Taekwondo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
taekwondo
Taekwondo.svg

Egyéb nevek
태권도 (hangul)
跆拳道 (handzsa
Eredet Korea
Megalkotója Choi Hong Hi 최홍희
Érintés hivatalosan touch kontakt, gyakran full kontakt, de a kiírástól függően bármi
Technikák ütésekre és rúgásokra alapul; bázistechnika, formagyakorlat, formai küzdelem, önvédelem, tradicionális küzdelem, töréstechnika, szabad küzdelem
Olimpiai Igen, 1988-tól (Szöul (WTF))
Ebből fejlődött
Rá alapszik
taek kyon, soo bak gi, karate

A taekwondo[1] (태권도; magyaros átírásban: thekvondo) egy koreai eredetű harcművészet. A szó jelentése: a lábbal és kézzel küzdés művészete.

A japán karatéhoz való hasonlósága szembetűnő abban, hogy szintén ütéseken, rúgásokon, hárításokon alapul. Ezen kívül az öltözete, a harci technikái, valamint a fokozatrendszere is nagyban hasonló a karatéhoz.

Choi Hong Hi (hivatalosan: Choi Hong Hi, koreaiul: 최홍희) nagymester, az 1940-es 50-es években, 24 formagyakorlatra (tull) alapozva fejlesztette ki a Taekwondót, majd hivatalosan 1955-ben alapította meg a stílust.

Gyökerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rendszer eredetei egészen időszámításunk kezdetére vezetnek vissza, s a Keupso Chirigi-ből, a Yusul-ból, a Bi Kak Sool-ból, a Subak-ból (Soo Bak Gi) és a Kwon-bop-ból gyökereznek. A fegyvertelen harc első formáit koreában – Soo Bak Gi-nek és Kwon-bop-nak hívták. Ezeket követte később a Hwarang-do és a Taek-kyon.

A taekwondo kialakulására hatást gyakoroltak mind a japán, mind a kínai harcművészetek. A Kína, Korea és Japán közötti kapcsolatot a földrajz, a kultúra és a történelem 5000 éve fűzi össze. Japán a Meidzsi-restauráció idején a három ország közül elsőként fogadta be a nyugati tudományt és kultúrát. Ennek eredményeképpen Japán – a nyugati haditechnikát használva – 1894-ben le tudta győzni Kínát, 1910-ben pedig elfoglalta és annektálta Koreát. A koreaiak harmincöt éven át keserű harcot folytattak a függetlenségért, amit azonban egészen a második világháború végéig nem sikerült elnyerniük.

A „military karate” kialakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A japán megszállás alatt (1909-1945) a koreai harcművészeteket a japánok jelenléte erősen befolyásolta. Így a Taek-kyon több irányzata is kialakult, mígnem a háború végére már egy sor jellegzetes iskola (-Kwan) létezett. A stílusok összehangolására azonban nem nyílott lehetőség, mivel Korea megosztott volt. A koreai háborúban (1950-1953) a különféle harcművészeti rendszerek technikáit mind a déli, mind az északi hadsereg bevetette és alkalmazta is a közelharc során. Choi Hong Hi tábornok a működő dél-koreai Kwan-okból már az 50-es évek elején létrehozott egy új, általa taekwondonak elnevezett harcművészetet, mely a következő iskolákat foglalta magában: Chang Hon Yu, Chang Moo Kwan, Chi Do Kwan, Chung Do Kwan, Kang Duk Kwan, Oh Do Kwan, Yul Kwan Sool, Yun Moo Kwan.

Choi Hong Hi a koreai hadsereg tábornokaként először a karate, koreai nevén „tang soo”, gyakorlását vette fel a katonai kiképzésbe, ugyanakkor viszont ellentmondást látott abban, hogy a Koreát sokáig elnyomó japánok tradicionális technikáit tanítja katonáinak. Elkezdte tehát kialakítani és csiszolni saját stílusát, melyet a karate helyett vezetett be a seregben is. Így lett a taekwondo Dél-Koreában a hadsereg és a rendőrség különleges alakulatain belül, egyfajta kemény kiképzési közelharc rendszer („military karate”). Idővel ebből fejlődött tovább a nagyközönség által ma ismert teljes értékű harcművészetté.

A „taekwondo” elnevezés kialakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1953-ban a koreai hadsereg vezérkari főnöke felkérte Choi Hong Hit, hogy hozza létre a 29. gyalogsági hadosztályt. Az egyik első teendője az volt, hogy egy különleges hadosztály-zászlót alkosson: a 29-es számból a kettes a megosztott Koreai-félszigetet szimbolizálta, a kilences számban pedig a saját öklét látta. A hadosztály zászlajára tehát a Koreai-félsziget került, fölé pedig egy ököl. Egyértelmű volt, hogy a katonák kiképzésében szerepelt az addigra már továbbgondolt tang soo oktatása is. A különlegesen kiképzett hadosztály 1954-ben bemutatót tartott Li Szin Man (úgy is mint: Syngman-Rhee, vagy 이승만) dél-koreai elnöknek, aki megjegyezte, hogy minden katonának gyakorolnia kellene ezt a harcművészetet. Így be is vezették a hadseregben a stílust, melyet Li Sin Man Taek-kyonnak nevezett a hagyományos koreai harcmodorhoz való hasonlósága miatt. Mivel a Choi Hong Hi tábornok által tanított technikák már nem tartoztak sem a tang soo-hoz, sem a Taek-kyonhoz, ezért új nevet kellett találni.

1955-ben, egy ebből a célból létrehozott tanácsadó bizottság – melynek prominens személyiségek, többek között a nemzetgyűlés házelnök-helyettese, a hadsereg fő-parancsnoka és újságkiadók elnökei voltak tagjai – előtt jelentette be Choi Hong Hi a taekwondo nevet. A névhasználatra engedélyt kértek Li Sin Man elnöktől is, aki szintén elfogadta a taekwondót a Taek-kyonnal szemben. A saját koreai identitású filozófiának és technikának, azaz harcművészetnek így már neve is volt. A szimbólumokat és az elnevezéseket is egyedivé, egységessé kellett tenni, ezért 1959-ben Choi tábornok egyesítette a különböző taekwondo csoportokat a Koreai taekwondo Szövetségben (Korea taekwondo Association, KTA).

A taekwondo nemzetközi szervezetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ma a taekwondonak két fő vezető világszervezete ismert: az International taekwondo Federation (ITF) és a World Taekwondo Federation (WTF). Az ITF alakult meg elsőként és az irányzat szülőatyja alapította, majd vezette, de végül rivalizálások után a WTF nyert olimpiai elismertséget.

Az 1950-es és 60-as években az új stílust bemutató körutakat tartottak Choi tábornok vezetésével. Olyan nagy sikert arattak a fellépések, hogy azokban az országokban, ahol megfordult a turné, taekwondo szövetségeket hoztak létre. Ezen szövetségek és a Koreai taekwondo Szövetség (KTA) – melynek elnökévé Choi Hong Hi stílusalapító nagymestert választották 1961-ben – részvételével jött létre 1966-ban az „International taekwondo Federation” (Nemzetközi taekwondo Szövetség, ITF)., melynek elnökévé szintén Choi Hong Hit választották.

Az International taekwondo Federation alapító tagországai: Dél-Korea, Vietnam, Malajzia, Szingapúr, Nyugat-Németország, az Amerikai Egyesült Államok, Törökország, Olaszország és Egyiptom. A megalakulást követő két évben a szervezet tagországainak létszáma harmincra nőtt. Ma a taekwondót fajra, vallásra, nemzetiségre vagy ideológiára való tekintet nélkül tanítják világszerte.

Az ITF 1966-os megalakítását követően a WTF létrehozására hét évvel később került sor, elsősorban politikai és presztízs okok miatt. A 70-es évek elejére Choi tábornok szembekerült az akkori dél-koreai diktátor-elnök, Pak Chong Hi (úgy is mint: Park Chung-hee, vagy 박정희) politikájával. 1972-ben Kanadába emigrált és Torontóba telepítette át az ITF székhelyét is. A válaszlépésként Pak elnök rendelkezésére 1973-ban Dél-Koreában létre hozatta az új nemzetközi szervezetet a WTF-et. A WTF élére Pak Chong Hi elnök Kim Un Yongot, az elnöki titkosszolgálat akkori vezetőjét nevezte ki.

Kim Un Yong befolyásának és személyes kapcsolatainak köszönhetően sort kerítettek valamennyi stratégiailag fontos nemzetközi sport-hivatali fórumon (például AGFIS, NOB) a WTF helyzetének megerősítésére is. A 80-as évek elejére kialakult sportpolitikai erőviszonyok között, miután Dél-Korea egyértelműen a WTF mellett kötelezte el magát, Choi tábornoknak fel kellett ismernie, hogy bázis-ország hiányában az ITF olyan komoly kihívást jelentő „ellenféllel” szemben, mint a WTF, hosszú távon csak akkor maradhat erős és életképes, ha elnyeri egy másik – taekwondo iránt szintén elkötelezett – állam, jelen esetben Észak-Korea teljes körű háttér-támogatását. Kényszerhelyzetbe kerülve ezért 1982-ben a phenjani vezetéshez fordult és sportdiplomáciai tárgyalások eredményeként sikerült elérnie, hogy Észak-Korea az ITF oldalára állva, az ITF taekwondót támogassa. Choi Hong Hi nagymester 2002-ben bekövetkezett halála után az ITF-nek sikerült függetleníteni szervezetét a nagypolitika miatt számára egyre terhesebbé váló Észak-koreai befolyástól. 2003-tól kezdve meg is szűnt a korábbi függőségi viszony. A 2010-es haiti földrengés során tragikus körülmények között elhunyt Tran Trieu Quan elnök vezette újjászervezett ITF-ben végre megvalósult hogy politikától és hatalmi játszmáktól mentes, valóban független szervezeté váljon. Tran elnök halálát követően, az ITF soron következő 2011-es Kongresszusa Pablo Trajtenberg IX.Danos argentin nagymestert - rangidős elnökhelyettest - választotta meg az ITF új elnökének.

A taekwondo Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Harmat László nagymester a magyar ITF taekwondo megalapítója és elnöke rangidősnek számít az európai taekwondo hierarchiában. Ő egyike a legelső nem koreai Taekwon-dósoknak Európában. Már az 1960-as évek közepétől aktívan edzett, majd Svédországba költözött, ahol versenyzőként tagja lett a svéd taekwondo válogatottnak. 1973-ban vizsgázott I. Dan-ra, később edzett az USA-ban, Észak-Koreában, majd Kanadában is, ahol az alapító Choi Hong Hi személyes tanítványa lehetett. Harmat László 1977-ben települt haza Magyarországra. Megalapította a Magyar ITF taekwondót és még ugyanebben az évben szeptember 7-én 70 tanítvánnyal megtartotta az első hivatalos taekwondo edzést Budapesten. 1977 novemberében ide iratkozott be kezdő tanítványként Patakfalvy Miklós, a hazai WTF későbbi vezetője is. 1979-ben az egyik legtehetségesebb tanítvány, dr. Somlai János (ma rangidős elnökhelyettes a Magyar ITF-ben) elindította a veszprémi taekwondót és ezzel kezdetét vette az ITF taekwondo országos méretű terjedése.

A taekwondo Magyarországon először szakágként, később szakbizottságként működött a Karate Szövetségen belül, majd 1989-től jött létre az önálló Magyar ITF taekwondo Szövetség. Harmat László 1984-ben ITF Európa-bajnokságot, majd 1988-ban nagy sikerű ITF világbajnokságot rendezett az egykori Budapest Sportcsarnokban. A magyar ITF versenyzők az elmúlt három évtized során sikert sikerre halmoztak a nemzetközi tornákon: számos világ- és Európa-bajnok, valamint éremhelyezett, rangos nemzetközi kupa versenyek győztesei öregbítik a magyar ITF dicsőségét. 1994-ben Harmat Lászlót egyhangúlag a Magyar ITF Szövetség örökös elnökévé választották, majd 2000-ben az alapító Choi Hong Hitől megkapta a VII. Dan mesteri fokozatot. 2009 új eredményt hozott, immár a Nemzetközi taekwondo Szövetségtől (mely az alapító nagymester örökségét viszi tovább) kapta meg Harmat László a VIII. Dan fokozatot.

A reális képhez viszont az is hozzátartozik, hogy az ITF taekwondo, az alapító nagymester-Choi Hong Hi- halála (2002. június 15.) után több részre szakadt. A nemzetközi viszonyoknak megfelelően Magyarországon is több ITF taekwondo szervezet létezik jelenleg. 2007. szeptember 7-én alakult Szegeden, az alapító nagymester fia -Choi Jung Hwa - által vezetett szervezet hazai bázisa. A Chang Ung vezette (észak-koreai) szövetséghez pedig a Gödöllőn és Jászberényben működő klubok csatlakoztak.

1989-ben Harmat László élvonalbeli tanítványainak egyike, az akkor III. Danos Patakfalvy Miklós hátat fordítva mesterének és az addig gyakorolt stílusnak, kivált az ITF-ből és megalapította Magyarországon a WTF irányzatot. A WTF olimpiai bekerülésével – a hatályos magyar sporttörvényeknek megfelelően – a magyar WTF államilag támogatott hivatalos Szakszövetségként működik. A hazai WTF elnökévé – az időközben VI. Dan WTF övfokozatra előlépett – Patakfalvy Miklóst választották, akit a 80-as években tehetséges versenyzőként és sikeres edzőként is jegyeztek a magyar ITF-ben.

A 2000. évi nyári olimpiai játékokon, Sydney-ben Salim József a magyar küldöttség tagjaként ötödik helyezést ért el.

A taekwondo az USA-ban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A két Korea után az Amerikai Egyesült Államokban edz a legtöbb taekwondo sportoló. A stílust a koreai háború után importálták az USA-ba a bevándorolt koreai mesterek és az amerikai hadsereg hazatérő, leszerelt katonái. Bár Amerikában a taekwondo igen látványos versenysporttá fejlődött az elmúlt évtizedekben, az USA hatalmas terület és az egész világon talán ott a legszéttagoltabbak a távol-keletről származó harcművészetek. Az USA-ban például csak a „taekwondo” címszó alatt egymástól függetlenül és meglehetősen áttekinthetetlenül, kisebb-nagyobb irányzatok tucatjai működnek egyszerre, különféle szövetségek égisze alatt.

Stílusjegyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

WTF Taekwondo mérkőzés

Ha szakmai szempontból a stílusjegyeket hasonlítjuk össze, az ITF és WTF irányzat közötti különbség szembeötlő. A két irányzat teljesen különbözik egymástól és mind edzésmódszereiben, szakkifejezéseiben, egyenruhájában, illetve általános külső megjelenésében és technikai értelmezésében, de különösen verseny-szabályrendszerében részben tér el.

Egyéb információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ismert és jelentősebb képviselők

(2007-es adatok alapján és 2010-es frissítéssel)

Choi Hong Hi – a taekwondo megalapítója, az ITF első elnöke
Cho Hee Il – TKD úttörő az USA-ban
Choue Chong Won – a WTF elnöke
Harmat László – a Magyar ITF TKD megalapítója
Kim Un Yong – a WTF első elnöke
Kwon Jae Hwa – a Német TKD megalapítója
Patakfalvy Miklós – a Magyar WTF TKD megalapítója
Rhee Ki Ha – TKD úttörő Nagy-Britanniában
Rhee Jhoon – az USA TKD megalapítója
Tom McCallum – az ITF kincstárnoka
GM Choi Jung Hwa - az ITF-C elnöke
Prof Chang Ung - az ITF-NK elnöke
Pablo Trajtenberg – az ITF-V elnöke
Wim Bos – az ITF igazgatója

A tradicionális taekwondo rendszere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bázis v. alapgyakorlatok: Gibon yonsup
  2. Formagyakorlat: Tull
  3. Formai küzdelem: Yaksok Matsuki
  4. Szabad küzdelem: Chajoo Matsuki
  5. Önvédelem: Hosin Sul
  6. Töréstechnika: Kyokpa

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A szabatosan átírt forma ugyan thekvondo lenne, a Wikipédia szabályai szerint alapul vett OH. szótári részében azonban meghonosodott formaként a szó koreai latin átírását javasolja megtartani.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Taekwon-do: a koreai önvédelem művészete – írta Harmat László; 1984 Budapest, ISBN 963-02-3375-4

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]