Alt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az alt énekhang hangterjedelme

Az alt a tenor és a mezzoszoprán között elhelyezkedő hangfekvést jelöli a zenében. Vonatkozhat énekesek illetve hangszerek hangmagasságára egyaránt. Az emberi énekhangok közül az alt szólam tipikusan f-től c"-ig, képzett szólistáknál e"-ig, ritkán e fölé is terjed (világos- vagy magas alt). Számos altista képes az f alatti hangok kiéneklésére akár A-ig (sötét- vagy mély alt). Az angolszász zeneirodalomban különbséget tesznek a contralto (kontraalt) hangszín és az alto (alt) kórus-szólam között, a magyar zeneirodalomban viszont nem. Az alt a reneszánszban férfi hangszínnek számított, kasztráltak, vagy falzettisták szólaltatták meg. Erre utal a szó jelentése is: altus = 'magas'.

Az alt hangszín jellemzése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Homofón négyszólamú vegyeskari művekben az alt a második legmagasabb, talán a legkevésbé feltűnő hangszín, ugyanakkor nélkülözhetetlen szerepe van a harmónia megformálásában. Az alt, mint a mély női hangszín, a gyöngédség, a biztonság, az otthon, az anya, illetve az érett, csábító, akár gonosz nő szimbóluma is lehet (gondoljunk a „búgó hangú díva” sztereotípiájára). Ezért érthető, hogy az opera- és operettirodalomban az anyaszerepek általában alt hangra íródtak.

Az alt típusai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hangterjedelem alapján elkülöníthetünk magas, világos, illetve mély, sötét altot. A magas altok másik neve altmezzo; a mély altok hangterjedelme inkább a tenorokéval mérhető össze (pl.: Szabó Eszter hangpélda).

Hangszín alapján létezik:

  • lírai alt
  • drámai alt
  • könnyű alt
  • súlyos alt
  • komikus alt
  • egészen jellegzetes hangszínt eredményez, ha férfi énekel alt hangfekvésben. Az ilyen szólam nevei lehetnek: férfialt, kontratenor, váltótenor. Eznek az alt szólamnak a hangterjedelme c-f².

Alt szerepek az operairodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Carmen, a cigánylány szerepe Georges Bizet operájában ritka példa a világos drámai alt (altmezzo) által is elénekelhető női főszerepre.

Alt a barokk és kora klasszikus operában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a hangfekvés a korai (XVII. - XVIII. századi) operákban viszonylag ritka, a női szerepek szinte kizárólag szoprán, esetleg mezzoszoprán hangfekvésre íródtak. Ha az alt mégis megjelenik, gyakran férfiszerepet jelent. Ilyen férfialt például:

Női alt szerepek a korszakból:

Alt a XIX. és XX. századi operairodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alt hangfajú szereplők mind fontosabb szerepet kapnak e kor operáiban. Az alt szólam továbbra is legtöbbször ellenszólam, ő valósítja meg az ellenpontot a szoprán főszereplővel szemben. Példák:

Alt hangszerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Altszaxofon, a valódi alt hangszerek egyik képviselője.

Ide sorolhatjuk a hangszercsaládok valóban alt hangmagasságban szóló tagjait, például az altszaxofont, a brácsát, az angolkürtöt, basszetkürtöt és altklarinétot, basszusfuvolát, altkürtöt, az F-trombitát, altharsonát stb. E hangszerek hangterjedelme felfelé és lefelé egyaránt meghaladja az emberi alt hangterjedelmet, de a legjellemzőbb hangfekvésük megegyezik az alt énekhanggal.

Léteznek olyan alt- előtaggal ellátott hangszerek is, melyek valójában nem alt hangfekvésűek. Ezek nevüket onnan kapták, hogy az alaphangszertől fél oktávval (tiszta kvinttel, vagy tiszta kvarttal) mélyebben szólnak. Ilyen például az altfurulya (magas koloratúrszoprán fekvésben szól), az altfuvola (szoprán fekvésben szól), az alt-chalumeau (szoprán fekvésben szól).

Ezeket a hangszereket szoprán hangfekvésű társaik éppúgy könnyűszerrel elnyomhatják, mint ahogy egy kórusban a szoprán mindig feltűnőbb, mint az alt. Ezt az alt hangszerekre írt szóló darabok, versenyművek mindig figyelembe veszik, és halkan, vagy egyáltalán nem szólaltatják meg egyszerre a zenekart a koncertáló alt hangszerrel (pl.: Georg Philipp Telemann: G-dúr brácsaverseny), vagy ritkább esetben kihagyják a zenekarból a szoprán hangszereket (pl.: Johann Sebastian Bach: 6. Brandenburgi verseny).

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alt énekesek a külföldi könnyűzenében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alt énekesek a magyar könnyűzenében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gilbert, Andrew. "Singer-songwriter Adele brings introspection to Brit-soul scene". Seattle Times. http://seattletimes.nwsource.com/html/musicnightlife/2008669564_zmus26adele.html.
  2. http://www.thisisull.com/music07/lamp/375137922_michelle02july07.html
  3. http://www.cduniverse.com/productinfo.asp?pid=7624153
  4. http://www.foxytunes.com/artist/toni_braxton
  5. Rob Hoerburger, "RECORDINGS VIEW; Revisionist Thinking On the Carpenters", New York Times, Published: 3 November 1991, Retrieved: 23 July 2011
  6. Holden, Stephen (18 December 1997). "CABARET REVIEW; On Life's Rough-and-Tumble, via Mama's Tender Heart". ESPN.com. http://www.nytimes.com/1997/12/18/arts/cabaret-review-on-life-s-rough-and-tumble-via-mama-s-tender-heart.html. Retrieved 2 July 2010.
  7. http://books.google.hu/books?id=regCAAAAMBAJ&pg=PA77&lpg=PA77&dq=marlene+dietrich+contralto&source=bl&ots=7cFexCpcoO&sig=fdjSSt1gBkscuVM-mCSiSe4Qegg&hl=hu&ei=ohhBTvu5CYfOswbh9bm_Bw&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=10&ved=0CGcQ6AEwCQ#v=onepage&q=marlene%20dietrich%20contralto&f=false
  8. http://fairuzonline.com/cgi-bin/board/YaBB.pl?board=General;action=print;num=1193760770
  9. http://divadevotee.blogspot.com/2010/12/fergie-vocal-profile-range.html
  10. Matson, Andrew (August 17, 2010). "Concert preview: Lady Gaga at the Tacoma Dome". Seattle Times
  11. Louis Bayard, "Supernova", Washington Post, April 16, 2000, p. X9
  12. http://www.musicfolio.com/modernrock/lisagerrard.html
  13. Ottawa Citizen, "Alicia Keys: She sings, she acts, she smoulders", 15 October 2008. Retrieved 2009-04-16
  14. Jean A. Williams, "This was Chaka Khan's night", Chicago Sun-Times , October 22, 1996
  15. http://music.barnesandnoble.com/The-Look-of-Love/Diana-Krall/e/731454984621
  16. http://worldofbowiebootlegs.blogspot.com/
  17. Nigel Farndale, "Annie Lennox: don’t mess with the missionary woman", Daily Telegraph, 20 February 2009
  18. http://disco2go.blogspot.com/2007/06/boney-m-1998-christmas-party.html
  19. Leong, Cheryl (2008-11-03). "Katy Perry: One of the Boys". MTV Asia. http://www.mtvasia.com/Review/CD/C20081103001722.html. Retrieved 2009-02-13.
  20. ^ a b Frere-Jones, Sasha. "The Long War". The New Yorker. http://www.newyorker.com/arts/critics/musical/2010/03/22/100322crmu_music_frerejones.
  21. http://www.inthe00s.com/archive/inthe80s/smf/1114663736.shtml
  22. Gillian Reagan, "Amy Winehouse: The Next Tragic Talent?", New York Observer, December 14, 2007
  23. http://www.youtube.com/watch?v=rlvSsc0i6sw
  24. http://en.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%A9zy
  25. http://www.mommo.hu/media/Keresztes_Ildiko_-_Sohase_mondd_2
  26. http://www.flickr.com/photos/gdraskoy/3335665275/
  27. http://www.youtube.com/watch?v=JzDoxrNnJYw
  28. http://www.malekandrea.hu/
  29. http://www.youtube.com/watch?v=0cZh58XZPE
  30. http://hu.wikipedia.org/wiki/Alt
  31. http://dalszoveg.network.hu/blog/dalszoveg-klub-blogja/megjelent-takats-eszter-masodik-szolokorongja
  32. http://www.mno.hu/portal/574871