Világörökség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A Világörökség magyar logója

A világörökségi helyszínek olyan kulturális vagy természeti szempontból egyedinek számító értékek, melyet az UNESCO keretén belül működő Világörökségi Bizottság (World Heritage Committee) az általa igazgatott Világörökség Programba felterjesztett. A program célja az emberiség kulturális és természeti örökségének védelme, azok nyilvántartásba vétele. A programot a Világ kulturális és természeti örökségének megóvását célzó egyezmény (Convention Concerning the Protection of World Cultural and Natural Heritage) név alatt 1972. november 16-án alapították. Az alapítás óta több mint 180 ország ratifikálta a megállapodást.

Az Egyezmény aláírásával valamennyi részes állam kötelezettséget vállal arra, hogy a saját területén fekvő világörökségi helyszíneket óvja és megőrzi a későbbi generációk számára, illetve hogy lehetősége szerint hozzájárul a Világörökségi Listán szereplő helyszínek védelméhez. (A megőrzési kötelezettség megszegése esetén lehetőség van a listából való törlésre is).

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Előzmények

86. helyszín: Memphisz, Egyiptom
307. helyszín: a Szabadság-szobor New Yorkban
438. helyszín: kínai nagy fal
524. helyszín: óriás sztúpa Sanchiban, Indiában
540. helyszín: Szentpétervár történelmi városközpontja
772. helyszín: rizsteraszok a Fülöp-szigeteken, az Ifugao-hegységben
1. helyszín: Galápagos-szigetek, Ecuador

1959-ben az egyiptomi kormányzat eldöntötte az asszuáni gát és a hozzá kapcsolódó víztározó megépítését, mely végzetes lett volna a víz által elárasztott területen elhelyezkedő ókori Abú Szimbel templom számára. Az UNESCO világméretű kampányt indított az értékek megmentésére (az egyiptomi és szudáni kormányzat kérése ellenére). Ennek köszönhetően végül a templomcsoport egy magasabban fekvő helyen az eredeti elemek átszállításával újraépült.

A projekt költsége összesen mintegy 80 millió dollár volt, melynek felét 50 ország adományozta. Mindez további hasonló kampányokhoz vezetett indonéziai, pakisztáni történelmi helyszínek, vagy akár a velencei lagúnák megmentésére. Az UNESCO végül az ICOMOS-al közösen kezdeményezte egy, az emberiség értékeinek megóvását szolgáló egyezmény kidolgozását.

Az Egyesült Államok a kezdeményezést szerette volna kibővíteni a természeti értékekre is. 1965-ben, egy Fehér Házi konferencián létrehozták a Világörökség Alapot, a világ legértékesebb és leglátványosabb természeti és történelmi helyszíneinek megóvására. Az IUCN hasonló indítványt tett 1968-ban, melyet részletesen kidolgozva 1972-ben mutattak be a stockholmi ENSZ konferencián, ahol az Egyezményt elfogadták.

A Világörökség címet hosszas előkészítés után először 1978-ban osztották ki, ekkor 12 helyszín kapta meg a kitüntető címet. Magyar helyszín először 1987-ben került a listára, Hollókő, valamint a budapesti Duna-part és a Várnegyed révén.

[szerkesztés] Szervezetek

Az 1972-ben megszületett Világörökség Egyezményhez csatlakozott országok hozták létre az Egyezmény végrehajtásának legfőbb testületét, az ún. Tagállamok Közgyűlését (General Assembly of States Parties), amely kétévente, az UNESCO általános konferenciájával azonos időben ülésezik. Ekkor választják meg a legfontosabb döntéshozó és végrehajtó testület, az 1976-ban létrehívott Világörökség Bizottság (World Heritage Committee) 21 tagját. A tagokat nem név szerint, hanem a tagországok képviselőjeként választják meg, és megbízatásuk hat évre szól. A testület harmada, hét ország képviselője kétévente adja át a helyét új tagoknak, így biztosítva a folytonosságot. A bizottság évente egyszer, más-más országban tanácskozik. A közgyűlés kezdetekor megválasztják a tagok közül a Világörökség Bizottság vezetőségét, az elnököt, aki a hagyomány szerint a vendéglátó ország képviselője, öt elnökhelyettest és egy jelentéstevőt, akik a következő rendes ülésig töltik be tisztségüket, s feladatuk a munka összehangolása, az ülések előkészítése.

A bizottság feladatai között szerepel

  • az egyezmény alkalmazásával kapcsolatos stratégiák, szabályozások és irányelvek megfogalmazása, meghatározása;
  • a tagállamok felterjesztései alapján dönt az új helyszínek Világörökségi Listára vételről;
  • ellenőrzi a Világörökségi Listára felvett helyszínek állapotát, adott esetben dönt a veszélyeztetett helyszínek felvételéről a Veszélyeztetett Helyszínek Listájára;
  • meghatározza a Világörökség Alap optimális felhasználását.

A bizottsági ülések közötti időszakban a Párizsban székelő UNESCO Világörökség Központ (UNESCO World Heritage Centre) látja el az aktuális feladatokat.

Az Egyezmény értelmében a tagállamok Világörökségi Alapot (World Heritage Fund) létesítettek. Az Alap forrásai a tagállamok kötelező hozzájárulása (az UNESCO-tagdíj egy százaléka), valamint önkéntes hozzájárulások és egyéb adományok. A programba bekerült helyszínek az alapon keresztül a Bizottság által megszabott körülményeknek és feltételeknek megfelelően forrásokhoz juthatnak a helyszínek fenntartásához, kezeléséhez.

[szerkesztés] A Világörökség Bizottság gyűléseinek időpontja és helyszínei

Gyűlés Év Időpont Város Tagállam
1. 1977 június 27. – július 1. Párizs Francia Franciaország
2. 1978 szeptember 5. – szeptember 8. Washington, D.C. USA Amerikai Egyesült Államok
3. 1979 október 22. – október 26. Kairó & Luxor Egyiptom Egyiptom
4. 1980 szeptember 1. – szeptember 5. Párizs Francia Franciaország
5. 1981 október 26. – október 30. Sydney Ausztrál Ausztrália
6. 1982 december 13. – december 17. Párizs Francia Franciaország
7. 1983 december 5. – december 9. Firenze Olasz Olaszország
8. 1984 október 29. – november 2. Buenos Aires Argentína Argentína
9. 1985 december 2. – december 6. Párizs Francia Franciaország
10. 1986 november 24. – november 28. Párizs Francia Franciaország
11. 1987 december 7. – december 11. Párizs Francia Franciaország
12. 1988 december 5. – december 9. Brazíliaváros Brazília Brazília
13. 1989 december 11. – december 15. Párizs Francia Franciaország
14. 1990 december 7. – december 12. Banff Kanada Kanada
15. 1991 december 9. – december 13. Karthágó Tunézia Tunézia
16. 1992 december 7. – december 14. Santa Fe USA Amerikai Egyesült Államok
17. 1993 december 6. – december 11. Cartagena Kolumbia Kolumbia
18. 1994 december 12. – december 17. Phuket Thaiföld Thaiföld
19. 1995 december 4. – december 9. Berlin Németország Németország
20. 1996 december 2. – december 7. Mérida Mexikó Mexikó
21. 1997 december 1. – december 6. Nápoly Olasz Olaszország
22. 1998 november 30. – december 5. Kiotó Japán Japán
23. 1999 november 29. – december 4. Marrákes Marokkó Marokkó
24. 2000 november 27. – december 2. Cairns Ausztrál Ausztrália
25. 2001 december 11. – december 16. Helsinki Finn Finnország
26. 2002 június 24 – június 29. Budapest Magyarország Magyarország
27. 2003 június 30. – július 5. Párizs Francia Franciaország
28. 2004 június 28. – július 7. Szucso Kína Kína
29. 2005 július 10. – július 17. Durban Dél-Afrika Dél-afrikai Köztársaság
30. 2006 július 8. – július 16. Vilnius Litván Litvánia
31. 2007 június 23. – július 1. Christchurch Új-Zéland Új-Zéland
32. 2008 július 2. – július 10. Québec Kanada Kanada
33. 2009 június 22. – június 30. Sevilla Spanyolország Spanyolország

[szerkesztés] Jelölési szabályok

Az egyezményt aláíró államoknak össze kell állítaniuk egy-egy javaslati listát azokkal a helyszínekkel, amelyeket alkalmasnak tartanak a világörökségi helyszínné nyilvánításra. Ezeket a listákat legalább egy évvel bármilyen jelölés előtt be kell nyújtani a Világörökség Központnak. Az Unesco csak akkor veszi figyelembe a jelöléseket, ha ezek már szerepelnek az adott ország javaslati listáján.

A világörökségi listára való felkerülést az Egyezményt ratifikáló tagállamok maguk kezdeményezhetik a Világörökség Bizottságnál. A felterjesztésben szerepelniük kell a helyszín megóvását és kezelését tartalmazó részletes terveknek is. A benyújtott felterjesztésekről a Bizottság évente egyszeri gyűlésén dönt. Az értékelést két független tanácsadó testület, az ICOMOS (International Council on Monuments and Sites), valamint az IUCN (World Conservation Union) végzi. Egy harmadik szakértői csoport, az ICCROM (International Centre for the Study of the Preservation and Restoration of Cultural Property) végzi a védett helyszínek állagmegóvására és helyreállítására vonatkozó szakmai anyagok készítését.

[szerkesztés] A listára kerülés kritériumai

A Világörökség részévé váláshoz az adott helyszínnek meg kell felelni a kiválasztási feltételeknek. A kritériumokat a szervezet működési szabályzata rögzíti, felülvizsgálatukat, esetleges módosításukat a Világörökség Bizottság végzi. Összesen 6, a kulturális helyszínekre vonatkozó kritérium, tovább 4, a természeti értékekre vonatkozó kritérium létezik. 2005-ben az addig különálló két kritériumcsoportot egybevonták. Világörökséggé váláshoz a jelölt helyszínnek a tíz kritérium közül legalább egynek meg kell felelni.

[szerkesztés] Kulturális kritériumok

  • I. Az ember alkotó géniuszának kimagasló megnyilvánulása
  • II. Az emberiség kultúrájának fontos állomása – valamely történeti korszak, vagy a világ valamely kulturális régiója tekintetében – az építészet, a technika, a művészetek, vagy a város- és látképtervezés-fejlődés szempontjából
  • III. Valamely kulturális hagyomány, illetve letűnt vagy máig létező civilizáció egyedülálló, vagy legalábbis kimagasló tanúsága
  • IV. Valamely épülettípus, építészeti vagy technikai megoldás, vagy tájtípus olyan kimagasló példája, amely az emberiség történelmének jelentős állomásait reprezentálja
  • V. Valamely tradicionális településtípus vagy földhasználati forma olyan kimagasló példája, amelyek egy bizonyos kultúrára (vagy bizonyos kultúrákra) jellemző, különösen, ha az a környezet visszafordíthatatlan megváltozása következtében veszélyeztetetté válik
  • VI. Közvetlenül vagy közvetett módon kapcsolatos olyan eseményekkel vagy élő hagyományokkal, elképzelésekkel, illetve hiedelmekkel, művészeti és irodalmi alkotásokkal, amelyek egyetemes értéket képviselnek.

Az utolsó kritériumot a Bizottság csak kivételes esetekben fogadja el a felvétel indokaként.

[szerkesztés] Természeti kritériumok

  • VII. Egyedülálló természeti jelenségek és képződmények előfordulási helye, illetve páratlan természeti szépséggel és kimagasló esztétikai értékkel bíró terület
  • VIII. Kimagasló példája bolygónk története meghatározó szakaszainak, ideértve az élet kialakulásának és fejlődésének emlékeit, a föld felszínét alakító jelentős geológiai folyamatok nyomait és a meghatározó geomorfológiai és fiziográfiai formációkat
  • IX. Kimagasló példája a szárazföldi, édesvízi, parti, illetve tengeri ökoszisztémák, valamint növény- és állattársulások kialakulását és fejlődését meghatározó ökológiai és biológiai folyamatoknak
  • X. A biológiai diverzitás természetes előfordulási helyén és környezetében történő, megőrzése szempontjából döntő fontosságú élőhely, ideértve a veszélyeztetett, illetve a tudomány vagy a biológiai örökség megőrzése szempontjából kimagasló és egyetemes értékű fajok élőhelyeit.

[szerkesztés] Statisztikák

Jelenleg 878 világörökségi helyszínt tartunk számon 145 különböző országban. Ezek közül 679 kulturális, 174 természeti, míg a fennmaradó 25 kulturális és természeti világörökség is egyben (2008-as adat). Az UNESCO a helyszíneket nem kontinensenként, hanem 5, azoktól eltérő kialakítású földrajzi zónába csoportosítja.

Földrajzi zónák

Az így kialakított zónákban az alábbiak szerint oszlanak meg a helyszínek:

Zóna Természeti Kulturális Vegyes Összesen
Afrika 32 36 2 70
Arab államok 4 57 1 62
Ázsiai és Csendes-óceáni térség 43 121 11 175
Európa és Észak-Amerika 49 351 7 407
Latin-Amerika 34 79 3 116

A besorolás a világörökségi helyszínt jelölő ország elhelyezkedése alapján történik. Egyes helyszínek besorolása ennek megfelelően nem következetes, hisz például a Nagy-Britannia által jelölt, az Atlanti-óceán déli részén fekvő Gough-sziget Európához lett sorolva.

Részletesebb, országonkénti megoszlás a Világörökségi helyszínek megoszlása országonként oldalon található.

[szerkesztés] Magyarországi helyszínek

Searchtool right.svg Bővebben: Magyarország világörökségi helyszínei

[szerkesztés] Képgaléria

A vár légifotója

A Citadella légifotója

Az Andrássy út légifotója

A Lánchíd madártávlatból

Az Iparművészeti Egyetem légifotója

Az Országház légifotója

A Gellért szálló madártávlatból

Pannonhalma légifotója

A Gresham Palota légifotója

Dunapart

[szerkesztés] Javaslati listán szereplő magyar helyszínek

[szerkesztés] Lásd még

A Világörökség helyszíneinek felsorolása
Afganisztán - Etiópia | Fehéroroszország - Kuba | Laosz - Örményország | Pakisztán - Zimbabwe
Veszélyeztetett világörökségi helyszínek listája

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Források

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Vil%C3%A1g%C3%B6r%C3%B6ks%C3%A9g”