Tardos (település)
| Tardos | |||
 |
|||
| A tardosi római katolikus templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Komárom-Esztergom | ||
| Kistérség 2012-ig | Tatai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Csabán Béla Csaba[1] | ||
| Irányítószám | 2834 | ||
| Körzethívószám | 34 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1591 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 68,22 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 23,32 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Tardos
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Tardos
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,66180°, k. h. 18,44358° | |||
Tardos község Komárom-Esztergom megyében, a Tatai kistérségben. Korábbi nevén (1992 december 31-ig) Tardosbánya.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Tardos a Gerecse hegység ölelésében fekvő település. Tatabánya 14 km, Tata 12 km, Dunaalmás 15 km-re található.
Története [szerkesztés]
Első írásos említése 1217-ben történt Turdos alakban. Egyrészben a Karakó vár faluja volt, melyet Imre király 1204-ben az esztergomi káptalannak adományozott márványfejtésre, de II. Endre elvette a káptalantól, és a Koppán nemzetségbeli Paulinus és Jakab ispánoknak adta, majd visszavette tőlük, s az esztergomi egyháznak adta vissza. A falu másik része a Tardos nemzetség birtokában volt. 1244-ben a Turdos nemzetségbeli Pousa fiainak nevében , majd 1366-ban Tordas alakban jelenik meg a település neve. A falut a törökök elpusztították, majd szlovák telepesekkel telepítették újra, akik azonban nem a régi falu helyét választották letelepedésre. A régi Tardos emléke ma már csak az Öregfalu dűlő nevében maradt fenn.
A községben két alkalommal is (az 1870-es és az 1904-es években) nagy tűzvész pusztított.
Katolikus temploma 1870-ben épült.
A község határába eső ősrégi, úgynevezett Tardosi vörösmárvány(ami tulajdonképpen mészkő,és a magas vastartalom miatt vörös)-bányákból már a XII. században is bányásztak. Feljegyezték, hogy Imre király innen szállíttatta a követ. 1487-ben és 1489-ben pedig Beatrix királyné a budai építkezésekhez 42 hajórakomány vörös mészkövet szállíttatott innen Budára.
A tardosi bányákból most is folyik a kövek bányászata.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus templom – 1775-ben épült, barokk stílusban. A templom homlokzati tornyos, műemlék.
- Plébániaház – Barokk stílusban épült.
- A falu határában, a Bánya-hegyen bányásszák a márványra emlékeztető vörös mészkövet.
- A Bánya-hegyen halad át az Országos Kéktúra, a Gerecse 50 és a Kinizsi Százas teljesítménytúrák útvonala.
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Tardos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
||||||||||||||||
