Kettőspont
| Írásjelek |
|---|
|
:
A magyar tipográfiában nem használt jelek, valamint az elterjedtebb idegen vagy köznyelvi elnevezések zárójelben vannak megadva. |
| Egyéb tipográfiai jelek |
|
et jel |
A kettőspont (:) egy írásjel. Unicode-ban, ASCII-ben az 58. helyen van, hexadecimálisan 0x003A
A magyar helyesírásban kettőspontot használunk, amikor egy-egy gondolatra akarjuk felhívni a figyelmet, vagy ha jelezni akarjuk, hogy a kettőspontot követő tagmondat fontosabb következtetést vagy magyarázatot tartalmaz: Közös a célunk: mindig többet, egyre jobbat akarunk.
Ha kettősponttal lezárt közös figyelemfelhívó mondat után több külön mondat következik, mindegyiket (már az elsőt is) nagy betűvel kezdjük: A nyelvújításnak több oka volt: Nem tudtuk a tudományokat anyanyelven művelni. Irodalmunknak új kifejezési formákra volt szüksége. Tiltakozást jelentett az elnémetesítéssel szemben. (AkH. 245.)
Idézésnél a bevezető mondat után kettőspontot teszünk. Az első idézőjel után az idézet első szavát általában nagybetűvel kezdjük. Az idézet végére, a berekesztő idézőjel elé olyan írásjel kerül, amilyent az idézett mondat tartalma kíván: Bessenyei ma is érvényes igazságot fogalmazott meg: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.”
A megszakított idéző mondat kisbetűvel folytatódik: Madách szavait: „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!” ma is gyakran idézzük. (AkH. 256. a))
Kettősponttal mutatunk rá a példaként említett szóra, szócsoportra vagy mondatra: A kijelentő mondatban megállapítunk, közlünk valamit: Magyarország legnagyobb tava a Balaton. (AkH. 268.)
Kettőspontot teszünk a szerző neve és az írásmű címe közé akkor, ha a nevet és a címet mondattani viszonyítás nélkül említjük egymás mellett: Vörösmarty: Csongor és Tünde; Petőfi: János vitéz; stb. – Birtokos szerkezetben azonban a név és a cím közé nem teszünk írásjelet. Arany János Toldija fellelkesítette Petőfit. (AkH. 269.)
A kettőspont előtt nem használunk szóközt, utána viszont igen.
Érdekesség, hogy a fenti írásjelre Barczafalvi Szabó Dávid a popont nevet ajánlotta, de (mintegy száz más újításával szemben) ez a javaslata nem vert gyökeret a magyarban.[1]
Vélhetően az amerikai angol nyelv (nagyrészt indirekt, az informatikai rendszereken keresztüli) hatására, időpont megadásakor az óra és a perc közé sokan kettőspontot tesznek magyar nyelvű környezetben is. Ez a hatás a német[2] és a brit angol nyelvben [3] is megjelent, holott eredetileg ott is a pont szolgált az óra és a perc elválasztására (az olasz nyelvben még mindig[4]). A svájci[5] mellett a magyar helyesírás is egyértelműen rendelkezik időpont megadásakor a pont használatáról (AkH. 299.), de ennek érvényesülését ma már csak igényes kiadványokban látni.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ A legerőszakosabb nyelvújító halála (National Geographic Magyarország), 2008. március 20.
- ↑ V.ö. a Punkt (Satzzeichen), Doppelpunkt, és Uhrzeit szócikkeket a német nyelvű Wikipédián!
- ↑ Az angol nyelvű Wikipédia Colon (punctuation) szócikke említi (de már az angol nyelven belüli kivételként), a Full stop nem is említi.
- ↑ Vesd össze például a Windows Xp alapértelmezett területi beállításait az olaszországi és svájci olasz nyelvre!
- ↑ Schreibweisungen. Weisungen der Bundeskanzlei zur Schreibung und zu Formulierungen in den deutschsprachigen amtlichen Texten des Bundes, 84. oldal
 |
Ez a nyelvészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
