Sárga-tenger
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| Sárga-tenger (黄海, 黃海 vagy 西海) | |
| Országok | |
| Hely | Csendes-óceán |
| Hosszúság | 960 km |
| Szélesség | 700 km |
| Felszíni terület | 380,000 km2 |
| Átlagos mélység | 44 m |
| Legnagyobb mélység | 152 m |
| Elhelyezkedése | |
| A Sárga-tenger elhelyezkedése | |
A Sárga-tenger a Csendes-óceán része. A Koreai-félsziget és Kína között terül el a tenger. Kínai neve: 黄海, Pinyin: Huáng Hǎi. Koreai neve: 黃海 vagy 西海. A tenger neve a Sárga-folyó színe miatt kapta a Sárga-tenger nevet, bár közvetlenül a Pohaj-tengerbe ömlik a Sárga-folyó. Észak-Korea Észak-Phjongan tartománya közel esik a tengerhez. A világ második legnagyobb árapálysíkságát a Sárga-tenger partvidékén, Koreában találjuk.
A tenger magyar vonatkozású eseményei [szerkesztés]
Az első világháború idején az Osztrák–Magyar Monarchia Kaiserin Elisabeth cirkálója 1914 nyarán a Távol-Keleten, a Sárga-tengeren tartózkodott, majd behajózott a Németország által bérelt Csingtao kikötőjébe. Japán 1914. augusztus 16-i ultimátumában Németországot a bérelt terület elhagyására szóllította fel. Mivel az ultimátum megválaszolatlan maradt, Japán 1914. szeptember 28-án megkezdte Csingtao ostromát.

