Koreai nyelv
| Koreai nyelv Észak-Koreában 조선어 Dél-Koreában 한국어 |
|
| Beszélik | Észak-Korea, Dél-Korea, Kína |
| Terület | Kelet-Ázsia |
| Beszélők száma | 78 millió[1] fő |
| Nyelvcsalád | altaji vagy szigetnyelv |
| Írásrendszer | Északon csoszongul - Délen hangul, hangul és handzsa keveréke (néhány hivatalos dél-koreai irat), cirill ábécé (koreaiak a volt Szovjetunió területén) |
| Rang | 13 |
| Hivatalos állapot | |
| Hivatalos |  Észak-Korea Dél-Korea Kína (regionális) |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | ko |
| ISO 639-2 | kor |
| ISO 639-3 | kor |
 |
|
A koreai nyelv (한국어) Észak- és Dél-Korea hivatalos nyelve. Kína Yanbian Koreai Autonóm Tartománya két hivatalos nyelvének is az egyike. A koreai nyelvnek nagyjából 78 millió beszélője van. Hivatalos írásjelkészlete a handzsa volt, mely a kínai írásjelekből, azok koreai kiejtésével jöttek létre. A XV. században Nagy Szedzsong létrehozott egy nemzeti írásrendszert, melyet hangulnak neveznek, ezt 1945 óta használják.[2]
A koreai nyelv Korea kettéosztottsága révén mára egyértelműen két változatra osztott. Ennek megfelelően beszélhetünk külön észak-koreai és dél-koreai nyelvről. Ezek sztenderdje más nyelvjárási sajátosságokat követnek, s a két ország elszigeteltsége miatt a különbségek felerősödtek a két nyelvváltozat között.
Vita tárgyát képezi a koreai nyelv nyelvcsaládokba történő besorolása is. Néhány nyelvész az altaji nyelvek közé sorolja, míg mások szerint ez egy szigetnyelv. Többek szerint a japán nyelv távoli rokona. A japánhoz hasonlóan morfológiáját tekintve ez is egy agglutináló, míg szintaxisát tekintve alany–tárgy–ige szórendet használó nyelv.
Tartalomjegyzék |
Nevei[szerkesztés]
A koreai nyelv koreai változatai Koreának az Észak- és Dél-Koreában használt különböző elnevezésein alapulnak.
Dél-Koreában a nyelvet leginkább úgy hívják, Hangugmal (한국말; 韓國말), vagy hivatalosabban, Hangugo (한국어; 韓國語) vagy Gugo (국어; 國語; szó szerinti fordításban "országnyelv").
Észak-Koreában és Kínában a Jambiai Autonóm Koreai Körzetben a nyelv leggyakoribb neve Csoszonmal (조선말; handzsával: 朝鮮말), vagy sokkal hivatalosabban Csoszono (조선어; 朝鮮語).
Más részről a Szovjetunió utódállamaiban élő koreaiak, akik magukat Korjo-szaramoknak (más néven gorjoinoknak [고려인; 高麗人; szó szerinti fordításban, ["gorjoi emberek"]) nevezik, nyelvüket gorjomalnak (고려말; 高麗말) nevezik.
Kína összefüggően uralt területein miután 1992-ben diplomáciai kapcsolatok alakultak ki Kína és Dél-Korea között, a Janbianban és Észak-Koreában használt nyelvet (朝鲜语, csaohszienjű) vagy ennek rövidebb formáján (朝语, csaojü) nevezik, míg a Dél-Koreában használt nyelv neve (韩国语, hangkuojü) vagy ennek rövidített alakja, a ( 韩语, hanjú).
Besorolása[szerkesztés]
A modern koreai nyelv besorolása bizonytalan, s egy egységesen elfogadott elmélet hiányában az óvatos nyelvészet a nyelvet izolált nyelvként jellemzi.
Másrészről viszont Ramstedt 1928-as cikkének publikálása óta több nyelvész[3] azt az elméletet támogatja, mely szerint a koreai nyelv egy altaji nyelv, vagy az előaltaji rokona. A koreai abban hasonlít a többi altaji nyelvhez, hogy olyan nyelvtani megoldások hiányoznak belőle, mint a névelő, a flexió és a vonatkozó névmás. Azonban napjainkban a nyelvészek egyetértenek abban, hogy tipológiai hasonlóságok alapján nem lehet egy nyelv általános jellemzőire, eredetére következtetni,[4] mert ezek a tulajdonságok tipológiailag összefüggnek, s az egyik nyelvből gyorsan átveheti egy másik.[5] Olyan tipológiai eltérések pedig, mint a középmongolban a nemek egyeztetése,[6] az altaji rokonság elmélete ellen szólnak.[7]
A szókészletben megmutatkozó átfedések és a nyelvtani hasonlóságok miatt többen érvelnek amellett, hogy a koreai a japánnal áll rokonsági kapcsolatban. Ezeket a kapcsolatokat olyan kutatók dolgozták ki részletesen, mint Samnuel E. Martin[8] és Roy Andrew Miller.[9] Szergej Sztarosztin (1991) úgy találta, hogy a japán és a koreai 100 szavas Swadesh-lista 25%-a megegyezik. Amennyiben ez a felfedezés igaz, a két nyelv sokkal közelebb van egymáshoz, mint akármelyik másik nyelvhez az altaji nyelvcsaládból.[10]
Alexander Vovin mellett más nyelvészek is úgy érvelnek, hogy a hasonlóságok legfőbb oka nem a genetikai kapcsolatrendszerben, sokkal inkább egy nyelvi hasonulásban és a koraiból a nyugati ójapánba történt szóátvételekben keresendő.[11] Erre jó példa lehet a középkoreai szam < előkoreai aszam ‘kender’ és a japán asza ‘kender’.[12] Ez rokon szónak tűnik, azonban míg a nyugati ójapán és az északi rjúkjú nyelvekben jól dokumentáltnak tekinthető, a keleti ójapánban csak összetételekben kerül elő, és csak a déli rjúkjú nyelvjárás három alcsoportjában fordul elő. Ehelyett ilyen jelentésben a nyugati ójapán és a déli rjúkjú nyelvben a wo változat fordul elő. Így valószerű az a feltételezés, hogy ez egy átvett kifejezés.[13]
Története[szerkesztés]
A mai koreai nyelv az ókoreaiból a középkoreai és a modern koreai nyelven keresztül fejlődött ki. Az továbbra is viták tárgyát képezi, hogy a koreai nyelv az altaji nyelvcsalád tagja-e, hogy az előkoreai ebből a gyökérből fejlődött-e ki. A koreai háború idején mélyült el az északi és a déli nyelvjárások közötti eltérés. Ekkor a kiejtésben, az igeragozásban és a szókészletben is megmutatkoztak a különbségek.
Nyelvjárások[szerkesztés]
Hangtan[szerkesztés]
Írás[szerkesztés]
Nyelvtan[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Korean. Ethnologue, 14th ed.. (Hozzáférés: 2008. szeptember 25.)
- ↑ Hangul. Encyclopædia Britannica. (Hozzáférés: 2012. szeptember 14.)
- ↑ eg Miller 1971, 1996, Starostin et al. 2003
- ↑ eg Vovin 2008: 1
- ↑ Trask 1996: 147-151
- ↑ Rybatzki 2003: 57
- ↑ Vovin 2008: 5
- ↑ eg Martin 1966, 1990
- ↑ eg Miller 1971, 1996
- ↑ Sergei Starostin. „Altajskaja problema i projsozdenije japonszkogo jazika (The Altaic Problem and the Origins of the Japanese Language)”.
- ↑ Vovin 2008
- ↑ Whitman 1985: 232, szintén megtalálható itt: Martin 1966: 233
- ↑ Vovin 2008: 211-212
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Theiling.de: a koreai hangul gyakorlása
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 |
Ez a nyelvészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
