Stájerország

Stájerország (Steiermark)
Stájerország címere Stájerország zászlaja
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Székhely	Graz
Legnagyobb város	Graz
Járások	1 önálló tartományi város, 16 kerület, 2 alkerület
Települések	542 (34 város)
Kormányzó	Franz Voves (SPÖ)
ISO 3166-2	AT-6
Népesség
Teljes népesség	1 197 527 fő (2005) +/-
Rangsorban	4.
Népsűrűség	72 fő/km²
Földrajzi adatok
Legmagasabb pont	Dachstein 2 995 m m
Terület	16 391,93 km²
Rangsorban	2.
Időzóna	CET, UTC+1
Kerületei
Stájerország weboldala

Stájerország (németül Steiermark, szlovénül és horvátul Štajerska, vendül Štájersko) Ausztria egyik tartománya, székhelye Graz.

Földrajza

Fekvése

Határos északon Alsó-Ausztiával, északnyugaton Felső-Ausztriával, nyugaton Salzburggal, délnyugaton Karintiával, délkeleten Szlovéniával és keleten Burgenlanddal.

A mai Stájerország 3 nagyobb tájegységből áll, ezek:

• Felső-Stájerország (Obersteiermark)
  Liezen, Murau, Judenburg, Knittelfeld, Leoben, Bruck an der Mur and Mürzzuschlag kerületek
• Nyugat-Stájerország (Weststeiermark)
  Voitsberg, Deutschlandsberg, Leibnitz kerületek
• Kelet-Stájerország (Oststeiermark)
  Weiz, Hartberg, Feldbach, Fürstenfeld és Radkersburg kerületek

Domborzata

Északon

• Dachstein-csoport (2993 m)
• Totes Gebirge
• Hochschwab-csoport (hosszúra nyúlt hegy a Murától északra)
• Északi Mészkő-Alpok

Középen

• Alacsony-Tauern (Hochgolling: 2862 m, Greim: 2474 m)
• Grazi-medence (mediterrán jelleg, szőlő, füge)

Folyói

Három jelentős vízfolyása van

• Enns
• Mura (főfolyó, Szlovéniával határszakasz)
• Rába (Karintia, Burgenland, Magyarország közös folyója)

Közigazgatása

Fővárosa, Graz önálló tartományi város.

Kerületek

• Bruck an der Mur (Autójel: BM)
• Deutschlandsberg (Autójel: DL)
• Feldbach (Autójel: FB)
• Fürstenfeld (Fölöstöm) (Autójel: FF)
• Graz-Umgebung (Autójel: GU)
• Hartberg (Autójel: HB)
• Leibnitz (Autójel: LB)
• Leoben (Autójel: LE és LN)
• Liezen (Autójel: LI)
  • Gröbming (Autójel: GB) és Bad Aussee (Autójel: BA) alkerületekkel
• Murau (Autójel: MU)
• Murtal (Judenburg és Knittelfeld volt kerületekből) (Autójel: MT)
• Mürzzuschlag (Autójel: MZ)
• Radkersburg (Autójel: RA)
• Voitsberg (Autójel: VO)
• Weiz (Autójel: WZ)

Történelme

Stájerország felosztása 1919-ben

██ Felső- és Közép-Stájerország ma Ausztria része

██ Alsó-Stájerország ma Szlovénia része

A honfoglalást követő magyar kalandozások korában a mai Stájeroszág keleti része (a Bécsi medencével együtt) mintegy száz éven át magyar birtok volt (10. század). Ezt követően a tartomány közvetlenül Magyarországgal volt határos, az uralkodó Babenberg-család kipusztulásával (utolsó tagja, Frigyes herceg a magyarok elleni csatában halt meg 1246-ban Bécsújhelynél) 1254-1259 között Stájerország magyar koronabirtok, helytartói Gutkeled István, Szlavónia hercege, majd István herceg, IV. Béla fia. Ezt Ottokár cseh király uralma követte a tartományban, míg Kun László 1277-ben a morvamezei csatában hatalomra nem segítette a Habsburgokat, akik a többi osztrák tartománnyal együtt birtokolták.

Stájerország területének 1918-ig része volt még Alsó-Stájerország (Untersteiermark) is, amelyet az első világháború után a Saint Germain-i békeszerződéssel a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatoltak és ma Szlovénia része.

Tartományi ünnepek

• Szent József márc. 19. (hl. Josef, Festtag des Landespatrons), azonos Karintia, Tirol és Vorarlberg védőszentjével

Gazdaság

Ausztria erdőkben leggazdagabb vidéke, szinte egybefüggő erdőség. A fakitermelés központja: az erdőknek több mint fele fenyő.

Stájerország a vadászok és a turisták paradicsomaként is ismert.

A hegyvidéki tájakon állattartásra rendezkedtek be, de jelentős a bortermelés is.

Hegyei természeti kincsekben gazdagok. Jellemző ipari ágazatai a vas- és barnaszénbányászat, az üveggyártás, a papír-, a dohány-, a szesz-, a sör-, és a szövőipar.

Külső hivatkozások

• Stájerország.lap.hu - linkgyűjtemény

Források

• Juhász László: Ausztria magyar emlékei (Lakitelek, 2005)