Tordy Géza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tordy Géza
Életrajzi adatok
Született 1938. május 1. (76 éves)
Budapest
Pályafutása
Aktív évek 1956
Díjai
Kossuth-díj 1991
Jászai Mari 1970, 1977
Kiváló művész 1988
Érdemes művész 1980
További díjak Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (2005)

Tordy Géza az IMDb-n

Tordy Géza (Budapest, 1938. május 1.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező, érdemes és kiváló művész.

Pályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pályáját 1956-ban Kaposvárott kezdte. 1957-ben 2 évre Szegedre szerződött. 1959-től a Magyar Néphadsereg Színháza, illetve a Vígszínház tagja lett. 1963-1967 között a Madách Színház társulatának tagja volt. 1967-ben visszatért a Vígszínházba. 1982 óta tanít Színház- és Filmművészeti Egyetemen. 1985-től 1988-ig rendezője, majd 1988-tól 1990-ig főrendezője volt a veszprémi Petőfi Színháznak. 1992-ben a Győri Nemzeti Színház művészeti vezetője lett. Karaktere romantikus és modern hősök megformálásban egyaránt jól érvényesül. Játékában jól érzékelhető a figurák belső feszültsége, a közvetlen érzelmi töltet, az indulatok olykor vad szenvedélye.

1991-ben Kossuth-díjat kapott. 2008 júniusában a Nemzet Színésze címet kapta a grémium választása alapján, a korábban elhunyt Raksányi Gellért helyére került.

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: színész - 139; rendező - 60. Ugyanitt százhárom színházi fotón is látható.[1]

Színházi feladataiból[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Színművészként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szentivánéji álom
Amerikai Elektra
Az operaház fantomja
Black Comedy – Játék a sötétben
Caligula helytartója
Lear király
Marica grófnő
Stuart Mária
Őrült nők ketrece [2]
Az ügynök halála

Rendezőként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Adáshiba
A csütörtöki hölgyek
A miniszter félrelép
A vörös postakocsi
Amerikai Elektra
Az aranyember
Az élő holttest
Az ifjúság édes madara (dramaturgként is)
Az öreg hölgy látogatása
Boldogtalan hold
Egerek és emberek
A vágy villamosa
Furcsa pár
Liliom
Lola Blau
Mirandolina
Othello, a velencei mór
Pillantás a hídról
Spencer
Amadeus

Filmszerepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mozivásznon szintén erőteljes jelenség: alakítását romantikus távlatok, az ösztönök és érzékek vad, mégis kontrollált bemutatása jellemzi. Meggyőzően alakította Baradlay Jenőt A kőszívű ember fiai filmadaptációjában. Olyan filmalkotásokban játszott, mint a Külvárosi legenda, a Fűre lépni szabad, a Húsz óra, a 80 huszár, a Klapka légió, az 1990-es Édes Anna, a Világszám, illetőleg legutóbb az S.O.S. Szerelem! c. filmben láthatta a közönség. A Honfoglalás című, anyagilag és erkölcsileg egyaránt kedvezőtlen fogadtatású magyar filmben az Árpádot alakító Franco Nerót szinkronizálta.

Presszó televíziós sorozat (2008)
Tabló (2008)
S.O.S. Szerelem! (2007) – miniszter
Hangyaégetés (2006)
Világszám! (2004)
Árgyélus királyfi (2003) – mesélő (szinkronhang)
Perlasca – Egy igaz ember története (2002)
Ének a csodaszarvasról (2002) – szinkronhang
A szivárvány harcosa (2001) – főszerkesztő
Rendőrsztori televíziós sorozat (2000)
Komédiások televíziós sorozat (2000) – Dr. Újváry Károly
Az öt zsaru televíziós sorozat (1998)
Szigetvári vértanúk (1996) – Zrínyi Miklós gróf
A három testőr Afrikában (1996)
Szemben a Lánchíd oroszlánja (1995)
Helyet az ifjúságnak (1995)
A párduc és a gödölye (1995)
Privát kopó (televíziós sorozat) (1993) – Lőrincz
Az álommenedzse (1992)
Édes Anna (1990)
Erdély aranykora (1989) – I. Apafi Mihály, Erdély fejedelme
Nyolc évszak televíziós sorozat (1987) – Géza
A vörös grófnő (1985)
Elcserélt szerelem (1984) – Dezső
Klapka légió (1983) – Klapka György
Sértés (1983)
Viadukt (1982) – Balog
Faustus (1980)
Élve vagy halva (1979) – Szentgróthy kapitány
A korona aranyból van (1979)
80 huszár (1978) – Bódog Szilveszter
Zokogó majom (1978)
Petőfi 1-6. televíziós sorozat (1977) – Vörösmarty Mihály
Amerikai cigaretta (1977) – Ebes László
Fekete gyémántok (1976) – Gustaf Roné
A bolondok grófja (1974) – Pető
Próbafelvétel (1974)
Hannibál utolsó útja (1973)
Átmenő forgalom (1973)
Hazai történetek (1972)
Szerelmespár (1972)
Tizennégy vértanú (1970) – Görgey Artúr
Bors (1968) – Parádi Gusztáv
Sok hűség semmiért (1966) – rádió riporter
Húsz óra (1965) – Pali
A kőszívű ember fiai (1964) – Baradlay Jenő
A Tenkes kapitánya (1964) – vándordiák
Lopott boldogság (1962) – Fuser
Megöltek egy lányt (1961) – rikkancs
Fűre lépni szabad (1960) – Kárász Lali
Kálvária (1960) – Tóth Jani
Álmatlan évek (1959)
Akiket a pacsirta elkísér (1959) – Varga Sándor
Külvárosi legenda (1957) – Ambrus Pista

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népszerű szinkronszínész. Fontosabb filmjeiben (Keresztapa, Az utolsó tangó Párizsban) gyakran volt Marlon Brando magyar hangja. Több alkalommal szinkronizálta Jack Nicholsont, Robert De Nirót, Anthony Hopkinst, Kevin Kline-t, James Caant, Burt Reynoldsot, Gene Hackmant, és Angelina Jolie édesapjának, az Oscar-díjas John Voightnak, valamint Robin Williamsnek is gyakori szinkronhangja.

Film szinkronszerepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cím Év Szerep A szinkronizált színész
Dühöngő bika 1980 Jake La Motta Robert De Niro
Mégis kinek az élete? 1981 Ken Harrison Richard Dreyfuss
Éjszakai Rohanás 1988 Jack Walsh Robert De Niro
Családi ügy 1989 Jesse Sean Connery
Tortúra 1990 Paul Sheldon James Caan
Menekülés az éjszakába 1995 Freddy Gale Jack Nicholson
Esthajnalcsillag 1996 Garrett Breedlove Jack Nicholson
Blöff 2000 Abraham Denovitz („Avi kuzin”) Dennis Farina
Minden végzet nehéz 2003 Harry Sanborn Jack Nicholson
Az utolsó adás 2006 Guy Noir Kevin Kline
Viharsziget 2010 Dr. Jeremiah Naehring Max von Sydow
A rítus 2011 Lucas atya Anthony Hopkins
Thor 2011 Odin Anthony Hopkins

Cd-k és hangoskönyvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 2011. május 1-ji lekérdezés
  2. Őrült nők ketrece repertoár

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]