Dolomit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dolomit

A dolomit egy ásvány, melynek képlete CaMg(CO3)2. Dolomit névvel illetjük az ebből az ásványból álló karbonátos kőzetet is.[1]

Egyéb elnevezései:

  • barnapát,
  • gyöngypát.

A dolomit ásvány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mészmagneziumkarbonát, aminek sztöchiometrikus összetétele: CaCO3 + MgCO3 (CaCO3 = 54,3 MgCO3 = 45,6); oxidokra bontva:

A hatszöges rendszerben kristályosodik, uralkodóan romboéder alakban. Néha nyereg- vagy lencse alakú kristályokat növeszt; a leggyakrabban szemcsés, tömött v. földes szövetű. Gyakran alkot pszeudomorfózákat más ásványok után.

Színe a különféle szennyező anyagoktól változatos: fehér, vöröses, barna (barnapát), zöldes, szürke, sőt, feketés is, ami a vas- vagy mangántartalomtól ered. Keménysége és tömöttsége a kalciténál valamivel nagyobb. Savval hidegen csak pora oldható, melegen azonban pezsegve egészen feloldódik.

A lángot sárgáspirosra festi (Ca) kivált a HCl oldata, s egy fehér maradék marad vissza, amely kobaltoldattal megcsöppentve és ismét hevítve vörös lesz (Mg). A dolomit izomorf a kalcittal s az izomorf elemek (Fe, Mn, Zn) részben helyettesítése által keletkeznek a válfajok is. A szemcsés és tömött féleségek egész hegyeket alkotnak, ilyenkor a dolomitról mint egyszerű kőzetről beszélünk.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legszebb kristályok Európában a Szent Gotthárd-hágó könyékéről, (Tirolból), valamint Freiberg, Joachimsthal, Traversalla vidékéről kerülnek elő.

A dolomit kőzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A dolomit olyan kőzet, amelynek több mint 90%-a dolomit ásvány. Magyarországon több változata fődolomit, diploporás dolomit) helyenként erősen porlik; a szétesés eredménye a dolomitmurva, végső stádiumában a dolomithomok. Porlás közben a kőzetet átjáró kovás erek kipreparálódnak, majd szétesnek; visszamaradó anyaguk az úgynevezett úszó kvarc.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon a dolomit több helyen előfordul (Budán a Gellért-hegy, Sas-hegy, Mátyáshegy, Hármashatárhegy, továbbá Vértes, Bakony). Előfordul még Selmec vidékén és főleg az Alpokban). A dolomithegyekben a barlangok ritkák.

Magyarország legnagyobb bányászott dolomit előfordulása Pilisvörösvár határában van. 1908-ban itt tárták fel az ország legtisztább és legjobb minőségű dolomitlelőhelyét. Itt az osztrák Terranova céggel egy teljes vertikumú feldolgozó művet létesítettek. Dolomitlisztet állítanak elő, amit különböző finomságú őrleményként a műanyagiparban, festékiparban, kozmetikumok gyártásában, valamint a gumiiparban használnak fel. Az előállított termékekből jelentős mennyiséget exportálnak. A bányászott dolomit különböző szemcsenagyságú anyagából az építőipar számára nemesvakolatot is készítenek. A bányát és a feldolgozó üzemet 1990-ben magánosították.

Nagyobb dolomitbányát művelnek Iszkaszentgyörgyön, Alsótelekesen és Gánton is.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dolomitot felhasználják építőkőnek, porát súrolásra (Superdol, Hyperdol vagy más néven), továbbá utak behintésére. Tisztább állapotban keserűsó készítésére is, néhol még szódavíz gyártásához, kiégetve, de csak vörösizzáson alul (300-490 °C), még jó cementanyagot is szolgáltat.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]