Dolomit
A dolomit egy ásvány, melynek képlete CaMg(CO3)2. Dolomit névvel illetjük az ebből az ásványból álló karbonátos kőzetet is.[1]
Egyéb elnevezései:
- barnapát,
- gyöngypát.
Tartalomjegyzék |
A dolomit ásvány[szerkesztés]
Tulajdonságai[szerkesztés]
Mészmagneziumkarbonát, aminek sztöchiometrikus összetétele: CaCO3 + MgCO3 (CaCO3 = 54,3 MgCO3 = 45,6); oxidokra bontva:
A hatszöges rendszerben kristályosodik, uralkodóan romboéder alakban. Néha nyereg- vagy lencse alakú kristályokat növeszt; a leggyakrabban szemcsés, tömött v. földes szövetű. Gyakran alkot pszeudomorfózákat más ásványok után.
Színe a különféle szennyező anyagoktól változatos: fehér, vöröses, barna (barnapát), zöldes, szürke, sőt, feketés is, ami a vas- vagy mangántartalomtól ered. Keménysége és tömöttsége a kalciténál valamivel nagyobb. Savval hidegen csak pora oldható, melegen azonban pezsegve egészen feloldódik.
A lángot sárgáspirosra festi (Ca) kivált a HCl oldata, s egy fehér maradék marad vissza, amely kobaltoldattal megcsöppentve és ismét hevítve vörös lesz (Mg). A dolomit izomorf a kalcittal s az izomorf elemek (Fe, Mn, Zn) részben helyettesítése által keletkeznek a válfajok is. A szemcsés és tömött féleségek egész hegyeket alkotnak, ilyenkor a dolomitról mint egyszerű kőzetről beszélünk.
Előfordulása[szerkesztés]
A legszebb kristályok Európában a Szent Gotthárd-hágó könyékéről, (Tirolból), valamint Freiberg, Joachimsthal, Traversalla vidékéről kerülnek elő.
A dolomit kőzet[szerkesztés]
Tulajdonságai[szerkesztés]
- A dolomit olyan kőzet, amelynek több mint 90%-a dolomit ásvány. Magyarországon több változata fődolomit, diploporás dolomit) helyenként erősen porlik; a szétesés eredménye a dolomitmurva, végső stádiumában a dolomithomok. Porlás közben a kőzetet átjáró kovás erek kipreparálódnak, majd szétesnek; visszamaradó anyaguk az úgynevezett úszó kvarc.
Előfordulása[szerkesztés]
Magyarországon a dolomit több helyen előfordul (Budán a Gellért-hegy, Sas-hegy, Mátyáshegy, Hármashatárhegy, továbbá Vértes, Bakony). Előfordul még Selmec vidékén és főleg az Alpokban). A dolomithegyekben a barlangok ritkák.
Magyarország legnagyobb bányászott dolomit előfordulása Pilisvörösvár határában van. 1908-ban itt tárták fel az ország legtisztább és legjobb minőségű dolomitlelőhelyét. Itt az osztrák Terranova céggel egy teljes vertikumú feldolgozó művet létesítettek. Dolomitlisztet állítanak elő, amit különböző finomságú őrleményként a műanyagiparban, festékiparban, kozmetikumok gyártásában, valamint a gumiiparban használnak fel. Az előállított termékekből jelentős mennyiséget exportálnak. A bányászott dolomit különböző szemcsenagyságú anyagából az építőipar számára nemesvakolatot is készítenek. A bányát és a feldolgozó üzemet 1990-ben magánosították.
Nagyobb dolomitbányát művelnek Iszkaszentgyörgyön, Alsótelekesen és Gánton is.
Felhasználása[szerkesztés]
A dolomitot felhasználják építőkőnek, porát súrolásra (Superdol, Hyperdol vagy más néven), továbbá utak behintésére. Tisztább állapotban keserűsó készítésére is, néhol még szódavíz gyártásához, kiégetve, de csak vörösizzáson alul (300-490 °C), még jó cementanyagot is szolgáltat.
Lásd még[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). Dolomit, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998). Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 27.
- Webmineral
- Mineral galleries
- Role of Sulfate Reducing Bacteria During Microbial Dolomite Precipitation as Deduced from Culture Experiments
- Low temperature formation of dolomite and magnesite
