Dolomitok
| Dolomitok | |
 |
|
| Kilátás a Pordoi-hágóból | |
|
|
|
| Hely |  Olaszország |
| Hegység | Alpok |
| Legmagasabb pont | Marmolada (3343 m) |
| Típus | gyűrthegység |
| Kor | triász |
| Elhelyezkedése | |
 Dolomitok
Pozíció Olaszország térképén
|
|
| é. sz. 46° 23′, k. h. 11° 51′ | |
| Térkép | |
 |
|
A Dolomitok (olasz nyelven Dolomiti; német nyelven Dolomiten; friuli nyelven Dolomitis) az Alpok egyik hegycsoportja. Olaszországban terül el, legnagyobb része a Veneto régióban található Belluno megye területén, továbbá Trentino–Alto Adige autonóm régió Bolzano (Bozen) és Trento (Trident) megyéjében és Friuli–Venezia Giulia autonóm régió Udine és Pordenone megyéjében. Hagyományos határai nyugaton az Adige (Etsch), keleten pedig a Piave folyó völgye. Északon a Puster-völgy (olaszul Val Pusteria, németül Pustertal) választja el az olasz-osztrák határt átszelő Tauerntől, délen a Sugana-völgy (Valsugana) választja el a Lombard–Venetói-síkság felé átmenetet képező Elő-Alpoktól. A Dolomitok hegycsoportja azonban túlnyúlik ezeken hagyományos határokon, kelet felé a Piave folyón túl terül el a Dolomiti d’Oltrepiave (Piavén-túli Dolomitok), nyugat felé pedig az Adige völgyén túl terülnek el a Nyugati-Dolomitok, más nevén a Brenta-csoport vagy Brentai-Dolomitok. Trento megye és a Veneto régióhoz tartozó Vicenza megye területén fekszik a Piccole Dolomiti (Kis-Dolomitok) hegycsoport. A Dolomitok vidéke 2009 óta része az UNESCO Világörökségének.
Tartalomjegyzék |
Nevének eredete [szerkesztés]
A Dolomitok a nevét a francia geológus, Déodat Gratet de Dolomieu-ról kapta, aki az 1700-as évek végén vizsgálta az Déli-Mészkőalpok ezen részén található kőzetek anyagát, és megállapította, hogy kis mértékben magnéziumot is tartalmaznak. Felfedezésének emlékére ezt a mészkőfajtát, a dolomitot és az Alpok ezen szegletét azóta így nevezik.
Geológiai jellegzetességei [szerkesztés]
A mai Dolomitok helyén egykoron tenger volt, a hajdani sekély tengerben található korallzátonyok voltak a mai hegyek ősei. Az Alpok többi részével együtt körülbelül 65 millió éve (a triászban) kerültek a szárazföldre. A kiemelkedett Dolomitok vidéke eredetileg hatalmas fennsík lehetett, erre vall a csúcsainak megközelítően azonos, 3000 m körüli magassága is, amelybe a jégkorszakok során keletkezett gleccserek, majd a folyók mély völgyeket hasítottak. A hőmérséklet, a jég és a szél környezetformáló tevékenységének eredményeként alakult ki a hegység mai formája. Az erodálódott mészkőszikláknak a lábait általában hatalmas törmelékkúpok borítják.
A völgyekben gyors sodrású hegyi patakok folynak, helyenként kiszélesedve tavakat alakítva ki. A különleges szirtalakulatok, fűrészfogak, gigászi pillérek, groteszk alakokat formáló sziklák, mély szakadékok változatos képe mellett a Dolomitok egyik fő varázsa a színek játéka, köszönhetően a kőzetanyag magnézium-tartalmának, amely a különböző fényhatásokra különbözőképpen válaszol, így a hegység hol vöröses-barna, hol fehéres-szürke, hol kékes-lila színben tündököl. Napkeltekor és napnyugtakor élénk rózsaszínbe vagy bíboros lilába burkolóznak a hegycsúcsok. Ez a jelenség az Alpenglüh (olaszul enrosadira), a sziklacsúcsok izzása.
Felosztása [szerkesztés]
A SOIUSA [1] rendszer geológiai szempontokat figyelembe véve öt alegységbe és tizenhárom nagycsoportra osztja a Dolomitokat. Nem sorolja viszont ide a Brentai Dolomitokat, viszont felvesz nem a Dolomitokhoz tartozó hegycsoportokat is (Lagorai, Cima d'Asta)
- Dolomiti di Sesto, di Braies e d'Ampezzo - Sestói-, Braiesi és Ampezzói-Dolomitok
- Dolomiti di Sesto - Sestói-Dolomitok
- Dolomiti di Braies - Braiesi-Dolomitok
- Dolomiti orientali di Badia - Badiai-Keleti-Dolomitok
- Dolomiti ampezzane - Ampezzói-Dolomitok
- Dolomiti cadorine - Cadorai-Dolomitok
- Dolomiti di Zoldo - Zoldói-Dolomitok
- Dolomiti settentrionali di Zoldo - Zoldói-Dolomitok északi vonulata
- Dolomiti meridionali di Zoldo - Zoldói-Dolomitok déli vonulata
- Dolomiti di Gardena e di Fassa - Gardenai- és Fassai-Dolomitok
- Dolomiti di Gardena - Gardenai-Dolomitok
- Dolomiti di Fassa - Fassai-Dolomitok
- Dolomiti di Feltre e delle Pale di San Martino - Feltrei- és Pale di San Martinó-i Dolomitok
- Gruppo Pale di San Martino-Feruc - Pale di San Martino-Feruc csoport
- Gruppo Pizzocco-Cimonega-Vette - Pizzocco-Cimonega-Vette csoport
- Dolomiti di Fiemme - Fiemmei-Dolomitok
- Monti della Val d'Ega - Val d’Ega hegység
- Catena del Lagorai e Cima d'Asta - Lagorai-vonulat és az Asta-csúcs
A SOIUSA rendszer az alábbi dolomitos hegységeket nem sorolja a Dolomitokhoz:
- Gruppi oltre il Piave - Piavén-túli csoport
- Dolomiti di Comelico-Dolomiti Carniche - Comelicói- és Karni-Dolomitok
- Dolomiti Friulane - Friuli-Dolomitok
- Dolomiti di Lienz - Lienzi-Dolomitok
- Gruppi oltre l'Adige - Adigén-túli Dolomitok
- Dolomiti di Brenta - Brentai-Dolomitok
- Altre - Egyéb
- Piccole Dolomiti - Kis-Dolomitok
A Dolomitok hagyományos felosztása a SOIUSA-rendszer elfogadása, azaz 2005 előtt:
- Marmolada
- Latemar
- Catinaccio
- Gruppo del Sella (Sella-csoport)
- Sassolungo
- Pale di San Martino
- Gruppo delle Odle-gruppo del Puez (Odle- és Puez-csoport)
- Sciliar
- Dolomiti di Fanes-Braies
- Dolomiti di Sesto
- Cristallo
- Cadini di Misurina
- Tofane
- Gruppo delle Marmarole (Marmarola-csoport)
- Col di Lana
- Sorapiss
- Antelao
- Gruppo della Croda da Lago (Croda da Lago-csoport)
- Nuvolau
- Monte Civetta
- Monte Pelmo
- Bosconero
- Vette Feltrine
- Gruppo dello Schiara (Schiarai-csoport)
Legmagasabb csúcsok [szerkesztés]
| Név | magasság | Név | magasság |
|---|---|---|---|
| Marmolada | 3344 | Pale di San Martino | 2996 |
| Antelao | 3264 | Rosengartenspitze / Catinaccio | 2981 |
| Tofana di Mezzo | 3241 | Marmarole | 2961 |
| Punta Sorapis | 3229 | Cima di Fradusta | 2941 |
| Monte Civetta | 3220 | Monte Agner | 2872 |
| Vernel | 3145 | Fermedaturm | 2867 |
| Cristallo | 3221 | Cima d'Asta | 2848 |
| Cima di Vezzana | 3192 | Cima di Canali | 2846 |
| Cimon della Pala | 3184 | Croda Grande | 2839 |
| Langkofel / Sassolungo | 3181 | Vajoletturm / Torri del Vajolet | 2821 |
| Pelmo | 3169 | Sass Maor | 2816 |
| Dreischusterspitze | 3162 | Cima di Ball | 2783 |
| Boespitze / Piz Boè | 3152 | Cima della Madonna (Sass Maor) | 2751 |
| Croda Rossa (Hohe Gaisl) | 3148 | Rosetta | 2741 |
| Piz Popena | 3143 | Croda da Lago | 2716 |
| Elferkofel | 3115 | Középső-Grasleitenspitze | 2705 |
| Grohmannspitze (Langkofel) | 3111 | Schlern | 2562 |
| Zwölferkofel | 3091 | Sasso di Mur | 2554 |
| Sass Rigais (Geislerspitzen) | 3027 | Cima delle Dodici | 2338 |
| Tre Cime di Lavaredo | 3003 | Monte Pavione | 2336 |
| Kesselkogel | 3001 | Cima di Posta | 2235 |
| Fünffingerspitze | 2997 | Monte Pasubio | 2232 |
Hágók [szerkesztés]
| Név | Magasság (m) |
|---|---|
| Ombretta-hágó (Campitello - Caprile), gyalogos | 2738 |
| Langkofeljoch (Gröden - Campitello), gyalogos | 2683 |
| Tschagerjoch (Karersee - Vajolet-szoros), gyalogos | 2644 |
| Grasleiten-hágó (Vajolet-szoros - Grasleiten-szoros), gyalogos | 2597 |
| Pravitale-hágó (Rosetta-plató - Pravitale-szoros), gyalogos | 2580 |
| Comelle-hágó , gyalogos | 2579 |
| Rosetta-hágó (San Martino di Castrozza - Rosetta-plató, gyalogos | 2573 |
| Vajolet-hágó (Tiers - Vajolet-szoros), gyalogos | 2549 |
| Canali-hágó (Primiero - Agordo), gyalogos | 2497 |
| Tierseralpljoch (Campitello - Tiers), gyalogos | 2455 |
| Ball-hágó (San Martino di Castrozza - Pravitale-szoros), gyalogos | 2450 |
| Forcella di Giralba (Sexten - Auronzo), gyalogos | 2436 |
| Col dei Bos (Falzarego-szoros - Travernanzes-szoros), gyalogos | 2313 |
| Forcella Grande (San Vito - Auronzo), gyalogos | 2262 |
| Pordoi-hágó (Arabba - Val di Fassa), autóút (SR 48) | 2250 |
| Sella-hágó (Sellajoch, Val Gardena - Val di Fassa), autóút | 2244 |
| Giau-hágó (Cortina - Val Fiorentina), autóút | 2236 |
| Tre Sassi-hágó (Cortina - St Cassian), gyalogos | 2199 |
| Valparola-hágó (Cortina - St Cassian), autóút | 2168 |
| Mahlknechtjoch (Felső-Duron-szoros - Seiser-Alp), gyalogos | 2168 |
| Gardena-hágó (Val Gardena - Colfuschg), autóút | 2121 |
| Falzarego-hágó (Caprile - Cortina), autóút (SR 48) | 2117 |
| Fedaja-hágó (Val di Fassa - Caprile) | 2046 |
| Valles-hágó (Paneveggio - Falcade), autóút | 2032 |
| Würzjoch (Eisacktal - Val Badia), autóút | 2003 |
| Rolle-hágó (Predazzo - San Martino di Castrozza and Primiero), autóút | 1984 |
| Forcella Forada (Caprile - San Vito) | 1975 |
| San Pellegrino-hágó (Moena - Cencenighe), autóút | 1910 |
| Campolongo-hágó (Corvara - Arabba), autóút | 1875 |
| Forcella d'Alleghe (Alleghe - Zoldo-szoros), gyalogos | 1820 |
| Tre Croci-hágó (Cortina - Auronzo), autóút (SR 48) | 1808 |
| Karerpass (Nova Levante - Vigo di Fassa), autóút | 1753 |
| Monte Croce-hágó (Innichen és Sexten - Piave völgye és Belluno), autóút | 1638 |
| Ampezzo-hágó (Toblach - Cortina és Belluno), ösvény | 1544 |
| Cereda-hágó (Primiero - Agordo), autóút | 1372 |
| Toblach-hágó (Bruneck - Lienz), vasút | 1209 |
Élővilág [szerkesztés]
A kiterjedt platókat havasi legelők borítják. A délebbre fekvő völgyekben gesztenyések, mandula és olajfák, szőlők és gyümölcsösök, cédrusok és agavék flórája virul. A magasabban fekvő vidékeken tűlevelűek élnek (vörösfenyő, közönséges jegenyefenyő, erdeifenyő).
A Dolomitok területén több természetvédelmi terület létezik:
- Bellunói Dolomitok Nemzeti Park
- Ampezzói Dolomitok Természetvédelmi Park
- Fanes - Sennes e Braies Természetvédelmi Park
- Paneveggio - Pale di San Martino Természetvédelmi Park
- Sciliari Természetvédelmi Park
- Sestói Dolomitok Természetvédelmi Park
- Puez Odle Természetvédelmi Park
- Adamello-Brenta Regionális Természetvédelmi Park
- Friuli-Dolomitok Természetvédelmi Park
Néprajz [szerkesztés]
| Dolomitok | |
| Világörökség | |
 |
|
| Dolomitok | |
| Adatok | |
| Ország | Olaszország |
| Típus | Természeti helyszín |
| Kritériumok | VII, VIII |
| Felvétel éve | 2009 |
Néprajzilag is különleges vidék. Az ősi hegylakók, a svájci (graubündeni) rétoromán törzsekkel rokon ladinok élnek itt, akik a régi latin nyelv egy egyedi változatát beszélik, amely sokban eltér az olasz nyelvtől. Több helyen, így a Pusteria völgyben, Bolzano és Merano környékén, németajkú lakosság él, amely tirolinak vallja magát. A második világháború óta e régió (Trentino–Alto Adige) széles körű autonómiát nyert, amellyel azonban a német nacionalista elemek elégedetlenek, Ausztriához való csatolásuk mellett tüntetnek. A kérdés megoldása azért bonyolult, mert a nemzetiségi válaszvonal nem a természetes határként adódó hegygerinceken húzódik, a nyelv területek erősen egymásba nyúlnak.
Történelem [szerkesztés]
A vidék történelmét az határozta meg, hogy a Brenner-hágón, az Adige és Isarco (Issar) völgyén át bonyolódik le ősidők óta az Észak- és Dél-Európa közötti forgalom zöme. Ennek köszönhetik fejlődésüket Bolzano, Trento és a völgyek kisebb városai. A középkorban Trento (Trident) és Bressanone (Brixen) püspökei gyakoroltak fejedelmi hűbérhatalmat a Dolomitok keleti, illetve déli határáig, ahol Velence területe kezdődött. Az Adige felső völgye a tiroli grófok hűbére volt, akik a Merano (Meran) melletti Tirol várában székeltek. (Merano város nevét sokszor tévesen kapcsolatba hozzák Merániával, ami a történelmi Magyarország egy – nagyjából a mai Dalmáciát felölelő – tartománya, Gertrúd magyar királyné családja, a Bánk bán c. magyar nemzeti drámában, ill. operában is szereplő merániak névleges címbirtoka.) A férfiág kihaltával, a 14. században, a Habsburgok örökölték Tirolt. Trento az ellenreformációt megindító, itt tartott tridenti zsinat (1545-1563) miatt került a világtörténelembe. Napóleon hatalmi törekvései Tirolban találták először szemben magukat a népfelkeléssel. A turistáknak annyi örömet okozó pompás hegyi utak, amelyek a Dolomitokat megnyitották az idegenforgalom előtt, az első világháború évekig tartó borzalmas állóharcai (Piave-front) során épültek ki, a csapatok utánpótlása érdekében. Ennek az időszaknak maradványai az utast lépten-nyomon megrendítő nagy katonatemetők és a szédítő meredélyeken kiépített bonyolult katonai állásrendszerek.
Turizmus [szerkesztés]
A turistaforgalom két időszakban éri el tetőfokát. A téli sportidény decemberben kezdődik és március végén zárul. A fennsíkok, havasi rétek széles, hullámos lejtőikkel eszményi síterepek, ezért a Dolomitok a téli sportok egyik központja. A júliustól szeptember 15-ig tartó nyári szezon még ennél is keresettebb, ilyenkor a legnehezebb szállást kapni. Ezekben a hónapokban a sziklamászók lepik el a Dolomitokat, mert a meredek szirtek, hegyormok a legváltozatosabb túrákra nyújtanak lehetőséget. Sok orom függőlegesen meredek fala alig mászható meg, vagy a felhatolás nyaktörően veszélyes. Vannak viszont vad sziklabércek, melyek más oldalukról a jó turistautak révén elég könnyen megközelíthetők, illetve – hála a via ferrata (németül Klettersteig) elnevezésű, létrákkal, lépcsőkkel, hidakkal, kapaszkodó kábelekkel kiépített utaknak – néhol még a járatlanabbak számára is vezető segítsége nélkül megmászhatók.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ [Suddivisione Orografica Internazionale Unificata del Sistema Alpino - http://www.fioridimontagna.it/it/soiusa/Artic-11p-AtlOrAlpi-SOIUSA.pdf Az Alpi hegységrendszer egységes nemzetközi orográfiai felosztása]
Források [szerkesztés]
- Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp., 1980) ISBN 963-243-235-5
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Dolomitok túrák (magyarul)
- Túraleírások (magyarul)
- Dolomitok fényképes információk (magyarul)
- Időjáráskövető (olaszul)
- Bellunói Dolomitok Nemzeti Park honlapja (olaszul)
