Stiffelio
| Stiffelio | |
| opera | |
 | |
| Eredeti nyelv | olasz |
| Zene | Giuseppe Verdi |
| Szövegkönyv | Francesco Maria Piave |
| Felvonások száma | 3 felvonás |
| Főbb bemutatók | 1850. november 16. |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Stiffelio témájú médiaállományokat. | |
A Stiffelio Giuseppe Verdi egyik háromfelvonásos operája. Szövegkönyvét Francesco Maria Piave írta Émile Souvestre és Eugène Bourgeois Le Pasteur ou L'évangile et le foyer színműve (1848) alapján. 1850. október 16-án mutatták be a trieszti Teatro Grandéban. A történetet Verdi mindvégig jónak és érdekesnek tartotta. A francia realizmus jegyében megszületett cselekmény a korában modernnek számított. A téma kényes volta miatt (a 19. század katolikus Itáliájában, ahol egy lutheránus lelkipásztor alakja idegenszerű, a válás alig elképzelhető sőt botrányos volt) Verdinek nehézségei voltak elfogadtatni a darabot a trieszti osztrák-olasz cenzúrával.
Az operát Verdi 1857-ben átdolgozta, az új változat lett az Aroldo.
Szereplők[szerkesztés]
| Szereplő | Hangfekvés |
|---|---|
| Stiffelio, protestáns lelkipásztor | tenor |
| Lina, a felesége | szoprán |
| Stankar, Lina apja, idős tábornok | bariton |
| Raffaele, Lina szerelmese | tenor |
| Jorg, idős tiszteletes | basszus |
| Dorotea, Lina unokahúga | mezzoszoprán |
| Federico, Dorotea szerelmese | tenor |
Cselekmény[szerkesztés]
- Helyszín: Ausztria
- Idő: 19. század eleje
Első felvonás[szerkesztés]
Első kép
- Stankar gróf kastélya
Stiffelio lelkipásztor hosszas távollét után hazatér és a következő történetet meséli el: egy tutajos átadott neki egy levéltárcát, amelyet elvesztett az a férfi, aki szerelmi kalandja után az ablakon ugrott ki. Példás vallásosságát bizonyítandó Stiffelio a keresztény baráti szeretet nevében fátylat borít az esetre és megsemmisíti a bizonyítékot. Nem tudja, hogy ez lett volna feleségének, Linának házasságtörési bizonyítéka. Lina apja azonban gyanakodni kezd. Amikor megfigyeli, hogy Raffaele egy könyvbe rejtett cédulán üzenetet küld a lányának, tisztán lát, de a család tisztességének megőrzése érdekében felszólítja Linát, hogy hallgasson.
Második kép
- Fogadóterem a kastélyban
A lelkipásztor is megfigyelte a cédula elhelyezését a könyvben, ő azonban Federicót, Lina unokatestvérét hozza vele kapcsolatba. Végül az öreg Stankar magához veszi a cédulát.
Második felvonás[szerkesztés]
- Temető egy régi templom mellett
A kétségbeesett Lina anyja sírjánál keres oltalmat. Raffaele itt is ostromolja szerelmével, de Lina elutasítja, hiszen csupán egyetlen gyenge percében engedett neki. Az öreg Stankar párbajra hívja ki Raffaelét. A mit sem sejtő Stiffelio megpróbálja őket Isten nevével szétválasztani, de közben megtudja a házasságtörés tényét és magára nézve kötelezőnek érzett keresztényi megbocsátás és az őrjöngő féltékenység konfliktust idéz elő benne.
Harmadik felvonás[szerkesztés]
Első kép
- Előszoba a kastélyban
Stancar értesül róla, hogy Raffaele meg akar szökni Linával. Stiffelio magyarázatot kér feleségétől és kényszeríti Raffaellét, hogy észrevétlenül legyen tanúja a beszélgetésnek. Amikor a lelkipásztor Lina elé teszi a válási papírt, Lina kéri, hogy gyónhasson, ha már hitvesét nem akarja végighallgatni. A gyónásban elmondja, hogy csak egyetlen pillanatra lett úrrá rajta a gyengeség, de változatlanul a férjét szereti. Stancar meggondolatlan hevében, hogy a család becsületét megmentse, megöli a hallgatózó Raffaellét.
Második kép
- Templomban
Mélységes zavarodottsága ellenére Stiffeliónak a közösség elé kell lépnie és kell látnia feladatait. Véletlenszerűen fellapozza a Bibliát és éppen a házasságtörő asszony története kerül a szeme elé. Prédikációja követi a szentírás szövegét, de egyszersmind kifejezi az ő személyes megbocsátását is. Megbocsát hitvesének, Linának és saját meglepetésére keresztényi felebaráti szeretetet gyakorol.
Híres részletek[szerkesztés]
- Vidi dovunque gemere - Stiffelio áriája (első felvonás)
- A te ascenda, O Dio clemente - Lina áriája (első felvonás)
- Ah v'appare in fronte scritto - Stiffelio áriája (első felvonás)
- Di qua varcando sul primo albore - Stiffelio áriája (első felvonás)
- Ah dagli scanni eternei - Lina áriája (második felvonás)
- Perder dunque voi volete - Lina áriája (második felvonás)
- Lina pensai che un angelo - Stankar áriája (harmadik felvonás)
- O gioia inesprimibile - Stankar áriája (harmadik felvonás)
Diszkográfia[szerkesztés]
José Carreras (Stiffelio), Sass Sylvia (Lina), Matteo Manuguerra (Stankar), Wladimiro Ganzarolli (Jörg) stb; Osztrák Rádió és Tv (ORF) Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vez. Lamberto Gardelli (1979) Philips 422 432-2
Források[szerkesztés]
- Kertész Iván: Operakalauz, Fiesta és Saxum Bt., Budapest, 1997
- Batta András: Opera, Vince Kiadó, Budapest, 2006
További információk[szerkesztés]
|  | |
