Sass Sylvia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sass Sylvia
Életrajzi adatok
Születési név Sass Sylvia
Született 1951július 12. (63 éves)
Budapest
Pályafutás
Műfajok opera
Hang szoprán
Díjak Liszt Ferenc-díj

Sass Sylvia (Budapest, 1951. július 12. –) Liszt Ferenc-díjas magyar opera-énekesnő (szoprán), érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tanulmányait a Zeneakadémián végezte Révhegyi Ferencné növendékeként. Az Operaházban 1971-ben debütált Frasquita szerepében, Bizet Carmen című operájában. 1972-ben megnyerte a Magyar Televízió énekversenyének első díját, illetve a szófiai opera énekversenyen Kodály Zoltánné különdíját. 1973-ban Violetta szerepével elnyerte a a Nemzetközi Operaverseny nagydíját. 1974-ben a moszkvai Nemzetközi Csajkovszkij Énekverseny második díjasa lett. Első sikereit Puccini és Verdi operáiban aratta. A hetvenes években kiemelkedő alakításokat nyújtott Bellini és Verdi operáinak drámai hősnőjeként, a Lamberto Gardelli dirigálta előadásokban.

Az 1974/75-ös évadban énekelt a salzburgi Mozart-fesztiválon, majd 1975-ben Verdi Otellójának Desdemonájaként Glasgowban debütált.[1] 1976-ban a londoni Royal Opera House-ban debütált Giselda szerepében Verdi A lombardok című operájában, majd 1977-ben a New York-i Metropolitan Operában is fellépett. Fellépett továbbá Bécsben, Münchenben, Kölnben, Frankfurtban, Berlinben, Hamburgban, valamint Párizsban és az Aix-en-Provence-ben megrendezett operafesztiválon is. 1978-ban a milánói Teatro alla Scala operaházban debütált Puccini Manon Lescaut című operájának címszerepében. Számos televízió- és rádiófelvételben közreműködött.

Különleges hangjának és drámai képességeinek köszönhetően sokan a második Maria Callasnak tekintették.

Az 1980-as években egészségi problémák miatt kénytelen volt visszavonulni az operaházak színpadáról.[2][3] Számos nemzetközi énekversenyen vett részt mint zsűritag. A Zeneművészeti Főiskolának 1996-tól 2000-ig volt tanára. Franciaországban telepedett le, ahol festészettel is foglalkozik. Ezen felül gyakran tart mesterkurzusokat, valamint koncerteken és gálaelőadásokon továbbra is fellép.[4][5][6] 2004 és 2011 között három könyve jelent meg (A belső hang, Álmok Éneke, Az angyalok bűvöletében).

Főbb szerepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az információ autentikus forrásból származó hiteles közlés. A közlést tartalmazó hivatalos e-mailt archiváltuk, szövegét az OTRS-eléréssel rendelkező szerkesztők a 2011070810007623 ügyszám alatt olvashatják. Aki meg szeretne bizonyosodni az információ valódiságáról, lépjen kapcsolatba az OTRS-eléréssel rendelkezők valamelyikével!
  2. Sylvia Sass. http://www.operaarts.com.+(Hozzáférés: 2011. július 8.)
  3. Sass Sylvia: "Énekesnek lenni életmód". www.fidelio.hu. (Hozzáférés: 2011. július 8.)
  4. Callas szerepére készül az örök kíváncsi - SASS SYLVIA. www.kultura.hu. (Hozzáférés: 2011. július 8.)
  5. Csak olyan szereppel tudok azonosulni, ami a lelkemhez közel áll” – Sass Sylvia. www.opera-vilag.hu. (Hozzáférés: 2011. július 8.)
  6. http://www.szabadfold.hu/mozaik/kultura/sass_sylvia_egyutt_el_matyassal. http://www.szabadfold.hu.+(Hozzáférés: 2011. július 8.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]