Rigoletto

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából


A Rigoletto Giuseppe Verdi háromfelvonásos operája. Szövegkönyvét Victor Hugo Le roi s'amuse című színdarabja alapján Francesco Maria Piave írta. Premierje 1851. március 11-én a velencei La Feniceben volt. Magyarországon először 1852. december 18-án mutatták be a Nemzeti Színházban.

A mű keletkezése és társadalmi háttere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Victor Hugo drámája: Le roi s'amuse (A király mulat) az 1830-as évek elején Párizsban került először előadásra. A bemutató botrányba fulladt. A francia kormány teljesítette a konzervatív körök kívánságát és Victor Hugo műve többé nem szólalhatott meg a párizsi színpadokon. A királypártiak és a klerikálisok valójában persze nem a felhozott indokok miatt támadták a szerzőt. A koronás főket állította pellengérre, akik könyörtelenül eltipornak minden ellenvéleményt, a nép érdekeit feláldozzák, csakhogy saját bűnös vágyaikat kielégíthessék. A felség – Victor Hugo forradalmi erejű írásában – sima, finom modorú gavallér, valóságos lovag: táncban, bajvívásban, széptevésben legelső. A király figurája mellett ott áll Triboulet (a megzenésített változatban Rigoletto), az udvari bolond. A költő éles fénnyel világít rá a szolgára, akit a hajbókolás, hízelgés, alázatoskodás hitvány emberré tesz, farkassá, aki önnön társaiba, a többi udvaroncba is belemar. Emberek, akiket egyetlen cél hevít: minél közelebb kerülni a hatalom dúsan terített asztalához, minél többet markolni az odavetett koncból és eltiporni a versenytársakat, akik veszélyeztetik a rablott zsákmányt.

Francesco Maria Piave, Verdi barátja és librettistája, húsz évvel a bemutató után kapta kézhez a dráma kéziratát. Gyorsan átdolgozta szövegkönyvvé, mert felismerte, hogy Victor Hugo célkitűzései és Giuseppe Verdi drámai programja úgyszólván azonosak. A cenzúra visszautasította. Később az osztrák hatóságok mégis beleegyeznek a mű előadásába, de a következő változtatásokat követelik: a király személye helyett polgári személyt kell a dráma középpontjába állítani, a törvénytelen szerelmet egyházi esküvővel jóvá kell tenni, Gildának (a dráma hősnőjének) nem szabad erőszakos halállal elpusztulnia, hanem valami békésebb módon.

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szereplő Hangfekvés
Mantovai herceg tenor
Rigoletto, a herceg udvari bolondja bariton
Gilda, Rigoletto lánya szoprán
Sparafucile, bérgyilkos basszus
Maddalena, Sparafucile húga alt
Giovanna, Gilda bizalmasa mezzoszoprán
Monterone gróf basszus
Marullo, egy nemes bariton
Matteo Borsa, udvaronc tenor
Ceprano gróf basszus
Ceprano grófné mezzoszoprán
Egy bírósági szolga tenor
A grófné apródja mezzoszoprán
Udvaroncok, hölgyek, apródok és alabárdosok.

Cselekmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helyszín: Mantova és környéke
Idő: 16. század

Első felvonás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első jelenet
Terem a hercegi palotában

A mantovai herceg legújabb kalandjával dicsekszik az egybegyűlt nemeseknek. Felfedezett egy ismeretlen fiatal lányt, akihez polgári öltözetben közeledett és akit el fog csábítani. Közben udvarló pillantásokat vet Ceprano gróf feleségére is, aki férje jelenléte ellenére is ajánlatokat tesz neki. Megérkezik Rigoletto, az udvari bolond, aki kigúnyolja a hercegi önkénynek kiszolgáltatott házaspárt. Az udvari bolond szinte minden udvaroncot kigúnyolt és megalázott már. Marullo érkezik a hírrel, hogy Rigoletto szeretőt tart és elhatározzák, hogy visszafizetik a sok megaláztatást és ellopják a nőt. Amikor Rigoletto kigúnyolja a szerencsétlen Monteronét, a gróf megátkozza őt.

Második jelenet
Utca, Rigoletto háza és kertje

Éjszaka Rigolettót megrettentette Monterone átka. Az utcában leállítja őt egy idegen, a bérgyilkos Sparafucile és felajánlja neki szolgálatait. Rigoletto elutasítja és meglátogatja lányát, Gildát, akit a világtól elzártan nevel és aki a foglalkozását és nevét nem ismeri. A lány elhallgatja előle, hogy hónapok óta találkozik egy ismeretlen férfival, akibe szerelmes. A férfi tulajdonképpen a herceg. Miután Rigoletto távozik, megérkeznek az udvaroncok és el akarják rabolni a nőt, akiről azt hiszik, hogy az udvari bolond szeretője. Váratlanul visszatér Rigoletto, az udvaroncok pedig meggyőzik, hogy Ceprano grófnét akarják elrabolni. Rigoletto részt vesz a játékban és túl későn eszmél rá, hogy saját lánya elrablásában segédkezett.

Második felvonás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Terem a hercegi palotában

Az udvaroncok felajánlják a hercegnek az elrabolt lányt. Megérkezik a kétségbeesett Rigoletto is, akiből ezúttal az udvaroncok űznek csúfot. Az apa felvilágosítja lányát a titokzatos udvarlójának kilétéről és valódi természetéről, de Gilda érzelmei továbbra is változatlanok: szereti a férfit. Rigoletto halálos bosszút esküszik.

Harmadik felvonás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Mincio folyó partja, Sparafucile háza

Az éjszaka folyamán Rigoletto felkeresi Sparafucilét és megbízza a herceg meggyilkolásával, de előbb még ki akarja gyógyítani Gildát a herceg iránt érzett szerelméből. Kényszeríti, hogy nézze végig miként udvarol a herceg Sparafucile húgának, a szép Maddalénának. A megzavarodott és kétségbeesett Gildának apja megparancsolja, hogy férfiruhában azonnal induljon Veronába. Gilda azonban visszatér Sparafucile házába, ahol értesül apja gyilkos tervéről. Maddalena, aki szintén szerelmes lett a hercegbe, arra kéri bátyját, hogy kímélje meg a herceg életét és ölje meg helyette az első idegent aki arra jár. Gilda feláldozza magát, belép a házba férfiruhában és halálos sebet kap. Sparafucile egy zsákot ad át Rigolettónak azt állítva, hogy a herceg holtteste van benne. Ekkor Rigoletto meghallja a távolban a herceg hangját, kinyitja a zsákot és megtalálja benne haldokló leányát. Így teljesedik be Monterone átka.

Híres áriák, kórusművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Questa o quella - Kesztyűária - a mantovai herceg áriája (első felvonás)
  • Pari siamo! - Rigoletto áriája (első felvonás)
  • Figlia! Mio padre! - Rigoletto és Gilda duettje (első felvonás)
  • Gualtier Maldè! … Caro nome - Gilda áriája (első felvonás)
  • Ella mi fu rapita! - a mantovai herceg áriája (második felvonás)
  • Parmi veder le lagrime - a mantovai herceg áriája (második felvonás)
  • Possente amor mi chiama - a mantovai herceg áriája (második felvonás)
  • Cortigiani, vil razza dannata - Rigoletto áriája (második felvonás)
  • Tutte le feste al tempio - Gilda áriája (második felvonás)
  • Sì! Vendetta, tremenda vendetta!- Rigoletto és Gilda duettje (második felvonás)
  • La donna è mobile - Az asszony ingatag - a mantovai herceg áriája (harmadik felvonás)
  • Un dì, se ben rammentomi … Bella figlia dell'amore - a herceg, Rigoletto, Gilda és Maddalena négyese (harmadik felvonás)
  • V'ho ingannato - Rigoletto és Gilda duettje (harmadik felvonás)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kertész Iván: Operakalauz, Fiesta és Saxum Bt., Budapest, 1997
  • Batta András:Opera, Vince Kiadó, Budapest, 2006

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Olvasónapló – Giuseppe Verdi:Rigoletto