Felső-Ausztria

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felső-Ausztria (Oberösterreich)
Austria ooe.svg
Felső-Ausztria címere
Felső-Ausztria címere
Felső-Ausztria zászlaja
Felső-Ausztria zászlaja
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Székhely Linz
Legnagyobb város Linz
Járások 3 járási rangú város
15 járás
Települések 444 (31 város, 139 nagyközség)
Kormányzó Josef Pühringer (ÖVP)
ISO 3166-2 AT-4
Népesség
Teljes népesség 1 409 518 fő +/-
Rangsorban 3.
Népsűrűség 118 fő/km²
Földrajzi adatok
Legmagasabb pont Hoher Dachstein, 2995 m
Terület 11 981,92 km²
Rangsorban 4.
Időzóna CET, UTC+1
Kerületei
Karte Aut Ooe Bezirke.png
Elhelyezkedése
Felső-Ausztria (Ausztria)
Felső-Ausztria
Felső-Ausztria
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 12′, k. h. 14° 00′Koordináták: é. sz. 48° 12′, k. h. 14° 00′
Felső-Ausztria weboldala

Felső-Ausztria (németül Oberösterreich) 11 981,92 km²-es területével és 1,4 millió fős lakosságával Ausztria 4. legnagyobb tartománya. Németország, Csehország, Alsó-Ausztria, Salzburg és Stájerország határolja.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagytájak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felső-Ausztriát 3 nagy természeti tájegységre lehet felosztani. Északtól dél felé haladva fedezhető fel ez a 3 részre tagolódás.

  • A Mühlviertel a Dunától északra terül el, de egyes szakaszai a folyótól délre is megtalálhatóak. A Mühlviertel a bohémiai masszívum gránit- és gneiszplatójához tartozik.
  • A Dunától délre terül el az Alpenvorland (Oberösterreichisches Alpenvorland). Ez a táj többnyire dombos, néhány helyen sík. A területen intenzív erdő- és legeltető gazdálkodás folyik.
  • A tartomány déli részén az Alpokkal találkozunk. Az Alpoknak ezen csoportja a Salzach és az Enns folyók között terül el (Salzburger-Oberösterreichische Alpen).

Hegységek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Alpok alsó-ausztriai vonulatai így tagolódnak:

Tavak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az összes nagyobb alsó-ausztriai tó a Salzkammergut vidéken fekszik:

Folyók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A középkorban Felső-Ausztria nagy része a Stájer Hercegség tartozott. Először egy 1264-es oklevélben említi. Ekkor II. Ottokár egy vitatott területet felosztva kialakította az "Österreich ob der Enns" tartományt. Innen ered az Óperencia szó. 1490-ben a régió hercegség lett. A későbbiekben a tartomány Habsburg-birtok volt, de átmenetileg többször is megszállták a bajorok és a franciák is a napóleoni háborúk idején. 1918 óta az Osztrák Köztársaság része, kivéve az Anschluss időszakát, amikor néhány évig Németországhoz tartozott a terület.

Felső-ausztriai magyarok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felső-Ausztriában számos magyar közösség él, akik a történelem folyamán különböző időszakokban vándoroltak be. [1]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Zelliger Erzsébet (2012): A magyar nyelv használata a felső-ausztriai diaszpóra körében.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]