Nyári Palota (Peking)
 |
Ezt a szócikket tartalmilag és formailag is át kellene dolgozni, hogy megfelelő minőségű legyen. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| A Nyári Palota és a Császári Kertek Pekingben | |
| Világörökség | |
 | |
| A Nyári Palota | |
| Adatok | |
| Ország | Kína |
| Világörökség-azonosító | 880 |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | I, II, III |
| Felvétel éve | 1998 |
| Elhelyezkedése | |
 Nyári Palota
Pozíció Peking térképén
| |
 é. sz. 39° 59′ 51″, k. h. 116° 16′ 08″Koordináták: é. sz. 39° 59′ 51″, k. h. 116° 16′ 08″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyári Palota témájú médiaállományokat. | |
A Nyári Palota (tradicionális kínai: 頤和園, egyszerűsített kínai: 颐和园, Pinjin: Yíhé Yuán) Kínában, Pekingben található. A Nyári Palota uralja a 60 méter magas Hosszú élet-hegyet és a Kunming-tavat. A központ a Kunming-tó 2,2 négyzetkilométer nagyságú mesterséges tó. Ahogy ásták a tavat, a földet a hegyre hordták.
A Nyári Palotát a Tiszta hullámok kertjének hívták (tradicionális kínai: 清漪園, egyszerűsített kínai: 清漪园, Pinjin: Qīngyī Yuán) 1750-ben (Csien-lung kínai császár 15. évében). Kisiparosok reprodukálták a különféle kínai kertek stílusát. A Kunming-tó úgy született, hogy Hangcsou () Nyugati-tavát utánozták. A Nyári Palota kétszer rongálódott meg komolyabban az angol-francia szövetséges megszállás idején 1860-ban (a Régi Nyári Palotával együtt kifosztották) és 1900-ban, a bokszerlázadás során. A kert nem sérült meg nagyon, illetve újjáépítették 1886-ban és 1902-ben. 1888-ban kapta meg jelenlegi nevét a Nyári Palotát. Cixi özvegy császárné nyári rezidenciájául szolgált a hely. A felépítésére fordított hatalmas összegeket eredetileg állítólag a kínai haditengerészet fejlesztésére szánták, de az összeomlás felé haladó kínai császárságban újra a luxuskiadások kerültek előtérbe.
1998 decemberében felkerült az UNESCO Világörökség listájára. A Nyári Palota és környéke népszerű turistalátványosság a külföldiek körében is.
Galéria[szerkesztés]
-
A Márványhajó a Nyári Palotánál -
A tizenhétlyukú híd -
A Hosszú élet-hegy tetején állva, a buddhisták tornya a legmagasabb épület a Nyári Palotában -
-
A jóindulat és a hosszú élet hallja -
A tó tornya és hegyi látkép -
Csi-lin-bronzszobor a Nyári Palotában
További információk[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyári Palota témájú kategóriát.- Nyári Palota Archiválva 2008. február 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
- BeijingTrip.com: Nyári Palota
