Freiberg

Freiberg Szászország egyik történelmi városa az Érchegység északnyugati előterében, a Mulde folyó partján, Drezdától délnyugatra.

A város központja

Freiberg helyzete Németországban

A város népességének alakulása

A város éghajlata

Archív, színezett képeslap az óváros központjáról

A városközpont 1932-ben

Erzsébetbánya (Elisabethschacht)

Erzsébetbánya vitlája

A felsőváros vásártere a városházával

A Szent Péter templom délnyugatról

A székesegyház

A Szent Jakab templom

A Freudenstein kastély

A Donátus-torony

Lakossága:

• kb. 49 000 (1968),
• 51 341 (1989),
• kb. 51 400 (1995).

Történelme

1168-ban gazdag ezüsttelepet fedeztek fel a környék hegyeiben, és az érc kitermelésére bányászfalut alapítottak. A viharos ütemben fejlődő falut már 1186-ban várossá nyilvánították: ez lett Szászország első szabad bányavárosa. Neve is erre utal: frei Berger = szabad bányász. A bányászok jogait és kötelességeit az 1296–1307 között összeállított bányászkódexben (Freiberger Stadtrecht) foglalták össze.

A következő évszázadokban a város és az egész környék gazdaságát a bányászat határozta meg: évszázadokon át itt volt a német ezüstbányászat központja. Az ezüst mellett ólmot, cinket, majd a 20. században (kénsav gyártásához) piritet termeltek. volt.

A 16. században ez volt Szászország legnagyobb városa és gazdasági központja; itt volt a pénzverde.

A reformáció 1536-ban ért el ide.

1765-ben Clemens A. Winkler és Abraham G. Werner it alapította meg Európa második bányászakadémiáját: ez a Freibergi Bányászati Akadémia (Technische Universität Bergakademie Freiberg, röviden Freiberger Bergakademie). A városról elnevezett freibergi típusú bányász díszegyenruha már a 16. században, jóval az akadémia alapítása előtt kialakult.

A harmincéves háborúban többször kifosztották; 1806–1814 között a franciák szállták meg.

A Freiberg–Mulda vonalon az első vasúti szerelvény 1875-ben indult el.

Az utolsó ezüstbányát 1913-ban zárták be. Ezután termeltek még némi ólmot, cinket és piritet, de 1936-ban (akkor még úgy tűnt) végleg felhagytak a bányászattal.

A 2. világháború eredményeként a város a szovjet megszállási övezetbe került, majd az NDK része lett. Néhány bányát újra megnyitottak.

Gazdasági élete

Jelentős iparváros. Fő iparágai:

• színesfémkohászat,
• gépgyártás,
• műszeripar,
• textilipar,
• bőripar.

Látnivalók

Óváros

Az óváros három részből áll:

• a legidősebb a Szent Miklós templom körül épült Civitas Saxonia,
• az Alsóváros (kereskedőnegyed, Untermarkt) közepén áll egy modern székesegyház,
• a felsővárosban (Oberstadt) van a városháza és a Szent Péter templom.

Templomok

• Szent Miklós-templom (1484–1501) gótikus csarnoktemplom, amit egy korább, román stílusú templom helyén emeltek. Elődjéből csak a híres Aranykapu (1230) maradt meg. A templom orgonáját a híres mester, Gottfried Silbermann építette.
• Szent Péter-templom

Világi épületek

• Freudenstein kastély (egy korábbi kastély helyén építették 1566–1579 között);
• a régi (14–15. századi) városfal maradványai a Donátus-toronnyal (Donats Turm);
• Városi és Bányászati Múzeum,
• Természettudományi Múzeum,
• Ásványtár.

Források

• Új magyar lexikon VII.: Kiegészítő kötet (A–Z). Szerk. Berei Andor et al. Budapest: Akadémiai. 1972. 148. o.
• The New Encyclopaedia Britannica 4. 15. kiadás, 1993. Encyclopaedia Britannica, Inc., Chicago ISBN 0-85229-571-5
• Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 304. o. ISBN 963-85773-9-8
• Tixik.com: Freiberg
• Drezda — séta az Újvárosban
• Egyenruhák története
• Város, vidék, vasút