A koreai nyelv udvariassági rendszere

A koreai nyelv kiterjedt rendszerrel rendelkezik az udvariassági fokozatok kifejezésére. A rendszer két nézőpontot vesz figyelembe, az egyik a beszélőnek a hallgatóhoz való viszonya (akihez beszél), a másik a beszélőnek a mondat tárgyaként szolgáló személyhez való viszonya (akiről beszél). A modern koreai nyelv négyféle udvariassági fokozatot ismer. Az udvariassági formulák ismerete és pontos használata elengedhetetlen a koreai kultúrában, fontosságára példa a Korean Air döntése, mely az 1990-es években az udvariassági formulák miatt megtiltotta a pilótáknak a koreai nyelv használatát a fedélzeten, mert egy tanulmány szerint a túlzott udvariaskodás vezetett a légitársaság nagy számú baleseteihez.

Fokozatok

A hallgatóhoz való viszony szerint

Igető	Stílus	Mondattípus
		Kijelentő	Kérdő	Felszólító
가 ka- (menni) 먹 mok- (enni) 학생 이 hakszeng i- (tanulónak lenni)	Hivatalos-udvarias	갑니다 kamnida 먹습니다 mokszumnida 학생입니다 hakszengimnida	갑니까 kamnikka 먹습니까 mokszumnikka 학생입니까 hakszengimnikka	가십시오/가시오 kasipsio/kasio 먹으십시오 /먹으시오 mogusipsio/mogusio –
	Bizalmas-udvarias	가요 kajo 먹어요 mogojo 학생이에요 hakszengiejo	가요 kajo 먹어요 mogojo 학생이에요 hakszengiejo	가세요 kaszejo 먹으세요 moguszejo –
	Bizalmas	가 ka 먹어 mogo 학생이야 hakszengija	가냐 / 가 kanja / ka 먹느냐/먹어 mognunja/mogo 학생이냐/학생이야 hakszenginja/hakszengija	가/가라 ka / kara 먹어/먹어라 mogo / mogora –
	Semleges/propozitív	간다 kanda 먹는다 mognunda 학생이다 hakszengida	가니 kani 먹니 mogni 학생이니 hakszengini	–

A mondat tárgya szerint

Amikor a beszélő valakire utal, akkor a -si/-usi (시/으시) végződést használja a tisztelet kifejezésére a ráutalt személlyel kapcsolatosan (például: „Nagyapám a boltba megy”). Egyes igék illetve melléknevek tiszteleti alakja irreguláris.

Ige/melléknév	Reguláris tiszteleti alak	Fordítás
가다 (kada)	가시다 (kasida)	menni
받다 patta	받으시다 (padusida)	kapni
작다 (csakta)	작으시다 (csagusida)	kicsi(nek lenni)
Ige/melléknév	Irreguláris tiszteleti alak	Fordítás
있다 (itta)	계시다 (kjesida)	lenni
마시다 (masida)	드시다 (tusida)	inni
먹다 (mokta)	드시다 (tusida)	enni
먹다 (mokta)	잡수시다 (csapszusida)	enni
자다 (csada)	주무시다 (csumusida)	aludni
배고프다 (pegophuda)	시장하시다 (sidzsanghasida)	éhesnek lenni

Ha a hallgató magasabb fokon áll a társadalmi ranglétrán, mint a mondat tárgya, akkor is, ha a mondat tárgya a beszélőnél nagyobb tiszteletet érdemel, ezt a fajta végződést elhagyják, például: „Tanárnő, ő itt a bátyám.” (A báty nagyobb tiszteletet érdemel a beszélőnél, a tanárnő azonban magasabb rangú, mint az idősebb testvér.) Az újságok egyáltalán nem alkalmazzák.

Megszólítások

Családtagok megszólításánál a -nim (-님) végződéssel lehet a tiszteletet kifejezni. A legáltalánosabban használt megszólítás a -ssi (-씨) végződés, melyet teljes névhez (권지용씨 Kvon Dzsijong-ssi) vagy keresztnévhez (지용씨 Dzsijong-ssi) lehet kapcsolni, utóbbi esetben általában közvetlenebb a hangnem. A modern Dél-Koreában egyre elterjedtebb a -ssi helyett a -nim kapcsolása az utónévhez.

Főnév	Tiszteleti alak	Fordítás
할머니 (halmoni)	할머님 (halmonim)	nagymama
아버지 (abodzsi)	아버님 (abonim)	apa
형 (hjong)	형님 (hjongnim)	férfi bátyja
누나 (nuna)	누님 (nunim)	férfi nővére
오빠 (oppa)	오라버니 (oraboni)	nő bátyja
아들 (adul)	아드님 (adunim)	fia
딸 (ttal)	따님 (ttanim)	lánya

Források

• Sohn, Ho-min. Linguistic Etiquette, Korean Language in Culture And Society. University of Hawaii Press, 132-134. o. (2006). ISBN 0824826949 
• Level 5 Lesson 2 / -시- (honorific) / -시-, 하시다. Talk to Me in Korean. [2012. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 19.)
• Im, Ho-Bin, Chang, Suk-in. Korean grammar for international learners. Yonsei University Press, 199–212. o. (1989) 
• Osváth Gábor. Koreai nyelvkönyv (2008). ISBN 9789630657945