Tirol

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a történelmi Tirolról szól. Az osztrák szövetségi tartományt lásd a Tirol (tartomány) cikk alatt.
A történelmi Tirol

Tirol egy közép-Európai terület, mely ma Ausztria és Olaszország része. Nevét Tirol grófjairól kapta, akik a Meran közeli Tirol (ma Tirolo) településről származtak. A történelmi Tirolt az 1919-es Saint-Germain-i béke osztotta ketté.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tirol területe évezredek óta lakott. Az első telepesek 10 000 évvel ezelőtt költöztek a vidékre, akiket Kr. e. 4000 körül földműveléssel foglalkozó népek váltottak fel. Ebből az időszakból származik az Ötzi névre hallgató gleccsermúmia, akit az Ötztali-Alpokban találtak meg a régészek. Jelentős volt a rézbányászat, amely a régió kereskedelmi fellendülését biztosította. Kr. e. 450-ben illír népcsoportok telepedtek le Tirol hegyei között, akiket később a rómaiak réteknek neveztek.

Kr. e. 15-ben a területet Drusus és Tiberius római hadvezérek foglalták el és felosztották Noricum és Raetia provinciák között. Az itt élő illírek átvették a latin köznyelvet, ebből alakult ki a még ma is beszélt rétoromán nyelv. Itt haladt át a Via Claudia Augusta, amely a mai délnémet területeket kötötte össze Itália északi részével. A rómaiak számára nem volt Tirol túlságosan vonzó, amit a viszonylag kevés település igazol. A legismertebb római város Aguntum volt, a mai Lienz közelében.

Tirol a Római Birodalom összeomlása után a keleti gótoké lett, majd 550 körül egészen Bozenig a bajorok szállták meg. Ettől kezdve a Bajor Hercegség része lett. A bajor uralom alatt az itt élő népeket keresztény hitre térítették.

A XII. században alakult meg a Tiroli grófság, melynek központja a Tirol faluban található Tirol-kastély volt. A grófság egyre nagyobb lett, majd 1363-ban a Habsburgok kezére került. Területe ekkora már közel azonos volt a maival. Az Inn völgyének alsó része Bajorországhoz tartozott, a Zillertal pedig Salzburghoz.

Tirol a bajor uralom alatt (1808)

Az ezt követő századokban Tirol sokszor cserélt gazdát. 1796-ban a franciák próbálták meg elfoglalni. 1803-ban Tirolhoz csatolták a brixeni és bozeni püspökséget. A napóleoni háborúk után ismét a bajorokhoz került. 1809-ben kitört a Tiroli népfelkelés, amely a bajor uralom ellen irányult. Az osztrákok és a tiroliak veresége után egyes részei Itáliához és Franciaországhoz kerültek. 1814-ben újraegyesítették és a Habsburg Birodalomhoz csatolták.

1919-ben a saint germaini béke megkötésével Tirol is arra a sorsra jutott, amelyre a Magyar Királyság 1920-ban. A Brenner-hágótól délre fekvő területeket az Olasz Királyságohoz csatolták és ezzel hatalmas német ajkú terület (Deutschtirol) került olasz fennhatóság alá. Mussolini uralma alatt megkezdődött a népesség erőszakos „olaszosítása”, ez elsősorban a nagyobb városokban járt sikerrel.

A második világháború után Ausztria eredménytelenül próbálta legalább az osztrákok által lakott vidéket ismét visszaszerezni. Az 1946-ban Párizsban megkötött Gruber–De Gasperi egyezmény értelmében a német nyelvű Dél-Tirol széleskörű kulturális autonómiát kapott, és az őslakos német etnikumot érintő kérdésekben Ausztriát hivatalos tárgyalópartnerként ismerték el.

Az olasz kormány úgy értelmezte az egyezményt, hogy 1948-ban a német nyelvű Dél-Tirolt hozzácsatolta az olaszok lakta Trentino tartományhoz, létrehozva Trentino-Alto Adige kétnyelvű régiót. Erre a közös régióra ruházta az etnikai autonómiát érintő jogokat és hatásköröket. Emiatt Dél-Tirolban tüntetések, erőszakos akciók kezdődtek. Ezek hatására, hosszas diplomáciai viták után az olasz kormány 1972-ben elfogadta a második autonómia-statútumot (ennek neve Ausztriában „Dél-Tirol-törvénycsomag”, Südtirol-Paket). Ennek értelmében a közös régió jogosítványait a két autonóm megyére ruházták át (Bozen megye, azaz Dél-Tirol és Trento megye, azaz Trentino). Ilymódon Dél-Tirol nagyfokú autonómiát kapott, amely azóta követendő példaként szolgál más államok etnikai problémáinak megoldására. Mindazonáltal Ausztria törekvésének, a politikai köznyelvben felkapott védőhatalmi (Schutzmacht) státusznak fogalmát mindmáig (2013-ig) semmilyen hivatalos dokumentumban sem írták le. Az osztrák Szabadság-párt (FPÖ) 2012-ben a szövetségi alkotmányba kívánta iktatni Ausztria védőhatalmi státuszát a dél-tiroli német és ladin kisebbség felett, de a törvényhozás elutasította az indítványt.

Europaregion Tirol-Südtirol/Alto Adige-Trentino[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A békülési folyamat eredményeképp 1998-ban megalakult az "Europaregion Tirol-Südtirol/Alto Adige-Trentino". A határokon átnyúló szervezet a közös politikai és gazdasági életet segíti.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]