Henry Fonda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Henry Fonda
Henry fonda promo photo.jpg
Henry Fonda az 1950-es évek idején
Életrajzi adatok
Születési név Henry Jaynes Fonda
Született 1905. május 16.
Grand Island, Nebraska,
 USA
Elhunyt 1982. augusztus 12. (77 évesen)
 USA Los Angeles, Kalifornia
Házastársa Margaret Sullavan (1931-1932)
Frances Ford Seymour (1936-1950)
Susan Blanchard (1950-1956)
Afdera Franchetti (1957-1961)
Shirlee Maye Adams (1965-1982)
Gyermekei Peter Fonda
Jane Fonda
Pályafutása
Aktív évek 19371981
Díjai
Oscar-díj 1981 Életműdíj
1982 Legjobb színész
Az aranytó
Golden Globe 1980 Cecil B. DeMille-életműdíj
1982 legjobb színész (filmdráma)
Az aranytó
BAFTA-díj 1958 legjobb külföldi színész
Tizenkét dühös ember

Henry Fonda az IMDb-n
1937-ben a Slim című filmben
1938-ban a Jezebel című filmben
1941-ben a The Lady Eye című filmben

Henry Jaynes Fonda (Grand Island, Nebraska, USA, 1905. május 16. - 1982. augusztus 12., Los Angeles, Kalifornia, USA) Oscar-díjas amerikai színész, producer. A híres színész dinasztia alapítója, fia Peter Fonda, lánya Jane Fonda, unokája pedig Bridget Fonda és Troy Garity

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyerekkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

William Brace Fonda és Herberta Jaynes három gyermeke közül ő volt a legidősebb. Édesapja nyomdászként dolgozott, a család Omaha-ba, Nebraska költözött, ahol apja nyitott egy új nyomdát. A család eredete a régi Németalföldre nyúlik vissza. A Fonda család elődei a 16. század Itáliából, Genova környékéről telepedtek át a mai Hollandiába, onnan Amerikába valamikor a 17. században.

Tíz éves korában újságíró szeretett volna lenni. Két évvel később dolgozni kezdett apja nyomdájában az iskola után. Miután elvégezte a középiskolát 1923-ban, Fonda jelentkezett a Minnesota-i Egyetemre, hogy tanulmányozza az újságírást. Apja ragaszkodott ahhoz, hogy a fia dolgozzon az egyetem mellett, így Fonda testnevelés oktató lett. 1925-ben, visszatért Omaha-ba, hogy újságírói állást találjon. Barátja édesanyja, Dorothy Brando (Marlon Brando édesanyja), felajánlotta neki, hogy menjen el az Omaha Játszóház meghallgatására.

Filmes karrierje[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A színészi pályát az egyik barátja rábeszélésnek engedve választotta. 1925-től 1927-ig az omahai színház tagja volt. 1928-ban New Yorkba utazott, ahol egyetemi és más társulatokban is játszott. 1929-ben a Broadway-n lépett fel a világot jelentő deszkákra, majd Washingtonban, a National Junior Theatre szerződtette.

1935-ben Hollywoodba hívták filmezni. A producerek figyelmét azonnal felkeltette a tehetségével. Első filmszerepét A farmer feleséget keres c. filmben játszotta. Leggyakrabban kalandos történetekben szerepelt, de emlékezetes drámai alakítások is fűződnek a nevéhez. John Ford rendező személyében talált rá kedvenc mesterére, aki világsikerű filmek sorát forgatta le vele. A nyitányt az Érik a gyümölcs c. Steinbeck-regény adaptációja jelentette. Fonda óriási kritikai és közönségsikert aratott, Oscar díjra is jelölték.

Fonda pályafutása töretlenül ívelt felfelé. Pályájának következő meghatározó állomását a Különös eset c. westernfilmje jelentette. Ezért az alakításért szintén Oscar-díjra jelölték és elismerő kritikák özönét kapta.

1944 és 1945 között a haditengerészetnél katonai szolgálatot teljesített. Leszerelése után csillaga üstökösként száguldott felfelé. Leggyakrabban kedvenc mestere John Ford westernjeiben tűnt fel: John Wayne után ő volt számára a legkedvesebb és a legtöbbet foglalkoztatott színésze. Utána A Clementina kedvesem c. film volt az első nagy sikere. Újabb közös, sikert pedig az Apacserőd látványos westernje hozott meg. 1956-ban Pierre Bezuhov szerepét alakította a Háború és béke amerikai filmváltozatában, Audrey Hepburn partnereként. A Tizenkét dühös ember c. dráma filmváltozatának nemcsak főszereplője, hanem a producere is volt egyben. Fonda a későbbi időkben felváltva játszott westernekben és háborús produkciókban, szinte valamennyi további nagy sikert aratott. Intellektuális, természetes, átélt játékstílusa minden műfajban remekül érvényesült. A Bádogcsillag c. filmben alakította a seriffet, aki az Anthony Perkins által alakított fiatal tanítványát oktatta.

Az 1960-as évek elején sorra születtek a látványosabbnál látványosabb háborús szuperprodukciók. Közülük a két legkiemelkedőbb A leghosszabb nap és A halál ötven órája c. filmek voltak. Fonda mindkettőben játszott. A leghosszabb napban, sokezres statisztasereg mellett, óriási sztárparádé részeseként, epizódszerepet játszott. A fekete-fehér, szélesvásznú monstre alkotás megrázóan, drámai erővel mutatta be a normandiai partraszállást. A halál ötven órája c. film a németek utolsó nagy áttörési kísérletét, az ardenneki csatát elevenítette fel, hihetetlenül látványosan, történelmi hűséggel. Fonda Kiley ezredes szerepében kiemelkedő alakítást nyújtott. Méltó partnere volt Robert Shaw, aki a német ezredest játszotta, ugyancsak kitűnően. A szex és a hajadon című vígjátékában Tony Curtisszel, Nathalie Wooddal és Lauren Bacall-lal szerepelt közös filmben, majd ismét Curtisszel játszott együtt, ezúttal egy lélektani-bűnügyi drámában, A bostoni fojtogató című filmben. Fonda a rendőrfelügyelő szerepét alakította.

Charles Bronsonnal mindössze kétszer játszott filmekben. Először A halál ötven órája c. filmben, majd a második újabb közös szerepük az 1968-as Volt egyszer egy Vadnyugat c. olasz-amerikai westernfilm volt, amelyet a Cinecittában forgattak, Sergio Leone rendezésében. Fonda életében először, és egyben utoljára játszott negatív főszerepet. A gyilkos Frank szerepét játszotta, ami minden kritikus és mozirajongó elismerését kivívta. Talpig feketébe öltözött gonoszként nyújtott alakítása bevonult a filmtörténetbe. Öt évvel később 1973-ban újabb meghívást és filmszerepet kapott. A nevem: Senki c. filmben, amely Tonino Valerii rendezésével készült. A főszerepet Terence Hill játszotta, Fonda a megfáradt, öregedő revolverhőst alakította, aki még egyszer és utoljára harcba száll a gonosz banditákkal.

Fonda az 1970-es években is fáradhatatlanul játszott tovább. Legtöbbször, sokszor átlagos bűnügyi történeteket vitt sikerre nagyszerű alakításaival. Az utolsó filmjéért, Az aranytó c. filmben nyújtott alakításáért nyert Oscar-díjat. Azonban az aranyszobrocskát már nem tudta átvenni személyesen, mert akkoriban már súlyos beteg volt. Így a díjat otthonába vitték el, ahol szakállasan és tolókocsisan vehette át az élete álmát jelentő nagy kitüntetést, amit régóta várt.


Magánélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fonda ötször nősült életében. Gyermekei csak második házasságából, Frances Ford Seymourtól születtek: Jane Fonda és Peter Fonda, akik szintén a színészi pályára léptek. Néhány hónappal az Oscar-díj átvétele után, 1982. augusztus 12-én Los Angeles-i otthonában, a családja körében 77 éves korában elhunyt. Halálát szívelégtelenség okozta.

Filmográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Cím Eredeti cím Szerep
1992 Fonda Fondáról Fonda on Fonda archív felvétel
1981 Az aranytó On Golden Pond Norman Thayer
1979 Lángoló város City on Fire Albert Risley
1978 Fedora Fedora az Akadémia elnöke
1978 Rajzás The Swarm Dr. Krim
1977 Hullámvasút Rollercoaster Simon Davenport
1977 Tentacoli Mr. Whitehead
1976 A midwayi csata Midway Chester W. Nimitz admirális
1974 Mussolini végnapjai Mussolini: Ultimo atto Schuster bíboros
1973 Nevem: Senki Il mio nome é Nessuno Jack Beauregard
1973 A vörös póni The Red Pony Carl Tiflin
1972 Le serpent Allan Davies
1971 Sometimes a Great Notion Henry Stamper
1970 Volt egyszer egy gazember There Was a Crooked Man... Woodward Lopeman
1970 The Cheyenne Social Club Harley Sullivan
1968 A bostoni fojtogató The Boston Strangler John S. Bottomley
1968 Enyém, Tied, Miénk Yours, Mine and Ours Frank Beardsley
1968 Madigan Madigan Anthony X. Russell
1968 Volt egyszer egy Vadnyugat C'era una volta il West Frank
1968 Firecreek Bob Larkin
1967 Isten hozta a nehéz időkben Welcome to Hard Times Will Blue őrnagy
1965 A halál ötven órája Battle of the Bulge Kiley
1965 Útban van a baj The Rounders Marion "Howdy" Lewis
1964 Bombabiztos Fail-Safe Az elnök
1964 A legjobb ember The Best Man William Russell
1964 Majd most kiderül Sex and the Single Girl Frank Broderick
1962 A leghosszabb nap The Longest Day Theodore Roosevelt Jr.
1962 A vadnyugat hőskora How the West was Won Jethro Stuart
1959 Warlock Clay Blaisedell
1957 Bádogcsillag (A seriff jelvénye) The Tin Star Morg Hickman
1957 Tizenkét dühös ember Twelve Angry Men 8. esküdt
1956 Háború és béke War and Peace Pierre Bezukhov
1956 A tévedés áldozata The Wrong Man Emmanuel Christopher "Manny" Balestrero
1955 Mr. Roberts Mister Roberts Doug Roberts
1948 Apacserőd Fort Apache Owen Thursday
1947 A menekülő The Fugitive a menekülő
1946 My Darling Clementine Wyatt Ear
1943 Különös eset The Ox-Bow Incident Gil Carter
1942 The Battle of Midway narrátor
1941 You Belong to Me Peter Kirk
1941 The Lady Eve Charles Pike
1940 Érik a gyümölcs The Grapes of Wrath Tom Joad
1939 Jesse James, a nép bálványa Jesse James Frank James
1939 Drums Along the Mohawk Gilbert 'Gil' Martin
1938 Jezebel Jezebel Preston Dillard
1937 Csak egyszer élünk You Only Live Once Eddie Taylor
1937 Slim Slim Slim Kincaid
A nagy csata

Díjak, jelölések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Henry Fonda című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Henry Fonda témájú médiaállományokat.