Vorarlberg

Vorarlberg címere

Vorarlberg zászlaja

Közigazgatás

Ország

Székhely

Legnagyobb város

Kerületei

Települések

96 (10 város)

Kormányzó

Markus Wallner (ÖVP)

ISO 3166-2

AT-8

Népesség

Teljes népesség

373 729 fő (2012)^[1] +/-

Rangsorban

8.

Népsűrűség

144 fő/km²

Földrajzi adatok

Legmagasabb pont

Piz Buin, 3312 m

Terület

2601,48 km²

Rangsorban

8.

Időzóna

CET, UTC+1

Kerületei

Vorarlberg weboldala

Vorarlberg Ausztria legnyugatibb tartománya, Bécs után a második legkisebb. Az Alpok belsejében található hegyes-völgyes vidék télen kedvelt síparadicsom.

Tartalomjegyzék

1 Földrajz
- 1.1 Vízrajz
- 1.2 Fontosabb hegyek
2 Történelme
3 Közigazgatás, politika
4 Tartományi ünnepek
5 Képek
6 Lásd még
7 Külső hivatkozások

Földrajz [szerkesztés]

Nyugatról Svájc és Liechtenstein, északról Németország Bajorország tartománya, keletről pedig Tirol határolja. Vorarlberg tartományra gyakran mondják, hogy nem az Arlberg hegy előtt, hanem Ausztria mögött található, hiszen a hegy és a Verwallgruppe választja el Vorarlberget Tiroltól. A tartományt délen a Rätikon és a Silvretta hegycsoportok, északon az Allgäu tájegység, északnyugaton pedig a Boden-tó határolja.

Vízrajz [szerkesztés]

Vorarlberg legjelentősebb folyója a tartományt északkeleten szegélyező Rajna. A második legfontosabb folyó az Ill, ami keresztül folyik a Walgaun és a Montafonon és Meiningen környékén ömlik a Rajnába. Továbbá jelentősebb folyóvíz a Bregenzer és a Dornbirner Ach.

A legfontosabb állóvíz a Boden-tó, ami északon határolja Vorarlberget. A tartomány déli részén található Lünersee és a Silvretta Stausee is jelentős állóvíz.

Fontosabb hegyek [szerkesztés]

A tartomány legmagasabb pontja 3312 méterrel a Piz Buin. További jelentős hegyek: Zimba, Kanisfluh, Schesaplana, Diedamskopf, Karren és a Pfänder.

Történelme [szerkesztés]

Vorarlberg legalább 500 évvel időszámításunk előtt egy kelta csoport, az ún. brigántiak által volt betelepülve. A rómaiak i.e. 15-ben foglalták el a területet.

260 körül kezdődtek az alemannok betörései, ők kb. 450-ben települtek itt le. Az alemannokkal került a terület a Frank Birodalom birtokába, 843-ban a Keletfrank Birodalom része lett. 1200 körül Bregenz, Bludenz és Feldkirch környéke már a Montfort grófok birtokában volt.

A 14. és 18. század között a mai tartomány nagy része a Habsburgok kezén volt.

A napóleoni háborúk idején, 1804 és 1813 között Vorarlberg Bajorország része volt, később azonban visszacsatolták Ausztriához.

A Osztrák–Magyar Monarchia széthullásával, az Osztrák Köztársaság létrejöttével felvetődött a lehetőség, hogy a tartományt a háborútól megkímélt Svájchoz csatolják. 1919-ben kiírtak egy népszavazást, melynek eredményeként a lakosság 80%-a a Svájchoz csatolás mellett döntött, ezt azonban az osztrák kormány, az antant-hatalmak, a svájci liberálisok, a svájci franciák és a svájci olaszok megakadályozták. (Utóbbiak nem kívánták a németajkú lakosság súlyát még egy német nyelvű kanton hozzáadásával tovább növelni).

1938-ban az Anschluß-t követően a német nemzetiszocialista közigazgatásban Vorarlberget Tirollal egyesítették, létrehozva Tirol-Vorarlberg Birodalmi Tartományt (Reichsgau Tirol–Vorarlberg), Innsbruck központtal, Franz Hofer Gauleiter irányítása alatt. A birodalmi tartomány nem a bécsi, hanem a müncheni birodalmi igazgatási központnak (Reichsleitung) volt alárendelve.

1945-ben ismét szétválasztották a két tartományt. 1945-1955 között a francia megszállási zónába tartozott, 1955 óta a II. Osztrák Köztársaság része.

Közigazgatás, politika [szerkesztés]

A szövetségi tartomány négy járásra oszlik, melyek székhelyükről vannak elnevezve. Nagyság szerinti sorrendjük az alábbi:

Bludenzi járás (Autójel: BZ),
Bregenzi járás (Autójel: B),
Dornbirni járás (Autójel: DO).
Feldkirchi járás (Autójel: FK).

A tartományban hat körzeti bíróság működik, a székhelyeik járási székhelyeken kívül Bezau és Schruns.

A helyi szinten Vorarlberg 96 községre oszlik, ezek közül öt város (lakosságszám szerinti sorrendben: Dornbirn, Feldkirch, Bregenz, Hohenems, Bludenz).

A tartományi parlament és a kormány, valamint a tartományfőnök székhelye Bregenz.