Felső-Ausztria

Felső-Ausztria (Oberösterreich)
Felső-Ausztria címere Felső-Ausztria zászlaja
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Székhely	Linz
Legnagyobb város	Linz
Járások	3 járási rangú város 15 járás
Települések	444 (31 város, 139 nagyközség)
Kormányzó	Josef Pühringer (ÖVP)
ISO 3166-2	AT-4
Népesség
Teljes népesség	1 409 518 fő +/-
Rangsorban	3.
Népsűrűség	118 fő/km²
Földrajzi adatok
Legmagasabb pont	Hoher Dachstein, 2995 m
Terület	11 981,92 km²
Rangsorban	4.
Időzóna	CET, UTC+1
Kerületei
Felső-Ausztria weboldala

Felső-Ausztria (németül Oberösterreich) 11 981,92 km²-es területével és 1,4 millió fős lakosságával Ausztria 4. legnagyobb tartománya. Németország, Csehország, Alsó-Ausztria, Salzburg és Stájerország határolja.

Földrajz

Nagytájak

Felső-Ausztriát 3 nagy természeti tájegységre lehet felosztani. Északtól dél felé haladva fedezhető fel ez a 3 részre tagolódás.

• A Mühlviertel a Dunától északra terül el, de egyes szakaszai a folyótól délre is megtalálhatóak. A Mühlviertel a bohémiai masszívum gránit- és gneiszplatójához tartozik.

• A Dunától délre terül el az Alpenvorland (Oberösterreichisches Alpenvorland). Ez a táj többnyire dombos, néhány helyen sík. A területen intenzív erdő- és legeltető gazdálkodás folyik.

• A tartomány déli részén az Alpokkal találkozunk. Az Alpoknak ezen csoportja a Salzach és az Enns folyók között terül el (Salzburger-Oberösterreichische Alpen).

Hegységek

Az Alpok alsó-ausztriai vonulatai így tagolódnak:

• Voralpen: Oberösterreichische Voralpen, Sengsengebirge, Reichraminger Hintergebirge, Salzkammergutberge és számos más csoport.
• Kalkhochalpen: Dachsteingebirge és Dachsteinmassiv; Totes Gebirge; Eisenerzer Alpen

Tavak

Az összes nagyobb alsó-ausztriai tó a Salzkammergut vidéken fekszik:

• Almsee
• Attersee
• Hallstätter See
• Irrsee
• Langbathseen
• Mondsee
• Offensee
• Traunsee
• Wolfgangsee.

Folyók

• Alm
• Aschach
• Donau
• Enns
• Inn
• Krems
• Große Mühl
• Kleine Mühl
• Naarn
• Salzach
• Steyr
• Traun
• Aist
• Antiesen
• Trattnach

Történelem

A középkorban Felső-Ausztria nagy része a Stájeroszági Hercegséghez tartozott. Az első utalás Felső-Ausztriára egy 1264-es oklevélben jelent meg, mikor II. Ottokár a vitatott régiót felosztotta az Enns folyó fölött. Hivatalosan "Österreich ob der Enns" volt a neve, innen ered az Óperencia szó. 1490-ben a régió hercegségi rangot kapott, de ezt 1564-ben elvették a Habsburgoktól. 1918-ban az Oberösterreich név még használatos volt, ezt később Adolf Hitler megváltoztatta. 1945 után a tartomány visszakapta a korábbi nevét.