Koreai dorama

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Secret Garden című sorozat leghíresebb jelenete, melyet számtalanszor parodizáltak:[1][2] Raim (Ha Dzsivon) pénzzel tartozik Dzsuvonnak (Hjon Bin), aki elmegy behajtani az adósságát az akcióiskolába, majd ott ráveszi Raimot, hogy legyen a partnere, amikor felülést kell végeznie a többi újonccal. (angol felirattal)

A koreai dorama (hangul: 한국드라마hanguk turamanyugaton hanguk deurama?) koreai nyelven készült, jobbára minisorozat formátumú Dél-Koreában gyártott televíziós sorozat, speciális jellemzőkkel, ami megkülönbözteti a hagyományos televíziós sorozatoktól vagy a szappanoperáktól. A sorozatok két típusra oszthatóak, a kortárs időkben játszódó modern sorozatokra és a történelmi, kosztümös doramákra, melyek koreai elnevezése szaguk (사극). Ezen belül számos műfaj figyelhető meg, a romantikus vígjátékokon, akciósorozatokon át a sci-fi elemeket felvonultató fúziós sorozatokig.

Sorozatokat az 1960-as évek óta forgatnak Dél-Koreában, a ma ismert „dorama” formátumú, egy évados, rövidebb (12–24 részes) sorozatok gyártása az 1990-es évek óta jellemző, és a hagyományosan jóval több epizódos történelmi sorozatokat is ebben a szellemben kezdték el átalakítani, létrehozva a „fúziós szaguk” fogalmát. A koreai doramákat rendszerint nagyon szoros tempóban forgatják, közvetlenül az adott epizód adásba kerülése előtt akár órákkal, a forgatókönyv csak vázlatosan elkészített, a nézői visszajelzések tükrében bármikor változtatnak rajta, ami a színészektől az állandó készültséget követeli meg. A produkciós cégek gyakran küzdenek anyagi problémákkal.

A koreai dorama a koreai hullám részeként nem csak Ázsiában, de Európában és Amerikában is népszerű, a leghíresebbeket számos országban hagyományos televíziócsatornák is vetítik, A palota ékköve című sorozatot például 91 ország vásárolta meg, köztük Magyarország is. Külföldön ezen kívül legálisan licencelt videomegosztó portálokon is közzéteszik a legtöbb doramát, vannak olyan portálok is, amelyek az angol mellett más nyelvű feliratokkal is ellátják az epizódokat.

Magyarországon 2014-gyel bezárólag három koreai sorozatot forgattak, az Irist, az Iris II-t és a Doctor Strangert.

Formátuma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kim Szuhjon a Moon Embracing the Sun sajtótájékoztatóján. Kim Dél-Korea egyik legkeresettebb fiatal színésze, külföldön is a legnépszerűbbek közé tartozik.[3][4]
Ha Dzsivon számos népszerű sorozat sztárja, például a Hvang Dzsinié vagy a Secret Gardené.

A koreai televíziós sorozatokat általában egy rendező és egy forgatókönyvíró viszi végig, ezzel meghatározva a dorama stílusát és nyelvezetét; ellentétben például az amerikai sorozatokkal, ahol sokszor több író és rendező dolgozik, ami egyes epizódokban ki is ütközik, a nyelvezet vagy a rendezési technikai különbségei miatt.[5] A sorozatok jellemzően egy évadosak, 12-24 egyórás részből állnak. A történelmi sorozatok (szaguk[6]) között vannak hosszabbak, 50-200 részesek is, de ezek is egy évadosak.

Szaguk történelmi sorozatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A történelmi sorozatok hagyományosan hosszúak, részletesen kidolgozottak, archaikus nyelvezetűek, háborúkra, királyokra, híres tábornokokra, palotabeli intrikákra, politikai összeesküvésekre koncentrálnak. Ezeket jobbára az idősebb korosztály kedveli. A 2000-es évek elején megszületett azonban a „fúziós szaguk”, ami a színes történelmi hátteret a modern doramavezetési technikákkal ötvözi, keveri akár a fantasyvel, a romantikával, az akcióval vagy a sci-fivel, és inkább a fiatal korosztályt vonzza. A híres és sikeres fúziós szagukok közé tartozik például a Ho Dzsun, a Tamo, a Hvang Dzsini, A palota ékköve, A királyi ház titkai, a Cshuno vagy a Moon Embracing the Sun.[6][7]

Kortárs időkben játszódó sorozatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kortárs időkben játszódó koreai doramák a hagyományos televíziós sorozatokkal ellentétben általában egy évadosak, 12-24 részből állnak, melyek leginkább egy órásak. Általában szerelmi történetet mesélnek el, központi elem a család, az emberi kapcsolatok, de nincsenek bonyolult cselekményszálak és rejtett üzenetek, mint például a japán doramákban. Cselekményükben gyakran hagyatkoznak váratlan balesetekre, halálos betegségekre, a történet előremozdítása érdekében. A szereplők is jórészt idealizáltak, a koreai doramák férfi főszereplőinek többsége jóképű, intelligens, érzékeny, nem fél felfedni az érzelmeit, és egy életen át képes szeretni egy nőt. A doramák népszerűségéhez a női közönség körében ez is hozzájárult, mivel a koreai férfi imidzse így eltér a többi ázsiai férfiétól (például a kínai harcművészeti filmek kemény főhőseitől).[5][8][9][10]

Ugyancsak a kortárs sorozatokhoz tatoznak a napi epizódokkal jelentkező, szappanoperához hasonló „napi doramák”. Ezek több cselekményszálon futó, jobbára 5–12 hónapig vetített, egy évados sorozatok, általában családi konfliktust, családi kapcsolatokat bemutató alkotások, melyekben főszerepet kap a koreai nő, aki feláldozza magát a családi boldogság érdekében.[11]

A nemzetközi rajongók körében igen népszerű sorozatok közé tartozik a kortárs doramák közül például a Winter Sonata, a My Lovely Sam Soon, a The 1st Shop of Coffee Prince, a Full House, a Boys Over Flowers, az Iris, a Secret Garden és a My Love From the Star.[12][13]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cshe Sira, az Eyes of Dawn főszereplőnője
A palota ékköve díszleteiből szabadon látogatható élményparkot építettek Kjonggi tartományban[14]
I Minho a Boys Over Flowersnek köszönhetően vált szupersztárrá

Bár a mai értelemben vett „trendi” doramákat az 1990-es években kezdték el gyártani, a technológia fejlődésnek, a kereskedelmi televíziótársaságok megjelenését követő versenyhelyzetnek és a cenzúra lazulásának köszönhető szemléletváltás következtében,[15] televíziós sorozatokat korábban is forgattak Dél-Koreában.

A televíziózás kezdete az országban a HLKZ-TV kísérleti csatorna 1956-os indulásához köthető, ami azonban nem sokkal később megszűnt egy tűz következtében. 1961-ben elindult az első, nemzeti televíziócsatorna, a KBS.[16] A legelső tévéfilm a HLKZ-TV nevéhez fűződik, a 15 perces The Gate of Heaven (Cshongugi mun, 천국의 문).[17]

Az első televíziós sorozatot a KBS tűzte műsorra 1962-ben. A közszolgálati televízió kereskedelmi vetélytársa, a TBC agresszívabb műsorpolitikát folytatott és igen megosztó televíziós sorozatokat is gyártott.[18] Az első történelmi televíziós sorozat, azaz szaguk, a Kuktho malli (국토만리) Kim Dzsehjong (김재형) rendezésében, mely a Kogurjo királyság idejében játszódott.[7][19] A 60-as években a televíziókészülék jóformán csak a tehetősebbek számára állt rendelkezésre, így a sorozatok sem jutottak el szélesebb közönséghez.[20]

Az 1970-es években a televíziókészülékek terjedésével a tévésorozatok száma is megnőtt, a 60-as évek trendjével ellentétben a drámai történelmi személyek helyébe nemzeti hősöket tettek, mint például I Szunsin vagy Szedzsong király.[20] A kortárs sorozatok esetében leginkább az egyéni szenvedésekre koncentráltak, befolyásos alkotás volt Kim Szuhjon (김수현) Szeomma (새엄마 , „Mostoha”) című sorozata, melyet az MBC csatorna vetített 1972–73-ban.[21] Technológia és pénz hiányában a koreai televíziók nem gyártottak olyan költséges műfajú sorozatokat, mint az akció vagy a sci-fi, ezen műfajokban jórészt külföldi (amerikai) sorozatok futottak.[22]

Az 1980-as évek drámai fordulatot hoztak a televíziózásba, ahogy a színes tévékészülékek is elérhetővé váltak. A modern drámák egy részével jobbára nosztalgiát próbáltak ébreszteni a gyorsan urbanizálódó országban a vidéki élet iránt. A korszak meghatározó sorozataként tartják számon Kim Szuhjon forgatókönyvírónő első igazi áttörő sikerét, az MBC-n 1987-ben vetített Love and Ambitiont (Szaranggva jamang, 사랑과 야망),[23] ami a nézők 78%-át ültette a képernyők elé, kiürítve ezzel az utcákat.[24] A kor legkiemelkedőbb szaguk klasszikusa a Csoszonvangdzso 500 njon (조선왕조500년, „Csoszon ötszáz éve”) című sorozat volt, mely nyolc évig futott, 11 különálló sorozattal. A 2000-es évek egyik legnagyobb nemzetközi sikerét, A palota ékkövét is jegyző I Bjonghun készítette.[7][20][23]

Az 1990-es évek újabb fordulatot jelentett a koreai sorozatgyártás számára. A technológia fejlődésével új lehetőségek nyíltak, valamint 1990-ben megjelent a piacon egy új kereskedelmi televízió, az SBS, ami újra felszította a nézőkért folyó versengést a csatornák között.[25] Az első igazi kasszasiker koreai tévésorozat az Eyes of Dawn (Jomjongi nundongdzsa, 여명의 눈동자) volt, amelyet 1991-ben tűzött műsorra az MBC Cshe Sira (채시라) és Cshö Dzseszong (최재성) főszereplésével. A sorozat nehéz és zavaros időkön keresztül követi a főszereplőket a japán megszállástól a koreai háborúig.[25] Az egyik legnagyobb sikert a legfiatalabb csatorna, az SBS Sandglass című „trendi doramája” aratta 1995-ben, mely a KOCIS szerint „átírta a koreai televíziózás történetét”, új doramaformátumot termetve Koreában.[25] Ebben az időszakban vált normává a koreai sorozatgyártásban a 12–24 részes „minisorozat” formátuma.[26] A 90-es években indult meg a koreai sorozatok intenzív exportja, főképp ázsiai országokba, elindítva a koreai hullámot.

A koreai doramák számára a nemzetközi áttörést a 2002-ben vetített Winter Sonata jelentette, amelyet Japánon kívül Tajvanon, Thaiföldön és a Fülöp-szigeteken is nagy sikerrel vetítettek.[27][28] A koreai doramák úgynevezett „második hullámáért” a 2009-es Boys Over Flowers című sorozat felelős.[27] A 2010-es évek egyik legsikeresebb doramaexportja a 2014-ben befejezett My Love From the Star, amely minden idők legdrágábban eladott koreai sorozata a kínai piacon.[29] A 2000-es évek elején született meg a a „fúziós szaguk” műfaja, ami megváltoztatta a történelmi sorozatok műfaját Koreában, olyan művekkel, mint a Ho Dzsun, a Tamo vagy A palota ékköve.[7]

A KOCIS szerint a digitális korszakba lépés, a videomegosztó felületek és a közösségi oldalak elterjedése nagyban hozzájárult a koreai sorozatok növekvő nemzetközi népszerűségéhez. Egyes sorozatokat a tévécsatornák maguk is megosztanak a YouTube felületén angol felirattal, de kifejezetten online terjesztése specializálódott oldalak is megjelentek, mint a DramaFever vagy a Viki, amelyek legálisan, szerződés alapján közlik le a koreai sorozatokat, többnyelvű felirattal.[30]

Gyártása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A koreai sorozatokat eleinte a televíziótársaságok maguk gyártották, a 21. században azonban jobbára független produkciós cégek készítik őket megrendelésre. A 2012-ben műsorra került sorozatok 75%-át készítették produkciós cégek. A verseny közöttük igen éles, 2012-ben 156 ilyen vállalat volt hivatalosan regisztrálva, ezek közül 34 gyártott olyan sorozatot, ami képernyőre is került.[31]

I Szunggi, a Gu Family Book főszereplője top sztárnak számít

A sorozat forgatásának költségei megoszlanak a csatorna és a gyártó között. A csatorna általában a költségek 50%-át állja, ha nagyon híres sztárokat vagy írót alkalmaznak, akkor esetleg többet is. A maradékot a gyártó szponzorok segítségével fedezi, akiknek neve az epizód legvégén jelenik meg a képernyőn. A termékelhelyezéses támogatók esetén a bevételt a csatorna és a gyártó cég megosztja. A csatorna az epizód vetítése közbeni reklámidő bevételének 100%-át kapja meg, ami elérheti akár a 300-400 millió vont (65-87 millió forintot) is. Egy átlagos dorama forgatási költsége epizódonként 250 millió von (kb. 55 millió forint), egy szaguk ennél jóval több pénz emészt fel, a Gu Family Book például 500 millió vonba (110 millió forint) került epizódonként.[31] A nézettségi szempontból bukásnak számító Faith című történelmi sorozat mintegy 10 milliárd vonos (2,1 milliárd forintos) összköltségét például a gyártó cégnek nem sikerült kifizetnie, ami miatt Kim Dzsonghak rendező-producer, aki korábban olyan sikeres sorozatokat készített, mint az Eyes of Dawn vagy a Sandglass, öngyilkos lett, miután sikkasztással és fizetési kötelezettség nem teljesítésével vádolták meg.[32][33]

Egy sorozat készítési költségének nagy részét a híres sztárok fizetésére költik. Nem ritka, hogy a főszereplők gázsija a költségvetés 55-65%-át teszi ki, míg Japánban 20-30%-át, Amerikában pedig 10%-át.[31] Minden egyebet, beleértve a mellékszereplők, statiszták és a technikai személyzet bérét, a helyszínek bérleti díjait és egyéb költségeket a maradékból kell fedezni. Előfordul, hogy a fizetésekre már nem marad pénz, ami miatt 2012-ben például színészek tüntettek a KBS televízió székháza előtt. A top sztárokat kivéve a sorozatokban játszó színészek csak azután kapják meg a fizetésüket, miután az utolsó részt is levetítették. A kisebb produkciós cégek által kábeltelevíziók számára forgatott sorozatok esetében előfordult már, hogy mire a színészek kifizetésére került volna a sor, a gyártó cég csődöt jelentett és eltűnt, a tévécsatornák azonban a gyártóra hárították a felelősséget.[34] A legnagyobb sztárok akár 100 millió vont (22 millió forintot) is elkérnek részenként,[35] Pe Jongdzsun, a Winter Sonata sztárja 250 millió vont (55 millió forintot) vihetett haza a 2007-es The Legend című sorozat minden egyes részéért.[31]

Forgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

I Bomszu az Iris 2 forgatásán Budapesten

A sorozatok magas költségei miatt a lehető legrövidebb időn belül kívánják a gyártó cégek leforgatni a részeket. Más országok gyakorlatával ellentétben a sorozatoknak legfeljebb az első négy részét forgatják le előre, a többit folyamatosan, a részek adásba kerülése előtt közvetlenül. A forgatókönyv nincs előre végig megírva, a nézettség és a nézők reakciói alapján folyamatosan változtatják, gyakran egy-két órával az aznapi forgatás előtt kapja meg a stáb, néha oldalanként. A stáb három operatőrcsapattal dolgozik, akik váltják egymást a nap 24 órájában. A hektikus forgatókönyvírás miatt a főszereplők gyakorlatilag állandó jelleggel a forgatás helyszínén tartózkodnak, a mellékszereplőknek is folyamatosan készenlétben kell lenniük, függetlenül attól, hogy aznap épp van-e jelenetük. Legtöbbször a színészeknek nincs lehetőségük hazamenni és pihenni, a sorozat forgatásának ideje alatt jobbára a helyszínen alszanak egy-egy órát a jelenetek között, a díszletben, kényelmetlen pozíciókban, amire a koreai filmiparnak külön kifejezése is van, a ccsok-csam (쪽잠).[* 1] Egy héten két epizódot adnak le a csatornák, ezeket egy hét alatt kell leforgatni. Gyakori látvány a koreai forgatásokon az infúziós állvány.[34][35][36]

A gyártók régebben két kazettát küldtek a csatornának a résszel (az egyiket biztonsági másolatként), ma a szoros forgatási idők miatt egy 70 perces epizódhoz akár hét kazettát is küldenek, tízperces részletekben, éppen ahogy elkészül az aktuális részlet, néha még az epizód vetítése közben is dolgoznak valamelyiken, így történhetett meg például, hogy a Man from the Equator című 2012-es sorozat 19. részének adásba kerülésekor tíz percre elsötétült a képernyő. A Queen of Ambition forgatáskor Kvon Szangu arról panaszkodott, hogy az utolsó rész adásba kerülése előtt 30 perccel még forgatta az epizódot.[34] A számítástechnikailag igen fejlett Dél-Koreában a produkciós cégek kézzel készítik a forgatási menetrendet, a színészek forgatási rendjét és a költségvetést is.[37]

A normál stúdióépületek mellett az MBC-nek és a KBS-nek saját, történelmi díszleteket tartalmazó forgatási helyszíne van a szagukok forgatásához. Az MBC történelmi sorozatait az MBC Dramia stúdióban forgatják Kjonggiban,[38] a KBS sorozatait 2000 óta a Mungjongszedzse KBS-stúdióban (문경새재 KBS촬영장), Észak-Kjongszang tartományban készítik,[39] valamint a szuvoni stúdióban.[40]

Magyarországon forgatott koreai sorozatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egzotikus helyszíneken való forgatás a 2000-es években elfogadottá vált a koreai sorozatgyártásban. Magyarországon is forgattak már több doramát, az első az Iris volt, melynek hazai gyártását a Mafilm és az Eurofilm végezte.[41] Folytatását, az Iris II-t szintén Budapesten kezdték el forgatni 2012 novemberében.[42] 2014 márciusában az I Dzsongszok főszereplésével készült Doctor Stranger című sorozathoz vettek fel jeleneteket a fővárosban.[43]

Stáb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Színészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A koreai doramák főszereplői közül többen a koreai hullám hatására igen népszerűvé váltak Dél-Koreán kívül is, főképp az ázsiai országokban. Az első hullámmal olyan színészek lettek nemzetközi sztárok, mint:[44]

A fiatalabb generáció sztárjai közé tartozik:[44]

A 2000-es években gyakorlattá vált a koreai sorozatgyártásban K-pop-idolok szerepeltetése. A színészettel foglalkozó popénekesek megítélése vegyes, többük azonban elismert és sikeres lett ebben a szakmában is, például:[44][49]

A koreai színészek közül Han Szujon rendelkezik folyékony magyar nyelvtudással.[51]

Rendezők és forgatókönyvírók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A koreai doramák forgatókönyvírói és rendezői gyakran ugyanolyan ismertek, mint a színészek. A forgatókönyvírók nagy része (a Beijing Metro Reader értesülései szerint 90%-uk) nő, akik nem csak szerelmi történeteket, de akciósorozatokat is írnak.[52] A koreai filmiparral összehasonlítva a tévés szakma sokkal vonzóbb a forgatókönyvírók számára, magasabbak a fizetések, nagyobb az elismertség, jobbak a szerződési feltételek, az igazán híres forgatókönyvírók pedig komoly befolyásoló erővel bírnak a szakmában.[53] A legismertebbek közé tartoznak a Hong nővérek, akik olyan népszerű sorozatokat írtak, mint a You're Beautiful és a Master’s Sun; Kim Unszuk, a Lovers in Paris vagy a Secret Garden írónője; I Gjonghi, az A Love to Kill és a The Innocent Man írónője; Cshö Vangju, a Midas, a Triangle írója; No Higjong, a That Winter, The Wind Blows írónője; Pak Csiun, a My Love From the Star és a My Husband Got a Family írónője.[54]

Az igen elismert rendezők közé tartozik I Bjonghun, A palota ékköve, A korona hercege rendezője;[7] Kim Dzsonghak, az Eyes of Dawn, a Sandglass rendezője,[55] aki 2013-ban öngyilkosságot követett el; Phjo Minszu, a Full House, az Iris II rendezője.[56] Míg a forgatókönyvírók között sok a nő, női rendezőből jóval kevesebb van a koreai televíziózásban.[57] I Nadzsong kiemelkedőbb munkái közé tartozik a The Innocent Man,[58] I Jundzsong legismertebb sorozata pedig a The 1st Shop of Coffee Prince. I az MBC csatorna első női producere.[59]

Zene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A koreai sorozatokban fontos szerepet játszik a zene, melyet közkeletűen OST-nek (original soundtrack) neveznek. A sorozatokhoz külön készítenek betétdalokat és az amerikai sorozatokkal ellentétben a rajongóknak igényük van arra, hogy hivatalosan kiadott filmzenei album formájában beszerezhetőek legyenek a betétdalok. Ez a gyakorlat az 1990-es években alakult ki, amikor a sorozatok producerei az instrumentális zenéket lecserélték népszerű K-pop-énekesek által előadott dalokra. Tom Larsen, a koreai sorozatok amerikai disztribútorának, a YA Entertainmentnek az igazgatója szerint a koreai OST-k zeneileg elég kifinomultak ahhoz, hogy önállóan is megállják a helyüket.[60]

A 2000-es évtized végén szokássá vált, hogy a sorozatok főszereplői maguk is énekelnek fel betétdalokat, különösen mivel a sorozatokban egyre többször szerepelnek popsztárok. A Boys Over Flowers-höz I Minho színész és Kim Hjondzsung énekes is vett fel egy-egy dalt, a You're Beautifulhoz pedig Csang Gunszok színész és I Honggi, az F.T. Island énekese.[61]

A Big Bang együttes az Iris egyik betétdalát, a Hallelujah-t adja elő

Egy-egy népszerű dorama betétdala, zenei albuma is igen keresetté szokott válni, sokszor a hagyományos popslágerlisták élére is felkerülnek és mind a fizikai lemezek, mind a digitális kiadványok kiemelkedő eladási adatokat mutatnak. A Secret Garden sorozat albumának minden dala magas digitális eladási adatokkal büszkélkedhetett és a slágerlistákon is kiemelkedően szerepelt.[62] A My Love From the Star filmzenéje a sorozathoz hasonlóan hatalmas siker volt, Lyn My Destiny című dala vezette a slágerlistákat Koreán kívül Hongkongban és Tajvanon is, de más ázsiai listákon is jól szerepelt.[63] Utóbbi dal a 2014-es koreai filmes Paeksang Arts Awards díjkiosztón a legjobb betétdal díját is elnyerte.[64] Az Iris című akciósorozat kapcsán Japánban két koncertet is adtak a betétdalok előadói, 60 000 fős közönség előtt.[65]

Az OST zeneszerzője általában olyan énekeseket keres, akik korábban már sikerre vittek betétdalokat. A dalokat a sorozat hangulatához írják, és a szerkezetük, jellegük más, mint egy átlagos K-pop-dalé, könnyen felismerhető tulajdonságokkal rendelkeznek. Az előadók szívesen énekelnek betétdalokat, mivel ezekkel ugyanúgy slágerlistára lehet kerülni és lemezt eladni. Időnként előfordul, hogy az énekes maga ad dalt a sorozathoz, például a Secret Garden That Man című betétdalát Pek Csijong a saját albumára szánta, de úgy érezte, nagyon jól illene a sorozathoz. Vannak népszerű, sokat invitált OST-énekesek, ilyen Lyn, Pek Csijong vagy I Szungcshol.[66] Ritkán, de előfordul, hogy külföldi énekes adja elő egy-egy sorozat betétdalát, a svéd Lasse Lindh például az Angel Eyes, a Soul Mate és az I Need a Romance című doramákhoz énekelt fel dalokat.[67]

Hatása és megítélése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A koreai televíziós sorozatok népszerűségének oka a Bécsi Egyetem kutatója szerint abban rejlik, hogy a sorozatok a konfuciuszi értékrend közvetítői, amellyel az ázsiai lakosság többsége azonosulni tud. Fontos szerepet játszik ezekben a sorozatokban az idősek tisztelete, a családközpontúság, a fiúgyermek iránti elkötelezettség és az „ázsiai morális értékek” közvetítése.[68] A koreai doramák amerikai DVD-kiadójának, a YA Entertainmentnek a véleménye szerint vonzerejének része az operatőri munka minősége, a különleges és látványos helyszínek, a végtermék pedig „stílusos és kifinomult”.[69] Szerintük a siker egyik kulcsa, hogy a koreai sorozatok saját formulát követnek, innovatívak és nem igazodnak a nyugati tévéfilmkészítéshez.[69] Az amerikai Entertainment Weekly szerint a koreai doramák „magukkal ragadóak és furcsa módon megnyugtatóak”.[70]

A koreai sorozatok hatással vannak a divattrendekre Ázsiában, Kínában például rendkívül népszerűek a Dél-Koreából importált ruhadarabok, főképp a fiatal nők körében, akik a kedvenc sorozataik főszereplőihez hasonlóan akarnak öltözködni. Ugyancsak népszerűek az olyan online áruházak, ahol pontosan olyan ruhákat lehet kapni, amilyeneket egyes színésznők bizonyos sorozatokban viseltek.[71] A koreai sorozatok exportjából 2003-ban 37,5 amerikai millió dollár folyt be, ami több mint a triplája az 1999-es bevételnek.[72] A Korea Creative Content Agency adatai szerint 2013-ban Dél-Korea kulturálistartalom-exportjának 82%-át tették ki a sorozatok, 167 millió dolláros bevétellel, ami tíz év alatt négy és félszeres növekedést jelent.[37] Hongkongban a TVB televízió külön csatornát hozott létre TVB–J2 néven, amely csak koreai programokat sugároz, és a helyi ATV csatorna is a hét öt napján főműsoridőben vetít koreai sorozatokat. Hongkongban a koreai doramák népszerűsége A palota ékkövével kezdődött, amelyet a tévénézők fele követett rendszeresen.[73]

Magyarországon 2014-ig öt koreai sorozatot vetített a Magyar Televízió, ezek A palota ékköve, A Silla királyság ékköve, A királyi ház titkai, A korona hercege és a Pasta voltak.

Kritikája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cshö Buram veterán színész

A sorozatok forgatásával kapcsolatosan éles kritika éri a koreai szórakoztatóipart, a munkakörülményeket, beleértve a szabályozatlan munkaidőt, a fizetések elmaradását és a formális, írott szerződések hiányát. Becslések szerint évente mintegy 20 000 statiszta dolgozik a doramákon, többségüknek nincs formális szerződése az őket alkalmazó alvállalkozóval vagy a produkciós céggel, így például a forgatásokon történt balesetekért sem a gyártó cég, sem a tévécsatorna nem hajlandó vállalni a felelősséget, a betegellátást a színésznek kell fizetni.[74][75]

A sorozatok minősége vegyes visszhangot vált ki. Egyes kritikusok szerint a koreai sorozatok csupán a japán és amerikai mintákat másolják.[76] Több veterán színésznek is az a véleménye, hogy a koreai doramák színvonala, minősége csökkent a korábbi évtizedek produkcióihoz képest. Cshö Buram (최불암) szerint „a probléma gyökere abban rejlik, hogy a tévécsatornák elsődleges szempontja a nézettség. […][A] sorozatoknak jó példával kellene járnia az emberek előtt. Nem a népszerűségnek kellene az egyetlen szempontnak lennie.” I Szundzse (이순재), a legendás Ho Dzsun címszereplője szerint gond van a mai fiatal színészek hozzáállásával és képzettségével is.[35] Kim Deo a Koreana magazintól élesen bírálta a sorozatok sablonos történeteit, amelyek leginkább csak a szerelemre összpontosítanak. Kim szerint a forgatókönyv állandó változtatása miatt a történet meglepő fordulatokat vehet.[77] A Chosun Ilbo szintén a sematikus szerelmi történeteket hozza fel negatív kritikaként. Az amerikai sorozatokkal ellentétben a koreai doramák nem eseményekre, hanem érzelmekre és emberi kapcsolatokra fókuszálnak. Ugyancsak sablonos jellemző, hogy a történetet sokszor balesetek, betegségek, emlékezetvesztés viszi előre,[5] jellemzőek a szerelmi háromszögek, a gazdag fiú–szegény lány kapcsolatok és a gengszterkarakterek gyakori használata.[8] A The Grand Narrative szerint a koreai sorozatok jobban építenek sablonokra, mint a nyugatiak, erőteljesebben fókuszálnak a zenére és a híres színészekre.[8] Utóbbi kritikus azt is megjegyzi, hogy idegesítőek számára a gyakran hangosan kimondott „belső monológok”, amelyeket az amerikai sorozatok „valahogy mégis nélkülözni tudnak”.[8]

Kang Mjonggu, a Szöuli Nemzeti Egyetem Ázsia-központja vezetőjének tanulmánya szerint a koreai sorozatok Ázsiában nem a magas kultúrát képviselik, Kínában a főiskolai, egyetemi diplomával rendelkezők inkább amerikai vagy japán produkciókat preferálnak, a koreai sorozatokat a kevésbé iskolázottak nézik.[37]

Minden idők 10 legnézettebb koreai sorozata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A help category.gif Kapcsolódó lista: Dél-koreai doramák listája

A lista az AGB Nielsen Media Research adatai alapján, a Dél-Koreában legmagasabb nézettséget elért epizódot figyelembe véve készült.[78][* 2]

# Sorozat Csatorna Nézettség Dátum
1. First Love KBS2 65,8% 1997. április 20.
2. What is Love MBC 64,9% 1992. május 24.
3. Sandglass SBS 64,5% 1995. február 6.
4. Ho Dzsun MBC 63,7% 2000. június 27.
5. Sunny Place of Youth KBS2 62,7% 1995. november 12.
6. You and I MBC 62,4% 1998. április 12.
7. The Son and the Daughter MBC 61,1% 1993. március 21.
8. Thedzso vanggon KBS 60,2% 2001. május 20.
9. Eyes of Dawn MBC 58,4% 1992. február 6.
10. A palota ékköve MBC 57,8% 2004. március 23.

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Képek: A Good Doctor című sorozat színészei alszanak a kórházi díszletben, I Dzsungi alszik az Arang and the Magistrate forgatásán egy székben
  2. Az AGB Nielsen 1992 óta van jelen Dél-Koreában, így a rangsor az ezt követő időszakra vonatkozik 2014-gyel bezárólag

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kikwang & Hyosung parody the sit-up scene from “Secret Garden”. Allkpop. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  2. "Secret Garden" best 3 scenes? Sit ups number 1. Hancinema. (Hozzáférés: 2011. december 30.)
  3. Kim Soo Hyun’s net worth is now S$1.2 million?. XIN MSN, 2014. március 3. (Hozzáférés: 2014. június 5.)
  4. What makes Kim Soo-hyun so popular in China?. Korea Herald, 2014. január 22. (Hozzáférés: 2014. június 5.)
  5. ^ a b c Chosun Ilbo
  6. ^ a b Korea.net
  7. ^ a b c d e Yumcha
  8. ^ a b c d Grand Narrative
  9. Iwabuchi
  10. Uniorb
  11. Jeon
  12. KOCIS 75–87. o.
  13. Int'l Press Picks Up on Alien Soap Craze in China. The Chosun Ilbo, 2014. március 10. (Hozzáférés: 2014. március 11.)
  14. Dae Jang Geum Theme Park. MBC. (Hozzáférés: 2014. június 3.)
  15. KOCIS 66. o.
  16. KOCIS 59. o.
  17. Jeon 69–70. o.
  18. KOCIS
  19. 국토만리(國土萬里) (koreai nyelven). National Institiute of Korean History. (Hozzáférés: 2014. június 2.)
  20. ^ a b c Twitchfilm
  21. Jeon 70. o.
  22. Jeon 70–71. o.
  23. ^ a b KOCIS 63. o.
  24. Book traces history of Korean TV dramas. The Korea Times, 2012. február 3. (Hozzáférés: 2014. június 2.)
  25. ^ a b c KOCIS
  26. Jeon
  27. ^ a b Bored by Cowell pop? Try K-pop. Guardian, 2011. december 15. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
  28. Uniorb
  29. ‘You Who Came From the Stars’ Sold in China at Highest Price for K-Drama. CJ E&M enewsWorld, 2013. december 27. (Hozzáférés: 2014. március 3.)
  30. KOCIS 38–39. o.
  31. ^ a b c d Hani
  32. Police Confirm Producer Kim Jong Hak′s Death. Mwave, 2013. július 23. (Hozzáférés: 2014. június 4.)
  33. Kim, Tong-hyung: Director of Hourglass commits suicide. The Korea Times, 2013. július 23. (Hozzáférés: 2013. július 29.)
  34. ^ a b c Hani2
  35. ^ a b c Donga2
  36. Kim Soo Hyun Sleeps Only 1 Hour? The Reality of Drama Filming Schedules. Soompi, 2014. február 1. (Hozzáférés: 2014. június 4.)
  37. ^ a b c Donga
  38. Dramas Shot in Dramia. MBC Dramia. (Hozzáférés: 2014. január 12.)
  39. Mungyeongsaejae KBS Drama Studio. Korea Tourism Organization. (Hozzáférés: 2014. június 6.)
  40. KBS Suwon Studio. Korea Tourism Organization. (Hozzáférés: 2014. június 6.)
  41. Váradi Gábor: Többször belefutottunk ázsiai turistacsoportokba. film.hu, 2010. március 5. (Hozzáférés: 2012. január 9.)
  42. ‘IRIS 2′ releases teaser, to begin filming in Hungary at the end of November. Allkpop, 2012. november 19. (Hozzáférés: 2012. november 20.)
  43. Actor Lee Jong Suk Seen Filming “Doctor Stranger” in Hungary. Soompi, 2014. március 9. (Hozzáférés: 2014. június 4.)
  44. ^ a b c KOCIS 90–109. o.
  45. Hyung-eun, Kim. „Pretty boy Lee shows off his introspective side”, Joongang Daily via Hancinema, 2009. július 10. (Hozzáférés ideje: 2009. november 16.) 
  46. ^ a b c Top 20 Korean actors and actresses according to industry insiders. Dramafever, 2014. április 8. (Hozzáférés: 2014. június 5.)
  47. Lee Min-ho named No.1 Korean actor in China. Korea Times, 2014. március 17. (Hozzáférés: 2014. június 5.)
  48. Park Shin Hye to cameo in Taiwanese version of 'You're Beautiful'. Korea Star Daily via Yahoo!, 2012. november 9. (Hozzáférés: 2013. december 4.)
  49. Top 7 successful idol-turned-actors. Korea Herald, 2013. június 12. (Hozzáférés: 2014. június 5.)
  50. 〈트라이앵글〉허영달, 김재중 (koreai nyelven). Naver, 2014. május 27. (Hozzáférés: 2014. június 5.)
  51. Csing Csang Csungnak csúfoltak. Index.hu, 2014. július 12. (Hozzáférés: 2014. július 14.)
  52. 90% of South Korean TV Writers Are Women. Women of China, 2014. március 24. (Hozzáférés: 2014. június 6.)
  53. Wanted : Good Screenwriters. Koreanfilm.org, 2010. december 1. (Hozzáférés: 2014. június 6.)
  54. Meet the screenwriters responsible for your Kdrama tears. DramaFever, 2013. szeptember 12. (Hozzáférés: 2014. június 6.)
  55. Kim Jong-hak to direct 'Magic Bell'. Variety, 2009. május 18. (Hozzáférés: 2014. június 6.)
  56. Producer Pyo Min Soo of ′Full House′ and ′Worlds Within′ to Direct ′Iris 2′. Mwave, 2012. szeptember 27. (Hozzáférés: 2014. június 6.)
  57. 610화 여성 드라마 감독 이윤정PD 인터뷰! (koreai nyelven). iMBC, 2005. február 3. (Hozzáférés: 2014. június 6.)
  58. 이나정 (koreai nyelven). Daum Movie. (Hozzáférés: 2014. június 6.)
  59. The First Shop Of Coffee Prince. Korea Tourism Organization. (Hozzáférés: 2013. május 3.)
  60. Jeongmee Kim. Reading Asian Television Drama: Crossing Borders and Breaking Boundaries. I.B.Tauris, 197. o (2013). ISBN 9781845118600 
  61. K-Drama Original Soundtracks: What Is The Significance Of Actors Singing On Their Own OST?. KpopStarz, 2013. november 13. (Hozzáférés: 2014. június 4.)
  62. All copies of "Secret Garden" OST have sold out. Allkpop, 2011. január 5. (Hozzáférés: 2014. június 4.)
  63. Drama soundtrack bit hit around Asia. Hancinema, 2014. március 3. (Hozzáférés: 2014. március 4.)
  64. Song Kang Ho and Jun Ji Hyun Win Grand Prizes for the Baeksang Arts Awards + Full List of Winners. Soompi, 2014. május 27. (Hozzáférés: 2014. május 27.)
  65. "IRIS" soundtrack concert attracts fans in Japan. Hancinema, 2010. június 3. (Hozzáférés: 2014. június 4.)
  66. The Singers That Turn OST Into Hit Songs. KPopStarz, 2014. március 15. (Hozzáférés: 2014. június 4.)
  67. Swedish Singer Lasse Lindh Sings for ‘Angel Eyes’ OST. Mwave, 2014. április 7. (Hozzáférés: 2014. június 4.)
  68. Korea Herald
  69. ^ a b Hancinema
  70. Korean dramas on Hulu: Why I'm addicted. Entertainment Weekly PopWatch, 2011. február 2. (Hozzáférés: 2012. január 17.)
  71. Korean TV idols set tone among Chinese fashion consumers. Korea Times, 2011. május 25. (Hozzáférés: 2012. január 17.)
  72. ARI
  73. The Hallyu Wave Remains Alive in Hong Kong. University of Southern California, 2011. április 5. [2011. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 17.)
  74. Hani2
  75. The dark shades of Korean dramas. The Hankyoreh, 2012. május 24. (Hozzáférés: 2014. június 4.)
  76. Cho, Hae-joang (2005.). „Reading the "Korean Wave" as a Sign of Global Shift”, Kiadó: Korea Journal. Hozzáférés ideje: 2012. január 17.  
  77. The Making of Korean Dramas: Tantalizing Flexibility Comes at a Cost. Koreana. (Hozzáférés: 2014. június 4.)
  78. AGB Nielsen Korea (koreai nyelven). (Hozzáférés: 2014. június 3.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Koreai dorama témájú médiaállományokat.

Ajánlott irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Weboldalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]