Jáchymov
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| Jáchymov | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Bohémia | ||
| Kerület | Karlovy Vary-i | ||
| Járás | Karlovy Vary-i | ||
| Polgármester | Bronislav Grulich | ||
| Irányítószám | 362 51 – 363 01 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3333 fő (2010) +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 570–756 m | ||
| Terület | 51,11 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 50° 21′ 42″, k. h. 12° 55′ 58″ | |||
| é. sz. 50° 21′ 42″, k. h. 12° 55′ 58″ | |||
| Jáchymov weboldala | |||
Jáchymov (németül Sankt Joachimsthal) város Csehországban, a Karlovy Vary-i kerületben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Az ország északnyugati részén fekszik, az Érchegység egyik völgyében, a 25-ös út mentén, a cseh-német határtól 5 km-re délre.
Története [szerkesztés]
A 16. század kezdetén ezüstöt találtak itt. A bányászat következtében Sankt Joachimsthal gyorsan növekedett, főleg, miután a Schlick-család birtokába került. Az itt vert ezüstpénzeket Joachimstalernek nevezték – innen származik a tallér és végső soron a dollár neve.
1523-ban a település református hitre tért.
1873. március 31-én a város majdnem teljesen leégett.
A 20. század elején Marie Curie itteni uránércből fedezte fel a rádiumot. 1906-ban itt alapították az első radioaktív gyógyfürdőt a világon. A fürdőben ma egyedülálló gyógykezelések segítségével hatnak a mozgásszervi megbetegedésekre.
A második világháború után a németeket kitelepítették. A kommunisták az uránbányában munkatábort alakítottak ki. 1964-ben abbamaradt az uránbányászat.
Látnivalók [szerkesztés]
- Gyógyfürdő
- Ülőlift az 1244 m magas Klínovecre (németül Keilberg)
Képek [szerkesztés]
-
Szent Joachim templom
-
Hotel Prága
Híres emberek [szerkesztés]
- Georgius Agricola (1494–1555) városi orvos és gyógyszerész, „a mineralógia atyja”
- Johannes Mathesius (1504–1565), 1532-től a latin iskola rektora, 1542-től hegyi prédikátor (Bergprediger)
- Itt született Samuel Fischer (1547–1600) professzor, pap és főintendáns

