Vorarlberg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vorarlberg
Austria vbg.svg
Vorarlberg címere
Vorarlberg címere
Vorarlberg zászlaja
Vorarlberg zászlaja
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Székhely Bregenz
Legnagyobb város Dornbirn
Kerületei 4 kerület
Települések 96 (10 város)
Kormányzó Markus Wallner (ÖVP)
ISO 3166-2 AT-8
Népesség
Teljes népesség 373 729 fő (2012)[1] +/-
Rangsorban 8.
Népsűrűség 144 fő/km²
Földrajzi adatok
Legmagasabb pont Piz Buin, 3312 m
Terület 2601,48 km²
Rangsorban 8.
Időzóna CET, UTC+1
Kerületei
Vorarlberg Bezirke.png
Elhelyezkedése
Vorarlberg  (Ausztria)
Vorarlberg
Vorarlberg
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 14′ 37″, k. h. 9° 53′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 37″, k. h. 9° 53′ 38″
Vorarlberg weboldala

Vorarlberg Ausztria legnyugatibb tartománya, Bécs után a második legkisebb. Az Alpok belsejében található hegyes-völgyes vidék télen kedvelt síparadicsom.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyugatról Svájc és Liechtenstein, északról Németország Bajorország tartománya, keletről pedig Tirol határolja. Vorarlberg tartományra gyakran mondják, hogy nem az Arlberg hegy előtt, hanem Ausztria mögött található, hiszen a hegy és a Verwallgruppe választja el Vorarlberget Tiroltól. A tartományt délen a Rätikon és a Silvretta hegycsoportok, északon az Allgäu tájegység, északnyugaton pedig a Boden-tó határolja.

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vorarlberg legjelentősebb folyója a tartományt északkeleten szegélyező Rajna. A második legfontosabb folyó az Ill, ami keresztül folyik a Walgaun és a Montafonon és Meiningen környékén ömlik a Rajnába. Továbbá jelentősebb folyóvíz a Bregenzer és a Dornbirner Ach.

A legfontosabb állóvíz a Boden-tó, ami északon határolja Vorarlberget. A tartomány déli részén található Lünersee és a Silvretta Stausee is jelentős állóvíz.

Fontosabb hegyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tartomány legmagasabb pontja 3312 méterrel a Piz Buin. További jelentős hegyek: Zimba, Kanisfluh, Schesaplana, Diedamskopf, Karren és a Pfänder.

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vorarlberg legalább 500 évvel időszámításunk előtt egy kelta csoport, az ún. brigántiak által volt betelepülve. A rómaiak i.e. 15-ben foglalták el a területet.

260 körül kezdődtek az alemannok betörései, ők kb. 450-ben települtek itt le. Az alemannokkal került a terület a Frank Birodalom birtokába, 843-ban a Keletfrank Birodalom része lett. 1200 körül Bregenz, Bludenz és Feldkirch környéke már a Montfort grófok birtokában volt.

A 14. és 18. század között a mai tartomány nagy része a Habsburgok kezén volt.

A napóleoni háborúk idején, 1804 és 1813 között Vorarlberg Bajorország része volt, később azonban visszacsatolták Ausztriához.

A Osztrák–Magyar Monarchia széthullásával, az Osztrák Köztársaság létrejöttével felvetődött a lehetőség, hogy a tartományt a háborútól megkímélt Svájchoz csatolják. 1919-ben kiírtak egy népszavazást, melynek eredményeként a lakosság 80%-a a Svájchoz csatolás mellett döntött, ezt azonban az osztrák kormány, az antant-hatalmak, a svájci liberálisok, a svájci franciák és a svájci olaszok megakadályozták. (Utóbbiak nem kívánták a németajkú lakosság súlyát még egy német nyelvű kanton hozzáadásával tovább növelni).

1938-ban az Anschluß-t követően a német nemzetiszocialista közigazgatásban Vorarlberget Tirollal egyesítették, létrehozva Tirol-Vorarlberg Birodalmi Tartományt (Reichsgau Tirol–Vorarlberg), Innsbruck központtal, Franz Hofer Gauleiter irányítása alatt. A birodalmi tartomány nem a bécsi, hanem a müncheni birodalmi igazgatási központnak (Reichsleitung) volt alárendelve.

1945-ben ismét szétválasztották a két tartományt. 1945-1955 között a francia megszállási zónába tartozott, 1955 óta a II. Osztrák Köztársaság része.

Közigazgatás, politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szövetségi tartomány négy járásra oszlik, melyek székhelyükről vannak elnevezve. Nagyság szerinti sorrendjük az alábbi:

A tartományban hat körzeti bíróság működik, a székhelyeik járási székhelyeken kívül Bezau és Schruns.

A helyi szinten Vorarlberg 96 községre oszlik, ezek közül öt város (lakosságszám szerinti sorrendben: Dornbirn, Feldkirch, Bregenz, Hohenems, Bludenz).

A tartományi parlament és a kormány, valamint a tartományfőnök székhelye Bregenz.

Tartományi ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent József márc. 19. (hl. Josef, Festtag des Landespatrons), azonos Stájerország, Tirol és Karintia védőszentjével

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vorarlberg témájú médiaállományokat.