonái költöztek. A rendszerváltás után a felsőoktatás szolgálatába állított épületekbe a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara költözött. A szomszédos falu Pilisjászfalu közigazgatásilag korábban Piliscsabához tartozott. A 10-es főútvonal átmegy Leányvár keleti felén, ezután ér Dorog határába, ahol a várost elkerülő 117-es főút elágazása található. Ez utóbbiak már Komárom-Esztergom megyéhez tartoznak.
Esztergom és Dorog városok szinte egybeépültek. Dorog város a 10-es főút mentén található, erre a 111-es főút csatlakozik, és biztosítja Esztergom gyors összeköttetését Budapesttel. A 10-es út dorogi szakaszáról Csolnok és Kesztölc érhető el mellékúton. Ezután átmegy Tokodaltáró községen, amely 1992-ig Tokod része volt. A barnaszén bányászatáról elhíresült települést elhagyva Tátra ér az út.[4] Tokodon 1839 óta bányásztak szenet. Jelentős volt a megszűnt üveggyára is, amely öblösüveget, üvegcsöveket, vákuumtechnikai üvegalkatrészeket gyártott.
Az útvonal Tátnál éri el a Duna vonalát. Itt érdemes megemlíteni a Halászcsárdát, mely a halételek szerelmeseinek szerezhet felejthetetlen estéket. Nyergesújfalun a római időkben Crumerum nevű kisvároska volt itt. A castrum csekély maradványai ma is láthatók. Ma fontos ipari központ, legjelentősebb az 1940-es évek elején épült Viscosa gyár, ahol műselymet, celofánt, műanyag szivacsokat gyártanak. Az Eternit művekben azbesztcement tetőfedő és burkolóanyagokat gyártanak és csőveket készítenek. Lábatlanon működik az ország legnagyobb cementgyárainak egyike.[5] A Gerecse hegység márgáiból és mészköveiből állítják elő a cementet. A 19. századi első cementgyár kemencéinek maradványait ipari műemlékként őrzik. Lábatlan egy része régi nevét vette fel. Piszkén működik az ország egyik legnagyobb s legkorszerűbb papírgyára, ahol papírvattákat, vékony csomagolópapírt készítenek. A tőle 1 km-re lévő Süttőn, illetve a falutól nem messze lévő Haraszt-hegy kőfejtőjéből bányásszák a messze földön híres, süttői fehér mészkövet. A 12. századtól kezdve szobrászati célokra is használják. Alapvetően lakás és intézmény burkolásra használják. Neszmély a Gerecse Duna menti peremén a Dunára néző teraszos lejtőket lösztakaró takarja, s rajta kitűnő szőlők teremnek. A helységről elnevezett Neszmélyi borvidék egyik központja is egyben. Dunaalmáson sok évszázada ismerik és kedvelték a feltörő langyos vizű forrásokat. Jelentőségük mára jelentősen csökkent a tőle 15 km-re lévő komáromi termálforrások miatt. A falu temetőjében találjuk Csokonai múzsájának Vajda Júliának (Lillának) 1855-ben állított újgótikus stílusú sírkövét. A környék történelmi nevezetessége, hogy a községgel szembeni Duna partnál és a Zsitva-folyó torkolatánál kötötték meg a zsitvatoroki békét 1606. november 11-én, ami véget vetett a 15 éves török háborúnak. Utunk párhuzamosan folytatódik a folyóval s a 7 km-re lévő Almásfüzitőt érjük el, amely a magyar vegyipar egyik fellegvára volt. Itt keresztezzük az 1-es főútat., illetve itt csatlakozik az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonalba. Ezzel utunk végéhez értünk, az útvonal innen 1-es főútként folytatódik Bécs illetve az országhatár felé. Érdemes megemlíteni, hogy alig tíz kilométerre található Komárom amelyen keresztül Szlovákiába utazhatunk.
Mai állapota [szerkesztés]
| Kereszteződések, pihenőhelyek és hidak | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tervek az út jövőjére vonatkozóan [szerkesztés]
A 10-es főút Budapest és Dorog közötti szakaszán a szuburbanizáció és az iparosodás - a Pilis településein lezajlott népességrobbanás (Piliscsaba népessége 1990 óta közel megduplázódott), az ezzel összefüggő motorizáció, valamint a Dorog-Esztergom térségének gyáraihoz kapcsolódó teherforgalom - miatt jelentősen növekedett az út forgalomterhelése a rendszerváltás óta. Az út kiépülése, az 1920-as évek óta a Budapest határa és Dorog közötti 28 km-es szakaszon a népesség 19 945 főről (1920) 57 591 főre (2010) növekedett, lezajlott a motorizáció, ennek ellenére az út ugyanúgy kétszer 1 sávos maradt.
A statisztikai elemzések szerint az utóbbi tíz évben a legforgalmasabb szakaszon, Pilisvörösvárnál már napi tizennyolcezer gépjármű is megfordult egy nap alatt. Egy tehermentesítő útvonal létesítése mindenképpen szükségessé vált, amely megosztja a forgalmat. Pilisvörösvár önkormányzata elkészítette a települést elkerülő út tervét, amely jól kapcsolható lenne az észak-déli nemzetközi forgalmat bonyolító M11-es gyorsforgalmi úthoz, valamint a tervezett 10-es tehermentesítő útvonalhoz.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Ha a belső közlekedési utakat is felsorolnánk, akkor így nézne ki: Clark Ádám tér-Fő utca-Frankel Leó utca-Bécsi út
- ↑ Árpád híd-Vörösvári út- becsatlakozik a Bécsi útba
- ↑ A belső kerületek forgalmas közútjait nem mindig lehet a „0” kilométerkőtől eredeztetni. Budapest fő közlekedési útjai a főváros közigazgatási határait átlépve országos illetve nemzetközi jelentőségű főutakban folytatódnak.
- ↑ 1927-ben épült meg Tát és Nyergesújfalu között az az 1 km hosszú egyenes, vízszintes betonútszakasz, amely 1-1 km hosszú kifutóival együtt – elsőként a világon – alkalmas volt sebességi autóversenyek lebonyolítására.
- ↑ Régebben ezeket a gyárakat „Piszkos tizenkettőnek” nevezték.
- ↑ Magyarország autóatlasz, Dimap, Bp. 2004, ISBN 963-03-7576-1
Források [szerkesztés]
- Budapest kézikönyve II. kötet 70.o. - 86.o. (Szekszárd, 1997) ISBN 963-9089-20-6
- Pest megye kézikönyve II. kötet (Szekszárd, 1997) ISBN 963-9089-13-3
- Fürészné Molnár Anikó: Komárom-Esztergom megye kézikönyve (Szekszárd, 1997) ISBN 963-9089-11-7
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||||||||||||||||
_Otszogletu_zold_tabla.svg)
