Tardos (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tardos
Roman Catholic church in Tardos, Hungary.jpg
A tardosi római katolikus templom
Tardos címere
Tardos címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Komárom-Esztergom
Kistérség Tatai
Jogállás község
Polgármester Csabán Béla Csaba[1]
Irányítószám 2834
Körzethívószám 34
Népesség
Teljes népesség 1615 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 68,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 23,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tardos  (Magyarország)
Tardos
Tardos
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 39′ 42″, k. h. 18° 26′ 37″Koordináták: é. sz. 47° 39′ 42″, k. h. 18° 26′ 37″
Tardos  (Komárom-Esztergom megye)
Tardos
Tardos
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén

Tardos község Komárom-Esztergom megyében, a Tatai kistérségben. Korábbi nevén (1992. december 31-ig) Tardosbánya.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tardos a Gerecse hegység ölelésében fekvő település. Tatabánya 14 km, Tata 12 km, Dunaalmás 15 km-re található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első írásos említése 1217-ben történt Turdos alakban. Egyrészben a Karakó vár faluja volt, melyet Imre király 1204-ben az esztergomi káptalannak adományozott márványfejtésre, de II. Endre elvette a káptalantól, és a Koppán nemzetségbeli Paulinus és Jakab ispánoknak adta, majd visszavette tőlük, s az esztergomi egyháznak adta vissza. A falu másik része a Tardos nemzetség birtokában volt. 1244-ben a Turdos nemzetségbeli Pousa fiainak nevében, majd 1366-ban Tordas alakban jelenik meg a település neve. A falut a törökök elpusztították, majd szlovák telepesekkel telepítették újra, akik azonban nem a régi falu helyét választották letelepedésre. Emléktáblába vésték: voltunk, vagyunk, leszünk! A régi Tardos emléke ma már csak az Öregfalu dűlő nevében maradt fenn.

A községben két alkalommal is (az 1870-es és az 1904-es években) nagy tűzvész pusztított.

Katolikus temploma 1870-ben épült.

A község határába eső ősrégi, úgynevezett Tardosi vörösmárvány (ami tulajdonképpen mészkő és a magas vastartalom miatt vörös) bányákból már a 12. században is bányásztak. Feljegyezték, hogy Imre király innen szállíttatta a követ. 1487-ben és 1489-ben pedig Beatrix királyné a budai építkezésekhez 42 hajórakomány vörös mészkövet szállíttatott innen Budára.

A tardosi bányákból most is folyik a kövek bányászata.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus templom – 1775-ben épült, barokk stílusban. A templom homlokzati tornyos, műemlék.
  • Plébániaház – szintén barokk stílusban épült.
  • A falu határában, a Bánya-hegyen bányásszák a márványra emlékeztető vörös mészkövet.
  • A Bánya-hegyen halad át az Országos Kéktúra, a Gerecse 50 és a Kinizsi Százas teljesítménytúrák útvonala.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tardos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]