Török nyelvtan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A török nyelv ragozó voltára egy hangos példa: Doğum günün kutlu olsun (Boldog születésnapot):
• doğum (születés)
• gün (nap)
• -ün (tiéd)
• kutlu (boldog)
• ol- (lenni)
• -sun (felszólító mód jele E/3)

A török nyelvtan, akárcsak a magyar, ragokra, toldalékokra épül (agglutináló nyelv), melyek minden esetben igazodnak a szó hangrendjéhez, azaz az utolsó szótag magánhangzójától függenek. A főnévragozás hat esetet ismer (alanyeset, tárgyeset, birtokos eset, közelítő/részes eset, helyhatározó eset és távolító eset). A török nyelv a hagyományos három igeidő (és azok folyamatos alakjai) mellett használja még a régmúlt és a bizonytalan múlt fogalmát is. A török mondatok szórendje általában alany-tárgy-állítmány (Ali Burcu'yu seviyor – Ali szereti Burcut).

Tartalomjegyzék

Hangtan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ábécé[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A török nyelv leírásához az arab ábécét használták a 13. századtól egészen 1928. november 28-áig, amikor Mustafa Kemal Atatürk hivatalossá tette a latin (európai) írást. A latin ábécé kiegészül a pont nélküli i-vel (ı), valamint a ç ğ ş ö ü betűkkel.

A török ábécé fonetikus, azaz úgy írjuk, ahogy olvassuk, de előfordul benne néhány kivétel.

Betűi:

  • a b c ç d e f g ğ h i ı j k l m n o ö p r s ş t u ü v y z
  • A B C Ç D E F G Ğ H İ I J K L M N O Ö P R S Ş T U Ü V Y Z
  • Magas (elöl képzett) magánhangzók: e, i, ö, ü
  • Mély (hátul vagy középen képzett) magánhangzók: a, ı, o, u

A török nyelvben van egy magánhangzó, ami csak arab eredetű szavakban fordul elő: â (ejtése, mint a magyar á) Régebben használatos volt még az î betű is, ami a hosszú [í] hangot jelölte, például a resmî („hivatalos”) szóban, de ma már nem használják hivatalosan.

  • A betűk kiejtése példákkal:
ç: cs : çok (csok) = sok
c: dzs: can (dzsan) = lélek
e: Szótagvégi /m, n, l, r, z/ előtt a magyar e-nél nyíltabb /æ/ (ben = én, gel = gyere), eɡyébként a magyar e-nél zártabb /e/ (beni = engem, gelin = jöjjön <Ön>)
ı: Veláris i hang (az u-nál kicsivel előrébb képzett ajakréses magánhangzó). Ugyanúgy, ahogy az 'u' az 'ü' mély változata, tulajdonképpen az 'ı'-t az 'i' mély változataként határozhatjuk meg. Például: sıfır = nulla
j: zs: jeton (zseton) = zseton
r: Magánhangzó előtt mint a magyar r: para = pénz, szótaɡ végén lágyabban, az anɡol r-hez hasonlóan ejtik [ɹ]: arkadaş (arkadas) = barát, szó elején és végén pedig réshanggá is válhat: szó elején zöngés [ɾ̝]: resim = kép, szó végén pedig zöngétlen [ɾ̝̊]: onlar = ők
s: sz: masal (maszal) = mese
ş: s: şu (su) = az (mutató névmás)
ğ: Magas magánhangzó után halvány j: eğer (ejer) = ha
Mély magánhangzó után néma: ağaç (aacs) = fa, s ha ilyenkor szótagzáró helyzetben van, megnyújtja az előtte álló magánhangzót (pótlónyúlás): oğlu (ólu) = a fia
v: Zöngétlen mássalhangzó után v: cetvel (dzsetvel) = lista, egyébként labiodentális félhangzó [ʋ]: Avrupa (kb. avrupa) = Európa
y: j:yağmur (jámur) = eső; – nyomatékos ejtés esetén réshangként: [ʝ]

A q, w, x betűk hiányoznak a török ábécéből. A táblázatban nem szereplő többi betű kiejtése megegyezik a magyarral.

Magánhangzók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A török magánhangzók

A toldalék magánhangzójának a szó utolsó szótagjában lévő magánhangzóhoz kell illeszkednie.

adaada-da

evev-de

A toldalékok két csoportra oszlanak:

  • kétalakú (-a/-e)
  • négyalakú (-i/-ı/-ü/-u)
  • kétalakú toldalékok szabálya:
    • e típusú toldalékot használunk, ha a szó utolsó mgh-ja: e, i, ö, ü (Például sizin+le 'veletek/önnel')
    • a típusú toldalékot használunk, ha a szó utolsó mgh-ja: a, ı, o, u (Például yıldız+lar 'csillagok')
  • négyalakú toldalékok szabálya:
    • i típusú toldalékot használunk, ha a szó utolsó mgh-ja: e, i
    • ü típusú toldalékot használunk, ha a szó utolsó mgh-ja: ö, ü
    • ı típusú toldalékot használunk, ha a szó utolsó mgh-ja: a, ı
    • u típusú toldalékot használunk, ha a szó utolsó mgh-ja: o, u

Mássalhangzók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mássalhangzó fonémák a török nyelvben
Ajakhang
(Bilabiális)
Ajak-
foghang
Labiodentális)
Dentális Fogmeder-
hang
(Alveoláris)
Poszt-
alveoláris
Elő-
szájpadlás
(Palatális)
Utó-
szájpadlás
(Veláris)
Gégehang
(Glottális)
Zárhang
(Plozíva)
p b t d c ɟ k g
Orrhang
(Nazális)
m n
Réshang
(Frikatíva)
f v s z ʃ ʒ ɣ h
Zár-réshang
(Affrikatíva)
ʧ ʤ
Legyintőhang
(Flap)
ɾ
Közelítőhang
(Approximáns)
j
Nyelvoldali-közelítőhang
(Laterális-approximáns)
ɫ l
  • A török nyelvben vannak olyan mássalhangók amelyek után a ragok megváltoznak.

Ezek a mássalhangzók: ç, f, h, k, p, s, ş, t. Egyszerűbben:

Fa paşa çok hasta = Fa pasa nagyon beteg

Utánuk a toldalék d mássalhangzója t-vé, a c pedig ç-vé alakul.

ev-de = házban

garaj-da = garázsban

kapı-cı = portás

DE

çiçek-te = virágban

kitap-ta = könyvben

çiçek-çi = virágárus

  • Magánhangzóval kezdődő toldalékok előtt 4 szóvégi mássalhangzó megváltozik

kğ çocuk (gyerek) çocuğ-um (gyerekem)

pb kitap (könyv) kitab-ım (könyvem)

td dert (bánat) derd-im (bánatom)

çc ağaç (fa) ağac-ım (fám)

  • A magánhangzóval kezdődő toldalékok y kötőhanggal kapcsolódnak a magánhangzóra végződő szavakhoz

kutu-y-u = dobozt

Ankaralı-y-ım = ankarai vagyok

  • Kivétel: Ha a szó birtokos eset után kap tárgyesetet, és a birtokos rag magánhangzóra végződik, a kötőhang nem y hanem n lesz:

Onun araba--n-ı (arabasını) gördüm = Az ő autóját láttam

Főnév[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jellegzetességek:

  • A török főneveknek nincs nyelvtani nemük.
  • Az eredeti török szavak vagy magas, vagy mély hangrendűek.
  • A szótövek végéhez illesztett ragjaikkal, képzőkkel, jeleikkel ugyanúgy bánnak, mint mi, sőt ezek is a miénkhez hasonlóan szigorúan hangrendileg illeszkednek a tőszó magánhangzójához.
  • Kerülik a mássalhangzó torlódásokat, különösen a szavak elején, például: a spor (sport) ejtése sıpor; ez a szokás tulajdonnevek ejtésénél is: Stuttgart városának nevét a törökök Sututtgart-nak ejtik.
  • Hangrendi okok miatt gyakran alkalmaznak toldalék hangokat ragilleszkedéseknél, például: Yabancı-y-ım /idegen vagyok/
  • A magánhangzó torlódásokat is nehezen tűrik, hasonlóan a magyar népies kiejtéshez.
  • Távolító eset ragjuk közeli a miénkhez (-tól, től).
  • A többes számot a magyarhoz hasonlóan csak akkor használjuk, ha az a mondatbeli összefüggésből másképp nem derül ki. (Két fiú, de: A fiúk játszanak).
  • A tulajdonnevekhez a ragok egy aposztróffal kapcsolódnak: Ali'nin = Alié.

A főnevek többes száma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A török nyelvben a főnevek többes számát a -lar/-ler többes jel fejezi ki, de sokkal ritkábban használják, mint a magyarban.

  • A többes jel a magánhangzó harmónia törvényei szerint kerül a főnév végére:

ev-ler = házak

kitap-lar = könyvek

  • Akárcsak a magyarban, ha számnév párosul a főnévhez, a többesszám jele elmarad:

İki kitap = két könyv

Főnévragozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főnév ragozható, azaz a mondatbeli szerepétől függően ragokat kap. A főnévragozásnak 6 esete van a törökben.

  • alanyeset
  • tárgyeset
  • birtokos eset
  • közelítő/részes eset
  • helyhatározó eset
  • távolító eset

Az esetragok természetesen itt is a magánhangzó harmónia elvei szerint illeszkednek. A magánhangzóra végződő névszók tárgy és közelítő esetében a szó és a rag közé egy y kerül, birtokos esetben pedig n hangot kötünk.

Természetesen a többesjellel és a birtokos személyragokkal együtt is állhatnak esetragok, ilyenkor a sorrend a magyarhoz hasonlóan személy-eset, szemben például a finn nyelvvel, amelyben eset-személy a használatos sorrend.

Alanyeset[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alanyesetben a főnév megegyezik az első szótári alakkal, ilyenkor nem járul hozzá semmilyen esetrag. DE ettől függetlenül a többes szám jelét és a birtokos személyragokat felveheti!

  • Ev güzel = A ház szép
  • Ev-ler güzel = A házak szépek
  • Ev-im güzel = A házam szép
  • Ev-ler-im güzel = A házaim szépek

Tárgyeset[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csak akkor használjuk ha a tárgy határozott

  • Gazete okuyorum = Újságot olvasok
A mondat értelme általános, mert mindegy milyen újságot olvasok.

DE

  • Gazete-y-i okuyorum = Olvasom az újságot
A mondat értelme határozott mivel konkrét dologról van szó.
  • A tárgyeset jelei: (y)-i/-ı/-ü/-u

Birtokos eset[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A birtokos esetet a birtokviszony kifejezésére használjuk.

  • Kim-in bu kitap? = Kié ez a könyv
  • Ali'n-in… = Alinak a …-ja/-je
  • Gül'ün… = Gülnek a …-ja/-je

A birtokviszony kifejezésekor a birtokost jelölő szót birtokos esetbe tesszük a birtok pedig harmadik személyű birtokos személyragot kap.

  • Gül'ün kitap-ı = Gül könyve
  • Ali'n-in araba-sı = Ali autója

A birtokos személyragozás esetében két rendhagyó alakot kell megjegyezni:

  • su víz birtokos e: su-y-u
  • cami dzsámi birtokos e: cami-i

Például:

  • portakal suyu = narancslé
  • Beyazit camii = Bejazit dzsámi,

A birtokos eset ragjai: (n)-in/-ın/-ün/-un

Nem használunk birtokos esetet, ha a birtokos általános, tehát a tárgyesetre emlékeztet.

  • evin damı – a ház teteje.
  • ev damı – háztető
  • evin bahçesi - a ház kertje
  • Gülbaba Bahçesi - Gülbaba-kert

Részes/közelítő eset[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A helyhatározós szerkezetekben a jelzett szó felé való irányultságot, cél felé való mozgást fejez ki. (A magyarban ezek a toldalékok a -hoz/-hez/-höz; -nak/-nek; -ba/-be; -ra/-re)

Ev-e gidiyorum = Haza megyek

Ankara'y-a gidiyorum = Ankarába megyek

A részes és közelítő eset ragjai: (y)-a/-e Lényegében megfelel annak a magyar -a, -e toldaléknak, amely az "ide" és "oda" szavak végén találhatóak.

Eszközhatározós eset[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kivel?, mivel? kérdésre adott válaszban a török nyelv jelet használ, mely a szótól elkülönülve vagy azzal összevonva is használható.

  • Az eszközhatározós eset jele: ile / -la/-le (ha magánhangzóra végződik a szó, kiejtéskönnyítő y kerül a szótő és a jel közé)

Ali ile / Ali'yle = Alival
Yağmur ile / Yağmur'la = Yağmurral
kalemle = tollal

Ha névmásokkal használjuk, a névmást birtokos esetbe kell tenni emellett. például ő-o: vele-onunla (birtokos eset: onun)

  • Az ile szócska és értelemben is használatos: Ali ile Zeynep eve döndü. = Ali és Zeynep hazamentek. Ilyenkor nem lehet összevonni a szótővel.

Helyhatározós eset[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Arra a helyre utal, ahol valaki vagy valami tartózkodik (mozgás nélkül). A magyarban ezek a toldalékok a következők: -ban/-ben; -on/-en/-ön; -nál/-nél.

  • A helyhatározós eset ragjai: -da/-de vagy a ç, f, h, k, p, s, ş, t után -ta/-te. Lényegében megfelel annak a magyar -t ragnak, amely az "itt" "ott" és "Pécsett" szavak végén használatos.

ev-de = a házban
istasyon-da = az állomáson
Efes'te = Efesben
koltuk-ta = fotelben
Mustafa'da = Musztafánál

Távolító eset[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A távolító eset ragjai: -dan/-den vagy ç, f, h, k, p, s, ş, t után -tan/-ten. Lényegében megfelel annak a magyar -nan, -nen ragnak, amely az "innen" és "onnan" szavak végén található.

İstanbul'dan = Isztambulból
Ev-den = a házból
Kars'tan = Karszból
Mehmet'ten = Mehmettől

  • Ez az eset főnévi igenévvel is használható, ilyenkor -ás/-és végű főnévként fordítjuk:

Gez-mek-ten yorgunum = Fáradt vagyok a gyaloglástól

Névmások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mutató névmások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ha a tárgy vagy a személy pontosan meg van határozva, akkor mutató névmással is fordíthatjuk a magyar határozott névelőt.

  • A törökben három mutató névmás létezik:
    • bu ez (legközelebbi)
    • şu ez (közeli)
    • o az (távoli)
  • Ezek a névmások a főneveket is helyettesítik:

Bu araba benim, şu senin. = Ez az autó az enyém, az a tied.

A mutató névmások ragozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alanyeset Tárgyeset Birtokos eset Részes eset Helyhatározós eset Távolító eset
bu bunu bunun buna bunda bundan
şu şunu şunun şuna şunda şundan
o onu onun ona onda ondan

Személyes névmások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

ben én
sen te
o ő
biz mi
siz ti
onlar ők

A személyes névmások ragozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alanyeset Tárgyeset Birtokos eset Részes eset Helyhatározós eset Távolító eset
ben beni benim bana bende benden
sen seni senin sana sende senden
o onu onun ona onda ondan
biz bizi bizim bize bizde bizden
siz sizi sizin size sizde sizden
onlar onları onların onlara onlarda onlardan

Igék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A múlt idő jele a miénkre emlékeztet: d, illetve t (látta, futott), a feltételes mód jele és illeszkedése (adnék), tagadásuk is a miénkhez hasonló (nem, ne), ez utóbbi ragozott formában nem az igét előzi meg, hanem képzőként közvetlenül az igetőhöz kapcsolva áll (nem írok). A török nyelvben ritkán használnak segédigét, és az indoeurópai típusú "bírni" szerkezeti forma helyett is a magyarhoz hasonlóan "neki van" alakot használnak.

A létezés kifejezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A török nyelvben a létezés kifejezése nem igével történik, hanem személyragokkal:

şeftalı = barack ucuz = olcsó

azaz: şeftalı ucuz = a barack olcsó

Azokban a mondatokban, ahol az alanyt névmás fejezi ki, a szóhoz hozzá kell illeszteni a személyrag megfelelő alakját.

  • Angol vagyok = İngliz-im
  • Magyar vagyok = Macar-ım
  • Török vagyok = Türk-üm
  • Orosz vagyok = Rus-um

A lenni ige megfelelője az olmak, amit inkább „történni”, „valamilyenné válni/valamilyennek lenni” jelentésben használnak, például hamile olmak: teherbe esni, azaz „állapotossá válni”; istedim, ama olmadı: „szerettem volna, de nem sikerült”, azaz szó szerint „nem történt meg/nem lett”.

Személyragok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A török nyelvben a személyragok az igeidő jeléhez illeszkednek a magánhangzó-harmónia szerint:

ben (én) -im/ım/üm/um
sen (te) -sin/sın/sün/sun
o (ő)
biz (mi) -iz/ız/üz/uz
siz (ti) -siniz/sınız/sünüz/sunuz
onlar (ők) -lar/-ler

Múltidőben:

ben (én) -dim/dım/düm/dum
sen (te) -din/dın/dün/dun
o (ő) -di/-dı/-dü/-du
biz (mi) -dik/dık/dük/duk
siz (ti) -diniz/dınız/dünüz/dunuz
onlar (ők) -dılar/-diler

Magánhangzókhoz -y- kötőhanggal kapcsolódik.

Külön szóként is használható, ilyenkor az alakja "idi" és természetesen ennek változatai a fenti táblázat alapján, de ilyenkor nem követi a magánhangzóharmóniát.

Bizonytalan múltban is létezik személyragváltozat, az szabályosan képződik és lejjebb, az igeidőknél látható is lesz a módja.

Főnévi igenév[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A török nyelvben két főnévi igenév létezik:

  • gel-mek
  • al-mak

Amikor a főnévi igenév jelét leválasztjuk az igéről, megkapjuk annak a tövét. Ehhez a tőhöz járulnak az igeidő jelei ill. a személyragok.

Igeidők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelen idő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyszerű jelen[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Képzése: jelenidő jele + személyrag: -iyor/-ıyor/-üyor/-uyor + um/sun/∅/uz/sunuz/lar
  • Ha az ige töve magánhanzóra végződik, akkor azt a jelen idő jele előtt el kell hagyni-

anl-a-mak

anl-ıyor-um

anl-ıyor-sun

anl-ıyor

anl-ıyor-uz

anl-ıyor-sunuz

anl-ıyor-(lar)

A jelen idő jelének első magánhangzója a magánhangzó-harmónia törvényei szerint alakul.

Az egyszerű jelen idő kérdő alakja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ige jelen idejű kérdő formájának képzésekor az ige rag nélküli alakja után a mu kérdőszót tesszük. Ehhez a kérdőszóhoz kapcsolódnak a személyragok.

gel-mek = jönni

gel-iyor mu-y-um?

gel-iyor mu-sun?

gel-iyor mu?

gel-iyor mu-y-uz?

gel-iyor mu-sunuz?

gel-iyor-lar mı?

Az egyszerű jelen idő tagadása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • A tagadás jele: -ma-/-me-
  • Jelen időben ez a jel -m-mé rövidül

gel-mek

gel-m-iyor-um

gel-m-iyor-sun

gel-m-iyor

gel-m-iyor-uz

gel-m-iyor-sunuz

gel-m-iyor-(lar)

Az egyszerű jelen idő tagadó-kérdő alakja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kérdő és tagadó alakok összevonásával képezzük:

  1. az ige tagadó főnévi igenévi alakja (gel-m-iyor)
  2. ezután az alak után a mu kérdőszócska következik a személyraggal (gel-m-iyor mu)
  • A tagadószócska is mindig követi a magánhangzó-harmónia elvét, tehát alakjai: mi/mı/mü/mu ⇒ a jelen időben az "o" után értelemszerűen csak a mu alak használatos.

gel-mek

gel-m-iyor mu-y-um?

gel-m-iyor mu-sun?

gel-m-iyor mu?

gel-m-iyor mu-y-uz?

gel-m-iyor mu-sunuz?

gel-m-iyor-lar mı?

Széles jelen[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A széles jelen jele: -er-/-ar-
  • A széles jelen idő jele az igető és a személyragok között helyezkedik el.

düş-mek

düş-er-im

düş-er-sin

düş-er

düş-er-iz

düş-er-siniz

düş-er-(ler)

A széles jelen kérdő alakja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képzése:

igető + ar/er + mu/mi + személyrag

uç-mak (repülni)

uç-ar mı-y-ım?

uç-ar mı-sın?

uç-ar mı?

uç-ar mı-y-ız?

uç-ar mı-sınız?

uç-ar-(lar) mı?

A széles jelen tagadó alakja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Képzése: igető + ma/me + személyrag
  • E/2 személyben a tagadás jele és a személyrag között egy z van
  • E/3 személy ragja: z
  • T/1 személyben egy kötő y hang van
  • T/2 személyben a tagadás jele és a személyrag között egy z van
  • T/3 személyben a személyrag: z

üzül-mek (szomorkodni)

üzül-me-m

üzül-me-z-sin

üzül-me-z

üzül-me-y-iz

üzül-me-z-siniz

üzül-me-z-(ler)

A széles jelen tagadó-kérdő alakja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Képzése:: igető + ma/me + z + a kérdőszó megfelelő alakban

benze-mek (hasonlítani)

benze-me-z mi-y-im?

benze-me-z mi-sin?

benze-me-z mi?

benze-me-z mi-y-iz?

benze-me-z mi-siniz?

benze-me-z-(ler) mi?

A múlt idő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A török nyelvben több múlt idő van.

Biztos múlt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Képzése:

igető + di/dı/dü/du + személyragok
illetve ç, f, h, k, p, s, ş, t után + ti/tı/tü/tu

  • Személyragjai:
gel-di-m yap-tı-m
gel-di-n yap-tı-n
gel-di-Ø yap-tı-Ø
gel-di-k yap-tı-k
gel-di-niz yap-tı-nız
gel-di-ler yap-tı-lar
Kérdő alak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • A szabály a biztos múlt időben kicsit eltér a jelen idő szabályától

gel-mek

gel-di-m mi?

gel-di-n mi?

gel-di mi?

gel-di-k mi?

gel-di-niz mi?

gel-di-(ler) mi?

Tagadó alak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

bul-mak (találni)

bul-ma-dı-m

bul-ma-dı-n

bul-ma-dı

bul-ma-dı-k

bul-ma-dı-nız

bul-ma-dı-(lar)

Tagadó-kérdő alak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Képzése:
  1. múlt idejű tagadó alak
  2. kérdő szócska megfelelő alakja

bul-mak

bul-ma-dı-m mı?

bul-ma-dı-n mı?

bul-ma-dı mı?

bul-ma-dı-k mı?

bul-ma-dı-nız mı?

bul-ma-dı-(lar) mı?

Bizonytalan múlt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Képzése: -igető + -miş/-mış/-müş/-muş
gel-mek
(jönni)
yıkan-mak
(mosakodni)
öldür-mek
(megölni)
duy-mak
(hallani)
gel-miş-im yıkan-mış-ım öldür-müş-üm duy-muş-um
gel-miş-sin yıkan-mış-sın öldür-müş-sün duy-muş-sun
gel-miş yıkan-mış öldür-müş duy-muş
gel-miş-iz yıkan-mış-ız öldür-müş-üz duy-muş-uz
gel-miş-siniz yıkan-mış-sınız öldür-müş-sünüz duy-muş-sunuz
gel-miş-ler yıkan-mış-lar öldür-müş-ler duy-muş-lar
Kérdő alak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Képzése:

1., múlt idejű főnévi igenév személyrag nélkül!

2., a tagadószócska megfelelő alakban a személyragokkal

  • Használata:

Ezt az igeidőt történetek elmesélésére használják, abban az esetben, ha a beszélő nem volt szemtanúja az eseményeknek, csak "hallotta", "mondták" neki. Akkor is használjuk, ha el akarunk távolodni a beszélgetés tárgyától, például ha török vendéglátónk megmutatja újonnan vásárolt szőnyegét, tetszésnyilvánításképpen azt mondjuk: güzelmiş, vagyis szépnek találjuk, udvariasak vagyunk, de nem akarjuk "megszerezni" magunknak. Használjuk még, ha hirtelen fedezünk fel valamilyen dolgot, például A-a. Çorabım kaçmış! azaz Nahát, felszaladt a harisnyám! vagy valamiben bizonytalanok vagyunk: Doğru mu yapmışım?Vajon jól csináltam?

gül-mek

gül-müş mü-y-üm?

gül-müş mü-sün?

gül-müş mü?

gül-müş mü-y-üz?

gül-müş mü-sünüz?

gül-müş-(ler) mi?

Tagadó alak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Képzése: igető+ma/me+miş/mış/müş/muş+ személyrag

çevir-mek (fordítani)

çevir-me-miş-im

çevir-me-miş-sin

çevir-me-miş

çevir-me-miş-iz

çevir-me-mişsiniz

çevir-me-miş-(ler)

Tagadó-kérdő alak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képzése:

igető+ma/me+miş/mış/müş/muş és az egyeztetett tagadószócska a személyragokkal

ver-mek (adni))

ver-me-miş mi-y-im?

ver-me-miş mi-sin?

ver-me-miş mi?

ver-me-miş mi-y-iz?

ver-me-miş mi-siniz?

ver-me-miş-(ler) mi?

A régmúlt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Képzése: -igető + -mişti/-mıştı/-müştü/-muştu. Lényegében a bizonytalan múlt és a múltidejű személyragok együttesen alkalmazva.

gelmek (jönni)

gel-miştim
gel-miştin
gel-mişti
gel-miştik
gel-miştiniz
gel-mişti(ler)

  • Használata: az angol Past Perfect igeidejének megfelelő, előidejűséget fejez ki: Çok yanlış yapmıştı. Yardım etmeliydim. = Sok hibát vétett. Segítenem kellett. (Előbb hibázott, én később segítettem)
A régmúlt kérdő alakja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

gel-miş miydim?
gel-miş miydin?
gel-miş miydi?
gel-miş miydik?
gel-miş miydiniz?
gel-mişler miydi?

A régmúlt tagadó alakja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

gel-me-miştim
gel-me-miştin
gel-me-mişti
gel-me-miştik
gel-me-miştiniz
gel-me-mişlerdi

A régmúlt tagadó-kérdő alakja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

gel-me-miş miydim?
gel-me-miş miydin?
gel-me-miş miydi?
gel-me-miş miydik?
gel-me-miş miydiniz?
gel-me-miş-ler miydi?

Folyamatos múlt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Képzése: – igető + yor + du + személyrag
  • Használata – a múltban történt folyamatos események kifejezésére; a beszélő maga cselekedett vagy szemlélője volt az eseményeknek. Pl: Dün gece televizyon seyrediyordum. = Tegnap (egész) este tévét néztem (folyamatosan).

gelmek (jönni)

gel-iyor-du-m
gel-iyor-du-n
gel-iyor-du
gel-iyor-du-k
gel-iyor-du-nuz
gel-iyor-du-lar; gel-iyor-lar-dı

Kérdő alak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

gel-iyor mu-y-du-m?
gel-iyor mu-y-du-n?
gel-iyor mu-y-du?
gel-iyor mu-y-du-k?
gel-iyor mu-y-du-nuz?
gel-iyor-lar mı-y-dı; gel-iyor-du-lar mı?

Tagadó alak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

gel-m-iyor-du-m
gel-m-iyor-du-n
gel-m-i-yor-du
gel-m-iyor-duk
gel-m-iyor-du-nuz
gel-m-iyor-du-lar; gel-m-iyor-lar-dı

Tagadó-kérdő alak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

gel-m-iyor mu-y-du-m?
gel-m-iyor mu-y-du-n?
gel-m-iyor mu-y-du?
gel-m-iyor mu-y-du-k?
gel-m-iyor mu-y-du-nuz?
gel-m-iyor-lar mı-y-dı; gel-m-iyor-du-lar mı?

Bizonytalan folyamatos múlt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Képzése: – igető+ yor + muş + személyrag
  • Használata: Múltban történt folyamatos cselekvés, de a beszélő nem volt szemtanúja az eseményeknek.

gelmek:

gel-iyor-muş-um
gel-iyor-muş-sun
gel-iyor-muş
gel-iyor-muş-uz
gel-iyor-muş-sunuz
gel-iyor-muş-lar; gel-iyor-lar-mış

Kérdő alak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

gel-iyor-muş mu-y-um?
gel-iyor-muş mu-sun?
gel-iyor-muş mu?
gel-iyor-muş mu-y-uz?
gel-iyor-muş mu-sunuz?
gel-iyor-muş-lar mı; gel-iyor-lar-mış mı?

Tagadó alak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

gel-m-iyor-muş-um
gel-m-iyor-muş-sun
gel-m-iyor-muş
gel-m-iyor-muş-uz
gel-m-iyor-muş-sunuz
gel-m-iyor-muş-lar

Tagadó-kérdő alak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

gel-m-iyor-muş mu-y-um?
gel-m-iyor-muş mu-sun?
gel-m-iyor-muş mu?
gel-m-iyor-muş mu-y-uz?
gel-m-iyor-muş mu-sunuz?
gel-m-iyor-muş-lar mı; gelmiyorlarmış mı?

Jövő idő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csak egy jövő idő van, melynek jelei: -acak/-ecek

Gelmek
(jönni)
duymak
(hallani)
gel-eceğ-im duy-acağ-ım
gel-ecek-sin duy-acak-sın
gel-ecek duy-acak
gel-eceğ-iz duy-acağ-ız
gel-ecek-siniz duy-acak-sınız
gel-ecek-(ler) duy-acak-(lar)

A jövő idő kérdő alakja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Képzése:
    • jövő idejű főnévi igenév (gel-ecek/duy-acak) + a kérdőszócska megfelelő alakja a személyragokkal.
    • jövő időben a kérdószócskának két alakja van: mi és

gel-mek

gel-ecek mi-y-im?

gel-ecek mi-sin?

gel-ecek mi?

gel-ecek mi-y-iz?

gel-ecek mi-siniz?

gel-ecek-(ler) mi?

A jövő idő tagadó alakja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Képzése: igető+ma/me+y kötőhang+acak/ecek+személyrag

duy-acak

duy-ma-y-acağ-ım

duy-ma-y-acak-sın

duy-ma-y-acak

duy-ma-y-acağ-ız

duy-ma-y-acak-sınız

duy-ma-y-acak-(lar)

A jövő idő tagadó-kérdő alakja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Képzése: igető+ma/me+y kötőhang+acak/ecek és a kérdőszócska megfelelő alakja a személyragokkal

it-mek (tolni)

it-me-y-ecek mi-y-im?

it-me-y-ecek mi-sin?

it-me-y-ecek mi?

it-me-y-ecek mi-y-iz?

it-me-y-ecek mi-siniz?

it-me-y-ecek-(ler) mi?

A szükségesség kifejezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A török nyelvben a szükségességet az igetőhöz kapcsolt -malı/-meli ragokkal fejezzük ki.

menni kell = git-meli

inni kell = iç-meli

feküdni kell = yat-malı

érezni kell = duy-malı

  • Amennyiben a szükségesség személytelen kifejezését akarjuk kifejezni akkor a főnévi igenévhez kell kapcsolni a lâzim szócskát.

git-mek lâzım

iç-mek lâzım

yat-mak lâzım

duy-mak lâzım

  • A szükségességet egyéb személyekben is ki tudjuk fejezni, akkor a malı/meli raghoz kapcsoljuk a személyragot.

Budapeşte'ye git-meli-y-im = Budapestre kell mennem

Tren hemen hareket et-meli = A vonatnak azonnal indulnia kell

Yarın çok erken kalk-malı-y-ım = Holnap nagyon korán kell felkelnem

Az akarat kifejezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Használata egyszerű: főnévi igenév + istemek ige ragozott alakja. Ez az alak nem udvariatlan, így bátran használható.

Kendimi gör-mek ist-iyor-um = Látni akarom magam

Lütfen, su ist-iyor-uz = Kérem, vizet szeretnénk

İki tane elma ist-iyor-um = Két darab almát szeretnék

A ható ige[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amennyiben udvarias kérdést szeretnénk feltenni, akkor ezt megtehetjük a magyarban már ismert "tudna ön…?" formával is. Használata szintén könnyű.

  • Képzése: ige + (y)abilir/(y)ebilir + személyrag
  • A ható igéknél a személyragok az alábbiak: -im/-sin/-/-iz/-siniz/-(ler)

gel-mek

gel-ebilir mi-y-im?

gel-ebilir mi-sin?

gel-ebilir mi?

gel-ebilir mi-y-iz

gel-ebilir mi-siniz

gel-ebilir-(ler) mi?

yaz-mak

yaz-abilir mi-y-im?

yaz-abilir mi-sin?

yaz-abilir mi?

yaz-abilir mi-y-iz?

yaz-abilir mi-siniz?

yaz-abilir-(ler) mi?

A ható ige más esetekben is használható a "tudni" kifejezésére. Ezek a példák széles jelenben állnak, de ha nem kérésre használjuk, bármilyen időbe tehető.

Tagadása rendndhagyó: -ama, -eme például yazabilirim – írhatok, tudok írni; yazamam – nem írhatok, nem tudok írni.

Van egy speciális változata, a tagadó ige ható alakja: -mayabil, -meyebil, amely jelentése: "tudni nem tenni" például yazmayabilirim – tudok nemírni, tulajdonképpen: nem muszáj írnom.

Jelzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jelző a mienkhez hasonlóan a törökben is a jelzett szó előtt áll és nem egyeztetjük; nem változik sem számban, sem esetben. A melléknevet segédige nélkül is használhatjuk állítmánynak (bu çiçek güzel = ez a virág szép)

Melléknevek fokozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • alapfok : güzel
  • középfok: daha güzel
  • felsőfok: en güzel

Bu kitap güzel. Ama şu daha güzel = Ez a könyv szép. De ez még szebb

Összehasonlítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • alapfok: …gibi/kadar

Bu kitap şunun kadar / şunun gibi güzel = ez a könyv olyan szép, mint az
Melek gibi güzelsin = Olyan szép vagy, mint egy angyal
Ferman Cem'e kadar / Cem gibi naziktir = Ferman olyan kedves, mint Cem

  • középfok: Ha két dolgot vagy személyt hasonlítunk össze, akkor a második tárgy vagy személy távolító esetbe kerül

Mustafa Ali'den daha zeki = Musztafa okosabb Alinál.

  • felsőfok:

Mustafa sınıfta en yüksek = Musztafa a legmagasabb az osztályban

Névelők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csak határozatlan névelője van: bir.

  • Használata:

İstanbul güzel bir şehirdir. = Isztambul (egy) szép város.

Anneme güzel bir çiçek aldım. ⇔ Anneme bir güzel çiçek aldım.
Szép virágot vettem anyámnakEgy szál szép virágot vettem anyámnak

Vagyis ha a bir a melléknév előtt áll, akkor határozott tárgyra utal, amiből egy darab van, viszont ha a melléknév és a főnév között áll, akkor határozatlan dologot jelöl.

Névutók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A török nyelv a magyarhoz hasonlóan gyakran használ névutókat. Azonban vannak, olyan névutók, amelyek előtt a főneveket bizonyos esetekbe kell tenni. Ezek a névutók a ragozott főnév után állnak.

Részes esettel járó névutók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főnév ilyenkor (y)a/(y)e ragokat vesz fel

  • kadar = -ig
  • rağmen = annak ellenére, hogy
  • göre = szerint

Távolító esettel járó névutók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főnév ragja : -dan/-den/-tan/-ten

  • başka = más, kívül
  • beri = óta
  • önce = előtt
  • sonra = után

Alany vagy birtokos esettel járó névutók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezeknél a névszóknál fontos megemlíteni, hogy amennyiben a névutó főnévhez kerül azt alanyesetbe kell tenni, ha azonban névmáshoz járul, azt birtokos esetbe kerül.

  • gibi = ként, mint
  • için = ért, végett, -nak/-nek
  • hakkında = -ról/-ről
  • ile = -val/-vel

Szórend[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A török mondat általában S+O+V azaz alany-tárgy-állítmány szórendű:
    • Kadın kitabı okudu. ⇒ A nő elolvasta a könyvet.
  • A határozószók az ige elé kerülnek:
    • Ali dün gece bahçede su içiyordu. ⇒ Ali tegnap este a kertben vizet ivott.

A határozók sorrendje általában a következő: időhatározó + helyhatározó + módhatározó + okhatározó

  • Ha hangsúlyozni akarunk egy bizonyos szót, azt az ige elé tesszük:
    • Ali Ankara'ya gitti. ⇒ Ali Ankarába ment
    • Ankara'ya Ali gitti. ⇒ Ali ment Ankarába.
    • Ali Ankara'ya otobüsle gitti. ⇒ Ali Anakrába busszal ment. ⇔ Ali otobüsle Ankara'ya gitti. ⇒ Ali busszal Ankarába ment.

Hangsúly[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A török szavak általában véghangsúlyosak, de a hangsúly nem olyan erős, mint például az angol nyelvben és nincs jelentésmegkülönböztető szerepe sem, kivéve a birtokos személyrag és a létige személyragjának megkülönböztetésekor. A szabály az, hogy a birtokos személyrag hangsúlyos, míg a létige személyragja hangsúlytalan, azaz az előtte lévő szótagra esik a hangsúly:

  • öğretmenim: az én tanárom
  • öğretmenim: tanár vagyok

A szabály szerint a tagadó '-ma/-me rag hangsúlytalan, azért, hogy megkülönböztethető legyen a rövid főnévi igenévi alaktól, amelyek leginkább szóösszetételekben fordulnak elő:

  • İçme suyu: ivóvíz; tehát ha a "me" ragra esik a hangsúly, rövid főnévi igenév keletkezik.
  • İçme suyu: ne idd meg azt a vizet!
  • Természetesen ez a szabály nem csak a felszólításra vonatkozik: Bunu yap-a-madım ⇒ Ezt nem tudtam megcsinálni.

A véghangsúlyozás alól további kivételek a következőek:

  • helységnevek: például Londra, İstanbul, Ankara
  • határozószók: például sonra, şimdi
  • Néhány külföldi jövevényszó
  • Ahol az utolsó szótag a létige ragozott alakja: başbakanım

Számnevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. bir
  2. iki
  3. üç
  4. dört
  5. beş
  6. altı
  7. yedi
  8. sekiz
  9. dokuz
  10. on
  11. on bir
  12. on iki
  13. on üç
  14. on dört
  15. on beş
  16. on altı
  17. on yedi
  18. on sekiz
  19. on dokuz
  20. yirmi
  21. yirmi bir
  22. yirmi iki
  23. yirmi üç

0 sıfır

30 otuz

40 kırk

50 elli

60 altmış

70 yetmiş

80 seksen

90 doksan

100 yüz

1000 bin

10.000 on bin

100.000 yüz bin

1.000.000 bir milyon

Sorszámnevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sorszámnevek képzésekor a szám nevéhez képzőket kapcsolunk a magánhangzó harmónia szabályai szerint.

Ezek a képzők:

  • (i)nci >>> bir-inci (1.)
  • (ı)ncı >>> altı-ncı (6.)
  • (u)ncu >>> dokuz-uncu (9.)
  • (ü)ncü >>> üç-üncü (3.)

Dátum[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az évszakok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

ilkbahar = tavasz

yaz = nyár

sonbahar = ősz

kış = tél

A hónapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

ay = hónap

Ocak = január

Şubat = február

Mart = március

Nisan = április

Mayıs = május

Haziran = június

Temmuz = július

Ağustos = augusztus

Eylül = szeptember

Ekim = október

Kasım = november

Aralık = december

A hét napjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pazartesi = hétfő

Salı = kedd

Çarşamba = szerda

Perşembe = csütörtök

Cuma = péntek

Cumartesi = szombat

Pazar = vasárnap

A dátum[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dátum kifejezése fordítva történik, mint a magyarban:

İki Ağustos, bin dokuz yüz seksen sekiz = 1988. augusztus másodika

Mindennapi kifejezések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A török nyelvben számos megrögzött, formális kifejezés található, melyet gyakran használnak.

Szó szerinti fordítás Jelentés
Merhaba Üdvözlet (Arab) Helló, szia
Alo Helló (francia "allô") (telefonban: Ott vagy még?)
Efendim? Uram 1. Igen (telefon felvételekor; 2. Uram/Asszonyom (udvarias megszólítás, függetlenül nemtől, kortól, családi állapottól); 3. Elnézést, megismételné?
Günaydın [A] nap fényes Jó reggelt!
İyi günler Jó napok Jó napot!
İyi akşamlar Jó esték Jó estét!
İyi geceler Jó éjszakák Jó éjszakát!
Evet/Öyle igen
Yok/Öyle değil nem
Belki talán
Hoş geldiniz Jól jöttek Üdvözlöm/Üdvözöljük
Hoş bulduk Jónak találtuk Örülök/örülünk, hogy itt lehetek (-ünk)
Nasılsın? Hogy vagy? Hogy vagy?
Nasılsınız? Hogy van (ön)/vagytok? Hogy van (ön) /vagytok?
İyiyim, siz nasılsınız? Jól vagyok, ön hogy van?
Ben de iyiyim Én is jól vagyok
Bağışlayınız Ön megbocsát Elnézést
Lütfen Kérem Kérem, légy szíves, legyen szíves
Teşekkür ederim Köszönöm Köszönöm
Bir şey değil Ez semmi Semmiség, szívesen
Rica ederim Kérek valamit Szóra sem érdemes; szívesen; Ne mondj ilyeneket magadról; Ne mondj ilyen jókat rólam
Estağfurullah Isten megbocsátását keresem (muszlim ima) (hasonló a rica ederim-hez)
Geçmiş olsun Legyen a múlté Jobbulást (bármiylen nehéz helyzetben lévőnek mondhatjuk, nem csak betegség esetén, vagy olyasvalakinek is, aki éppen nehéz dolgokon ment keresztül)
Başınız sağ olsun Legyen a (z ön) feje egészséges Részvétem
Elinize sağlık Egészség a kezének (Gratuláció annak, aki finomat főzött, vagy más dolgot csinált, ami tetszik nekünk)
Afiyet olsun/ Yarasın Egészséges legyen Jó étvágyat!
Kolay gelsin Jöjjön könnyen (annak mondjuk, aki dolgozik valamin, vagy vizsgára készül stb.)
Güle güle kullanın Használja mosolyogva (annak mondjuk, aki valami új dolgot vett)
Sıhhatler olsun Legyen egészséges (az) (annak mondjuk, aki épp fürdött, hajat vágatott vagy borotválkozott)
Hoşça kal(ın) Maradj(on) jól Viszlát! (Az mondja, aki elmegy)
Güle güle (Menj) mosolyogva Viszlát! (Az mondja, aki marad)
Allah'a ısmarladık Istenhez rendeltünk (téged) Viszlát (Annak mondjuk, aki marad (és sokáig nem fogjuk látni)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pollard, Asuman Celen, Pollard, David. Teach Yourself Turkish (angol nyelven). McGraw-Hill Companies (1998). ISBN 0071434232 

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Török nyelv témájú médiaállományokat.