Kínai nagy fal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ez a szócikk a kínai nevek pinjin átírását használja.
  Világörökség  m·v·sz 
Kínai nagy fal

A kínai nagy fal
Adatok
Ország Kína
Típus Kulturális helyszín
Kritériumok {{{kritériumok}}}
Felvétel éve 1987
Elhelyezkedése

A kínai nagy fal (hagyományos írásjegyekkel: 長城; egyszerűsített írásjegyekkel: 长城; pinjin: Chángchéng, népszerű magyar átírás: Csang cseng) az i. e. 3. század és i. sz. 17. század eleje között Kína északi határán épített erődítményrendszerek összessége, amelynek célja az volt, hogy a földművelő Kínát megvédje az északi nomád törzsek támadásaitól.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A fal építése

A nagy fal valójában soha nem volt összefüggő fal, különböző erődítményekből állt, amelyeknek jellege és elhelyezkedése a mindenkori politikai helyzettől függően változott. Az első védelmi rendszert Qin Shi Huangdi (népszerű magyar átírás: Csin Si Huang-ti) kezdte kiépíteni az i. e. 210-es években a Hadakozó fejedelemségek korának korábbi falszakaszait felhasználva. A későbbi dinasztiák némelyike új erődítményeket húzott fel (Han, Szuj, Ming), míg más korszakokban a falat egyáltalán nem használták. A ma látható falszakaszok az 1368 és 1644 között urakodott Ming-dinasztia idején épültek; ezeket már téglából emelték, de a korábbi erődítmények fő építőanyaga a döngölt föld volt.

Mivel a fal nem összefüggő, egységes építmény, hanem különböző korokban, egy többszáz kilométer széles sávban épült falszakaszok összessége, pontos hosszát nem lehet megállapítani. Az egyik forgalomban lévő hivatalos adat a fal hosszát 6 352 km-re teszi, de más becslések 3000-10 000 km között ingadoznak. A Ming-kori fal legkeletibb végpontja a Shanhaiguan átjáró a Bohai-öböl partján, legnyugatibb vége pedig a Jiayuguan (Csia Jü-küen) átjárónál található Gansu (Kanszu) tartományban.

A közhiedelemmel ellentétben a nagy fal nem látható szabad szemmel a világűrből. Csak néhány méter széles, és a színe hasonlít a környezetéhez, így az űrből lehetetlen észlelni. Az ezzel kapcsolatos városi legenda (hogy a nagy fal volna az egyetlen ember alkotta dolog a földön, ami a Holdról is látszik) egy 1930-as évekbeli amerikai vicclapból ered.

[szerkesztés] A fal szerkezete

A fal belseje
A fal belseje

A nagy fal nagy része hegyvonulatokon húzódik úgy, hogy a külső oldalon meredek sziklák vannak.

A Ming-kori fal külső borítása téglákból és tégla alakú kődarabokból áll. Belsejét döngölt agyaggal, illetve kőzúzalékkal töltötték fel. Magassága átlagosan 10 méter, szélessége a talapzatánál 7-8 méter, tetejénél pedig 4-5 méter.

A falon nyíllövésnyi távolságra egymástól bástyákat, erődítményeket és az ellenség esetleges támadásaira füsttel és tűzjelekkel figyelmeztető jelzőtornyokat építettek. A bástyákban, illetve az erődítményekben élelmiszert és fegyvereket tároltak. A falon és közelében csapatok állomásoztak, hogy időben jelezzék a külső támadásokat és a védelem első vonalául szolgáljanak.

[szerkesztés] A fal jelenlegi állapota

A fal egy még nem restaurált része
A fal egy még nem restaurált része

A fal egy kis részét restaurálták, elsősorban a turisták miatt. Nagy része azonban az enyészetnek van kitéve, s így bizonyos részek mára már szinte eltűntek. A fal napjaink vandalizmusának is ki van téve, például kedvelt célpontja a graffitiseknek. A fal tégláinak egy részét a helyi lakosok hordják el, hogy azokból építkezzenek. A Ming-kori falnak egyes becslések szerint 37%-a, más becslések szerint 42%-a tűnt el.

A kínai nagy falat az UNESCO 1987-ben felvette a világörökség helyszínei közé.

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A világ hét új csodája

Chichén Itzá • A Megváltó Krisztus szobra • Colosseum • Kínai Nagy Fal
Machu Picchu • Petra • Tádzs Mahal

Személyes eszközök