Salzach

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Salzach
Salzach near werfen 20040828.jpg
A Salzach völgye Werfennél, háttérben a Magas-Tauern látszik
Közigazgatás
Országok  Ausztria,
 Németország
Osztrák tartományok Salzburg, Felső-Ausztria
Német tartományok Bajorország
Földrajzi adatok
Hossz 225 km
Forrásszint 2300 m
Vízhozam 250 m³/s
Vízgyűjtő terület 6700 km²
Forrás Kitzbüheli-Alpok (Krimml,
Salzburg, Ausztria)
é. sz. 47° 18′ 00″, k. h. 12° 06′ 57″
Torkolat Inn (Haimingnál, Németország és Ausztria) → DunaFekete-tenger
é. sz. 48° 12′ 29″, k. h. 12° 55′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 12′ 29″, k. h. 12° 55′ 45″
Elhelyezkedése
Lage fluss inn.png
A Salzach a jobbszélső

A Salzach 225 km-es hosszával az Inn leghosszabb mellékfolyója. Útjának nagy részét Ausztriában teszi meg, az utolsó 59 km-es szakaszán határfolyó Ausztria és Németország között.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a német Salz () szóból ered, mivel a 19. századig vizén szállították a sót. 1791-ben még Salza volt a neve, amelyet ma egy alsó-ausztriai folyó visel. Régebbi nevei: Iuarum, Viarum, Igonta.

Futása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Salzach kanyarulata (Laufen/Oberndorf)

A Salzach a Kitzbüheli-Alpokban ered 2300 méteres magasságban, Krimml közelében. Schwarzach-ig széles völgyben folyik keleti irányban, majd ezután északnak fordulva a Paß Luegnél töri át az Alpok északi hegyláncait. Alsó szakaszán keresztülfolyik Hallein és Salzburg városán, majd 344 méteres magasságban Haimingnál torkollik az Innbe.

Árvizek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Golling Salzburg Laufen Burghausen
Folyamkilométer 93,41 64,35 47,50 11,40
Közép vízhozam m³/s 140 176 239 251

A fenti adatok alapján Salzach egyike a legnagyobb osztrák és bajor folyóknak. Kedvezőtlen időjárási körülmények között, a hegyvidéki vízgyűjtőkön bekövetkező tartós esőzés hatására a jelentős árhullámok vonulnak le rövid idő alatt rajta.

Az áradások a június és szeptember közötti időszakra jellemzőek, kevésbé a téli hónapokban. Talán minden idők legnagyobb árvize 1786. június 25-én vonult le, elöntve Salzburg óvárosát. Egy emléktábla szerint az 1571. májusában bekövetkezett áradások 2.226 ember halálát okozták, majd a következő év júliusban történt árvíz 13 házat és pajtát vitt el. A legutóbbi idők legnagyobb árvizei az 1899. augusztus-szeptemberi árvíz volt, amely a 2.300-2.500 m³/s vízhozamával 1899. szeptember 14-én elöntötte a várost.

1920. szeptember 7-én a vízhozam 2.200 m³/s volt. Ez időig a mértékadónak tekintett 2002. augusztus 12-ei árvíz 8,30 m-el állt 10 cm-el a kritikusnak mondott szint alatt elöntve a belvárost. A 2013. június 12-én bekövetkezett árvíz a 2002-est megközelítő vízhozammal vonult le.

Salzburg város területén belül mértékadó vízhozamok közül a 2.300 m³ másodpercenkénti vízhozam elöntés mentesen tud levonulni, a 100 éves árhullám vízhozama pedig 3.100 m³/s, vagy a feletti árhullám. A ritka téli árhullámok közül a 2002. március 21-én levonult árhullám vízhozama 1.060 m³/s volt, amely kb. 2 évente az év más időszakában megjelenő nagyvizek szintjét éri csak el, azonban a márciusi időszakban csak 100 évente ha egyszer jelentkezik.

Mellékvizei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felső és középső szakaszán: Putzengraben, Krimmler Ache, Obersulzbach, Dürnbach, Untersulzbach, Habach, Mühlbach, Hollersbach, Felberbach, Stubache, Kapruner Ache, Fuscher Ache, Rauriser Ache, Gasteiner Ache, Großarlbach, Kleinarlbach, Fritzbach

Alsó szakaszán: Lammer, Almbach, Torrener Bach, Tauglbach, Königsseeache, Saalach, illetve bajor oldalon a Sur és a Götzinger Ache.

Legnagyobb mellékfolyója a Saalach.

Települések a folyó mentén[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Salzach Salzburgnál

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Salzach témájú médiaállományokat.