Hongkong
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
{{{saját_név}}}
|
|||||
| Himnusz: [[Az önkéntesek menete (a Kínai Népköztársaság himnusza)]] |
|||||
 |
|||||
| Főváros | nincs |
||||
| Államforma | |||||
| - Főminiszter | Donald Tsang
|
||||
| Hivatalos nyelv | kínai, angol | ||||
| - brit megszállás | |||||
| - brit gyarmat | |||||
| - Kína kerülete | 1997. július 1. | ||||
| Terület | |||||
| - Összes | 1104 km² (.) | ||||
| - Víz (%) | 4,6 | ||||
| Népesség | |||||
| - 2005-ös évi becslés | 7 041 000 (97.) | ||||
| - 2001-es évi népszámlálás | 6 708 389 | ||||
| - Népsűrűség | 6294,65 fő/km² | ||||
| GDP | 2005 | ||||
| - Összes | 254,2 milliárd dollár (40.) | ||||
| - Egy főre jutó | 37 400 dollár | ||||
| HDI (2004) | 0,927 (22.) – magas | ||||
| Pénznem | [[hongkongi dollár]] (HKD) |
||||
| Időzóna | HKT (UTC+8) | ||||
| Internet TLD | .hk |
||||
| Nemzetközi gépkocsijel | HK | ||||
| Hívószám | +852 (Makaóról 01) |
||||
Hongkong Különleges Igazgatású Terület (中華人民共和國香港特別行政區; 
kantoniul[1] mandarinul[2], Angol: Hong Kong Special Administrative Region of the People's Republic of China) a Kínai Népköztársaság két különleges igazgatású területének egyike (a másik Makaó). A területet, amely több mint 260 szigetből áll, általában csak Hong Kongként ismerik, ám a régi angol nyelvű szövegekben Hongkongnak írták.
Területe Budapest kétszeresét teszi ki, míg lakossága Magyarország népességének kb. kétharmada, így a Föld egyik legsűrűbben lakott területe (csak Monaco és a közeli Makaó előzi meg). Egyike a világ kereskedelmi és gazdasági központjainak. Külön jogrendszere van, saját pénzneme és bevándorlási törvényei, továbbá saját közúti forgalmi szabályai (továbbra is a baloldalon vezetnek). Csak a honvédelmi és diplomáciai ügyekben kötődik a Kínai Népköztársasághoz.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Részletező szócikk: Hongkong történelmeA mai Hongkong helyén a paleolitikum óta van emberi település. A térség a Csin (Qin)-dinasztia (i.e. III. sz.) óta része Kínának, a későbbiekben kereskedelmi és hadikikötő volt. A legelső feljegyzett európai látogató Jorge Álvares portugál tengerész 1513-ban.
A Kínára kényszerített első ópiumháborút követő 1842-es nanjingi szerződésban Hongkong szigete és számos kisebb sziget került a brit korona birtokába. A második ópiumháború után, az 1860-as első pekingi konvencióval a Kowloon (Jiu Long)-félsziget következett, majd az 1898-as második pekingi konvenció 99 évre a britek birtokába adta az ettől északra fekvő úgynevezett Új területeket.
1949 után a pekingi kormánynak katonai szempontból aligha jelentett volna nehézséget a brit gyarmat megszállása, ám ezt mégsem hajtották végre. Ezt a döntést az is befolyásolta, hogy Anglia – tekintettel elsősorban Hongkongra és kínai gazdasági érdekeltségeire – 1950. január 5–6-án megvonta elismerését a Tajvanra menekült „nemzetiektől”, és jegyzékben erősítette meg már korábban is kifejezett szándékát az új hatalom elismerésére. Bár Kína tudomásul vette a status quót Hongkong kérdésében, azt is világossá tette, hogy nem tolerálná a független állam létrehozását. 1972-ben az ellen is tiltakozott, hogy az ENSZ dekolonizációs különleges bizottsága Hongkongot és Makaót szerepeltette a gyarmati országokat felsoroló listán, mivel ezek a „kínai terület részei, amelyeket a brit és a portugál hatalmak foglaltak el”, és ezért sorsuk megoldása „teljesen Kína szuverén joga”.
Miután a bérlet meghosszabításáról nem sikerült megegyezni, 1984-ben kétoldalú szerződésben mondták ki, hogy a lejáratkor egész Hongkong visszakerül Peking uralma alá, egyúttal rögzítették az „egy ország, két rendszer” elvének fenntartását 50 évre. A brit lobogót 1997. június 30-án vonták le, egy nappal később visszacsatolták a Kínai Népköztársasághoz, amelynek ma legfejlettebb része.
A birtokba vételt követően 1998-ban tartottak először többpárti törvényhozási választást, ahol az ellenzéki erők a hatvanból így betölthető húsz hely zömét megszerezték. Két évvel később már valamivel kevesebb helyet nyertek el, de még többségben maradtak. 2004-ben viszont – amikor már harminc mandátumért lehetett versengeni – nem sikerült a szakmai szervezetek között szétosztott helyekből szerezniük, és elvesztették többségüket.
A Hongkong kormányzójává Peking által 1997-ben kinevezett Tung Chee Hwa – miután Hu Jintao kínai pártfőtitkár-államfő számos vezetési hibájáért nyilvánosan elmarasztalta – 2005-ben lemondott. Utóda kétéves mandátummal Donald Tsang lett, akit 2007 márciusában öt évre újraválasztottak; a második terminusát július 1-jén kezdte. 2007 novemberében a – Peking támogatását élvező – Demokratikus Szövetség egy jobb Hongkongért nyerte a helyhatósági választásokat, összesen 115 mandátumot szerezve a 364 képviselőtestületi pozícióból.[3]
[szerkesztés] Lakosság
A lakosság az elmúlt 60 év alatt megtizenkétszereződőtt (1945-ös 600 000 főről 2005-re 7 millióra nőtt).
A lakosság 95%-a kínai. Jelentősebb kisebbség a filippínó, az indonéz, a thai és az indiai. 30 000 amerikai, 20 000 kanadai, ausztrál, brit és 3000 német él még a városban.
[szerkesztés] Nyelv
A lakosság beszél angolul és kantoniul (a Tajvanon és Makaón is honos kínai nyelvjárásban).
[szerkesztés] Vallás
A lakosság többsége buddhista, illetve mintegy egy tizede keresztény. Kowloonban működik az anglikán St. John-katedrális, illetve egy muzulmán mecset is.
[szerkesztés] Gazdaság
Részletező szócikk: Hongkong gazdaságaHongkong kapitalista gazdasága a kormányzattól függetlenül működik. Az alacsony adóterhet miatt sok nemzetközi vállalat itt rendezte be központját, amelynek köszönhetően az ország a nemzetközi pénzügyi és kereskedelmi élet egyik fellegvára lett. A magas GDP miatt Hongkong Kína leggazdagabb városa.
[szerkesztés] Mezőgazdaság
A jelentéktelen mezőgazdaságot a rizs- és zöldségtermesztés, valamint az állattenyésztés (baromfi, sertés, szarvasmarha) jellemzi.
[szerkesztés] Ipar
Legjelentősebb iparágai a villamosenergia-termelés és a cementgyártás. Könnyűiparát a szövet és ruházat készítése, elektronikus készülékek (rádió, televízió, számítástechnikai alkatrészek) gyártása, valamint órák, műanyagáruk és játékok előállítása képezi.
[szerkesztés] Szolgáltatások
Hongkong a térség ipari, kereskedelmi és pénzügyi központja. A pénzügyi élet jelentős szerepet tölt be a gazdaságban.
[szerkesztés] Külkereskedelem
Exporttermékek: ruházat, textíliák, cipő, elektromos készülékek, órák, játékok, műanyagok. Importtermékek: élelmiszerek, járművek, nyersanyagok, kőolajtermékek. Főbb kereskedelmi partnerek: Kína, Japán, Egyesült Államok, Tajvan, Dél-Korea, Szingapúr.
[szerkesztés] Egyéb adatok
- Hazai össztermék (GDP)/fő: 27 200 amerikai dollár (2002-ben).
- Munkaerő: 3 520 000 fő.
- Munkanélküliség: 7,5%.
- Infláció: −3% (2002-ben).
- A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 0%, ipar 14%, szolgáltatások 86%.
[szerkesztés] Politika
Kína Hongkong Különleges Igazgatású Terület része nagyfokú autonómiát élvez a kínai "egy ország, két rendszer" politikájának köszönhetően. A terület kormánya (amelyet a főminiszter vezet) felelős az adminisztráció ellenőrzéséért. A kormány a pekingi központi kormányzat nagyfokú támogatását élvezi, ennek ellenére pénzügyileg független tőle.
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
A főminiszter (aki 1997-ben váltotta fel a brit kormányzót) vezeti a kormányzatot. A kormányzati feladatokat miniszterek végzik el, akiket a főminiszter nevez ki és a kínai központi kormány támogat. A jelenlegi főminiszter Donald Tsang. A három legjelentősebb minisztérium a Főminiszteri Hivatal, a Pénzügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium.
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Védelmi rendszer
Részletező szócikk: Kína haderejeHongkong védelmét (mivel Kína része) a kínai hadsereg látja el, mely szárazföldi erőket, légierőt (22 db repülőgép és 12 db helikopter) és kisebb haditengerészeti erőket (6 db járőrhajó és 2 db deszant hajó) is állomásoztat itt.
[szerkesztés] Körzetei
Hongkong 18 körzetre oszlik:
- Islands (Sziget)
- Kwai Tsing (Kwai Chung és Tsing Yi)
- North (Észak)
- Sai Kung
- Sha Tin
- Tai Po
- Tsuen Wan
- Tuen Mun
- Yuen Long
- Kowloon City (Kowloon város}
- Kwun Tong
- Sham Shui Po
- Wong Tai Sin
- Yau Tsim Mong (Yau Ma Tei, Tsim Sha Tsui és Mong Kok)
- Központi és Nyugati
- Északi
- Déli
- Wan Chai
[szerkesztés] Média
Részletező szócikk: Hongkongi médiaA városban formailag sajtószabadság van, de a szövegek pártszemléletű cenzúrája általános. A város újságjai főleg angol és kínai nyelven jelennek meg (a South China Morning Post és a The Standard angolul, a Ming Pao és az Economic Journal pedig kínaiul). A rádióállomások túlnyomó többsége szintén kínai nyelvű. A helyben fogható televízióadók többsége szárazföldi bázisú, nem hongkongi.
[szerkesztés] Közlekedés
Részletező szócikk: Hongkong közlekedéseHongkong közlekedési hálózata fejlett. A vasúthálózat hossza 34 km, míg a közúthálózaté 1831 km.
[szerkesztés] Képzés
Az iskolakötelesség 6 és 15 év között van. A hongkongiak 90%-a gimnáziumi képzésben részesül.
Állami egyetemek:
- Hongkongi Egyetem
- Hongkongi Kínai Egyetem
- Hongkongi Technológiai Egyetem
- Politechnikai Egyetem
- Hongkongi Baptista Egyetem
- Hongkongi Városi Egyetem
- Lingnan Egyetem
További egyetem:
- Open University
- Shue Yan University
[szerkesztés] Látnivalók
- Állat- és növénykert
- Kowloon park
- Buddha-kolostor
- Wong Tai Sin templom
- Óceánpark
- Disneyland (2005 szeptemberében nyílt meg)
[szerkesztés] Filmgyártás
Az 1990-es években megnőtt a hongkongi filmek iránti kereslet. A hollywoodi filmek színvonalát elérő és sokszor túlszárnyaló filmek, melyekben Jackie Chan, John Woo is játszott, Hongkong hírnevét növelték.
[szerkesztés] A város szülöttei
- Li Ka-shing milliárdos: 10. helyezett a Forbes „World’s Richest People 2006” listáján, 18,8 Mrd dollár
- Bruce Lee színész
- Jackie Chan színész
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ A kantoni kiejtés átírása: zung1 waa4 jan4 man4 gung6 wo4 gwok3 hoeng1 gong2 tak6 bit6 hang4 zing3 keoi1.
- ^ A mandarin kiejtés átírása pinjinben: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó Xiānggǎng Tèbié Xíngzhèngqū.
- ^ MTI: Peking-párti győzelem a hongkongi választásokon. URL hozzáférés – 2007. november 29.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Irodalom
- Nagy Gábor: Törésvonalak. In.: HVG. XXIX. évf., 26. (1466.) sz., 26. p., 2007. június 30.
- Jordás Gyula: Hongkong százéves történelméről. URL (hozzáférés ideje: 2007. július 1.)
 |
A Kínai Népköztársaság tartományi szintű közigazgatási beosztása | |
||||||||
|
||||||||||
