Zárójel

A zárójel (  ) páros írásjel; elsősorban a kevésbé fontosnak tartott, illetve a főszövegtől más okból elkülönített, közbevetésszerű szövegrészek elkülönítésére szolgál. Leggyakoribb a kerek, ill. gömbölyű zárójel (  ), ezenkívül előfordul a szögletes [  ], a kúpos ⟨ ⟩ zárójel, valamint a kapcsos zárójel {  }. Ha zárójeles részen belül újabb zárójeles rész szerepel, azt a fenti hierarchia szerint is jelölhetjük.

Nyelvi jelként

Szerepelhet benne szórész – például (al)osztály –, szó, szókapcsolat vagy annak valamely része, tagmondat, mondat, esetleg hosszabb szövegegység. Ha a zárójel mondaton belüli részt zár le, akkor a mondatzáró írásjel mindig követi, ha viszont önálló mondatot tartalmaz, olyankor megelőzi az adott mondatot lezáró írásjel.

A két tagját nyitó és berekesztő (a köznyelvben néha „csukó”) zárójelnek hívják. Nyitó tagját mindig szóköz előzi meg, az utána álló részhez viszont tapad (szóköz nélkül áll előtte). Berekesztő tagjánál fordított a helyzet: az előtte álló részhez tapad, azonban szóköz követi. Ezek az elvek nem vonatkoznak a zárójelek melletti írásjelekre (például pont, vessző, kérdőjel, felkiáltójel, idézőjel): ezek szintén tapadnak a zárójelhez. A gondolatjel mindig szóközzel áll, így a zárójelet is ilyen formában követi.

A berekesztő zárójelek kerek típusa önmagában is előfordulhat tagolási céllal, ha egy szöveg különböző pontjait jelöli, például a)   b)   c)   – a betűhöz szóköz nélkül kapcsolódik.

A matematikában

A matematikában a zárójel a műveletek elvégzési sorrendjére utal: például a 2 × 3 + 2 eredménye 8, viszont a 2 × (3 + 2) művelet 10-et ad. Ennek oka, hogy a matematikában mindig a zárójelen belüli művelet végezzük el először.

A zárójel függvényeket is jelölhet: f(x) .

A populáris kultúrában

A chaten, e-mailben, SMS-ben gyakran használt hangulatjelek (smiley-k) vidám és szomorú alaptípusai zárójelet is tartalmaznak, például :-), :-(, =), :'( és 8) .

Források, külső hivatkozások

• AkH. 250–252., 271.
• OH. 296., 332–336. o.