Aposztróf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az aposztróf vagy hiányjel ( ’ ) legtöbbször a szórészek, betűk elhagyását jelölő írásjel. Mindig dőlt, és sans-serif betűtípusnál teli karikás 9-es alakú. Kinézetre megegyezik a félidézőjellel (harmadlagos idézőjellel), valamint a vesszővel is, kivéve hogy feljebb helyezkedik el: ’, és ’,. Amennyiben a szót követi, mindig szóköz nélkül tapad hozzá. Unicode-os kódja: U+2019; beírása a Windows alatt: Alt+0146 és Alt+39. ASCII kódja: 39.

Változatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Módosító aposztróf[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dőlt aposztrófnak egy másik formája is létezik, a módosító aposztróf, ezt azonban csak speciális esetekben használjuk, például átírásban a betű szokásos hangértékétől való eltérést jelölve. Jele: ʼ. A két jel szembeállítva sans-serif betűtípusnál: ’ʼ, monospace betűtípusnál: ’ʼ. Szemben a sima aposztróffal, a módosító aposztróf monospace betűtípusnál is görbül és karikát tartalmaz, továbbá a sima jelnél nagyobb méretű, fölfelé kilóg a nagybetűk felső vonalából, és valamivel nagyobb betűközt hagy (N’N vö. NʼN).

Írógépes aposztróf[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sima függőleges vonal használata, az ún. írógépes aposztróf ( ' ) igényes nyomdai kiadványokban nem használatos sem az idézőjel, sem az aposztróf szerepében.

Kódja: Unicode U+0027.

Felső vessző[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az írógépes aposztrófhoz hasonló, de enyhén vékonyodó „vessző” ( ′ ) számos tudományágban a variáns, változat, módosulás jelzésére, illetve a láb és a perc, ill. szögperc, ívperc jelölésére szolgál (l. OH. 297., 298., 387., 389. o.).

A többi hasonló jel felsorolását lásd alább.

Funkciója[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar nyelvben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az aposztróf a mai magyarban csak ritkán használatos, részben a köznévi istenfogalmat alkalmazó rögzült kifejezésekben (például Hál istennek, ne adj isten, biz isten); részben a pongyola beszédben elhagyott hangok jelölésére (Ne nézzé, kérdezzé!). A szóösszetételen belüli hangelhagyások jelöletlenül is maradhatnak (például es(∅)ernyő, gazd(∅)asszony, vissz(∅)ér). A XIX. századig jóval elterjedtebb volt a magyar helyesírásban (például a szék – az az szék eredeti alakra utalva).

Esetenként aposztróf szerepel a majdnem rövidüléseként álló majd után, de a helyesírás ezt is a nélkül írja elő. A kontextus rendszerint eligazít a jövőre utaló majd szóhoz képest: Majd összeesett, olyan fáradt volt és Majd meglátom, mit tudok tenni.

Más nyelvekben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az angolban rövidítő funkcióban: hes gone (he has gone) ’elment’, hes here (he is here) ’itt van’, valamint birtokost jelölve: Peters house ’Péter háza’, illetve nevekben: O’Brian.
  • A németben magánhangzó elhagyásakor: Heute ists kalt (ist es kalt) ’ma hideg van’.
  • Az olaszban névelők, elöljárók magánhangzó előtti alakjaként: lenciclopedia ’a lexikon’, illetve nevekben.
  • A franciában névelők, névmások végződése helyett kiejtett magánhangzó előtt: lorange („la orange” helyett) ’narancs’, jhabite („je habite” helyett) ’lakom’.
  • Stb.

A helynevek közül előfordul Csád fővárosa, N’Djamena nevében.

Hasonló jelek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nem tévesztendő össze az alábbi jelekkel:

  • ’ – a voltaképpeni aposztróf (összehasonlítás végett) – OH. 298. o.
  • ʼ – módosító aposztróf
  • ' – írógépes aposztróf
  • ′ – a „vessző”: a variáns, a perc és a láb jelölésére
  • ´ – éles ékezet (a magyarban például az á, é, í, ó, ú betűkön használatos)
  • ‘ – fordított aposztróf
  • ʻ – a módosító aposztróf fordítottja (például Hawaiʻi, Nukuʻalofa tongai főváros vagy a tongai paʻanga nevében)
  • ` – tompa ékezet (többek közt a franciában, az olaszban, a portugálban használatos)
  • ʿ – az arab ﻉ (ajn) átírására használatos (akárcsak a fordított aposztróf, a módosító aposztróf fordítottja vagy a tompa ékezet, átírási rendszertől függően)
  • A ľ, ď, ť kisbetűkön és a Ľ nagybetűn aposztrófhoz hasonló vonás látható, ez azonban a hacsek módosult alakja (a nagy Ď és Ť már szabályos kinézetű). Ennek megfelelően Windows alatt a megfelelő alapbetűk lenyomása előtt az AltGr és a 2 billentyűt (amelyen a hacsek jele ˇ található) szükséges lenyomni az említett betűk előhívásához.