Yul Brynner

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Yul Brynner
Yul Brynner in The Ten Commandments film trailer.jpg
Életrajzi adatok
Születési név Yuliy Borisovich Brynner
Született 1920. július 11.
Vlagyivosztok, orosz
Elhunyt 1985. október 10.(65 évesen)
New York City, New York, USA
Házastársa Virginia Gilmore (1944-1960)
Doris Kleiner (1960-1967)
Jacqueline Thion de la Chaume (1971-1981)
Kathy Lee (1983-1985)
Pályafutása
Aktív évek 19411985
Díjai
Oscar-díj Legjobb férfi főszereplő
Anna és a sziámi király (1956)

Yul Brynner az IMDb-n

Yul Brynner (Vlagyivosztok, 1920. július 11.1985. október 10.[1]) orosz születésű Oscar-díjas amerikai színész.

Legismertebb szerepei a sziámi király alakítása A király és én című Rodgers & Hammerstein-musicalben színpadon és a filmvásznon, II. Ramszesz szerepe Cecil B. DeMille 1956-ban készült A tízparancsolat című filmjében, illetve Chris Adamsé A hét mesterlövész című klasszikus westernfilmben.

Gazdag, mély hangjáról volt ismert és kopaszra borotvált fejéről. Utóbbira A király és én-ben játszott szerepéhez volt szüksége, de aztán megőrizte, mint „védjegyet”. E szerepe miatt Hollywoodban „a Király” becenéven volt ismert.[2]

Gyerekkora és ifjúkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Julij Boriszovics Brinner (Юлий Бори́сович Бри́ннер) néven Vlagyivosztokban született. Anyja, Maruszja Blagovidova egy orosz orvos lánya volt. Apja, Borisz Brinner mérnök és feltaláló svájci származású volt és egytizenhatod részben mongol vér is csörgedezett az ereiben.[forrás?] Julijt apai nagyapjáról, Jules Brynnerről nevezték el.

Háttere az amerikaiak számára egzotikus volt, de úgy döntött, hogy még tovább színesíti: azt állította, hogy mongol leszármazottként, Taidje Khan néven született Szahalinon. A valós részleteket fia, Rock Brynner 1989-ben kiadott Yul Brynner-életrajza tárta fel. A régebbi lexikonokban a téves adatok szerepelnek.

Miután Borisz Brynner elhagyta a családot, az anya Yult és lánytestvérét, Verát Harbinba, Kínába vitte, ahol a YMCA iskolájába jártak 1934-en Párizsba költöztek.

A második világháború idején - 1941-től a D-napig Yul francia nyelvű rádióbemondóként dolgozott az Egyesült Államok Háborús Információs Irodája (United States Office of War Information) számára, amelynek üzeneteit az éteren keresztül közvetítette a németek által megszállva tartott Franciaország lakói felé.

Színészi pályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tízparancsolat előzetesében.

Színészi és modell karrierje húszas évei elején kezdődött. George Platt Lynes meztelenül is fényképezte.

Legismertebb és elismertebb alakítása Mongkut sziámi király szerepe volt A király és én című broadwayi musicalben. Ezt élete során összesen 4626-szor játszotta el: megjelent az eredeti produkcióban, a későbbi turnéváltozatokban, az 1977-es és 1985-ös broadwayi felújításokban. Megjelent a filmváltozatban is, és ezért elnyerte a legjobb férfiszínész Oscar-díját, majd a rövidéletű tévéfilmváltozatban (Anna és a király), amelyet a CBS vetített 1972-ben. Brynner egyike volt annak a kilenc embernek, akik a filmes Oscar-díjat és a színházi teljesítményért adományozott Tony-díjat is elnyerték ugyanazért a szerepért.

Filmes karrierje 1956ban repülőrajtot vett: nem csak A király és én filmváltozatában szerepelt ebben az évben, hanem a Tízparancsolat című filmben is Charlton Hestonnal és az Anastasia című filmben Ingrid Bergmannal. Az öt lábnál alig magasabb Yul Brynner a Tízparancsolat forgatása előtt annyira tartott tőle, hogy Charlton Heston fizikai jelenléte elhomályosítja a szereplését, hogy a filmre intenzív súlyemelő gyakorlatokkal készült.

A Salamon és Sába címszereplője.

Később olyan filmek sztárja volt, mint a bibliai Salamon és Sába (1959), A hét mesterlövész (1960), Tarasz Bulba (1962, Taras Bulba – Tony Curtis-szel), Feltámad a vadnyugat (1973). Együtt játszott Marlon Brandóval a Morituri című filmben, Katharine Hepburn volt a társa a The Madwoman of Chaillot című vígjátékban és William Shatner a Karamazov testvérek 1958-as filmváltozatában. Barbara Bouchet-vel játszott a Death Rage című filmben 1976-ban. Utolso filmes megjelenései közt volt a Feltámad a vadnyugat (1973) és az Eljövendő világ (1976). Megjelent az 1969-es A csodatevő című filmben is.

Élete vége fele trichinosisban szenvedett és beperelte a New York City-i Plaza Hotel Trader Vic's éttermet, azzal vádolva, hogy itt szerezte a betegséget a nem kellőképpen megfőzött disznóhústól.

Magánélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Yul Brynner négyszer házasodott, első három házassága válással végződött. Három természetes gyermeke volt és kettőt adoptált.

Első feleségével, Virginia Gilmore színésznővel 1944 és 1960 közt voltak házasok és egy gyermekük volt, ifjabb Yul Brynner, aki 1946. december 23-án született. Apja a „Rock” becenevet adta neki, Rocky Grazianóról, aki 1947-ben lett a bokszolás középsúlyú világbajnoka. Rock történész, regényíró és tanít a poughkeepsie-i Marist College-ban, illetve a danburyi Nyugat-Connecticuti Állami Egyetemen.[3] 2006ban könyvet adott ki apjáról és a család történetéről "Empire and Odyssey: The Brynners in Far East Russia and Beyond" címmel („Birodalom és odüsszeia: A Brynnerek a távol-keleti Oroszországban és azon túl”).

Brynnernek a hírek szerint az 1950-es évek elején viszonya volt Marlene Dietrichhel és az 50-es évek közepén Judy Garlanddal. Lánya, Lark Brynner házasságon kívül született (1958-ban) és az anyja nevelte fel.

Második felesége, Doris Kleiner, akivel 1960 és 1967 közt voltak együtt, chilei modell volt. A hét mesterlövész forgatása közben vette el.[4] Egy gyermekük született, Victoria Brynner, akinek a keresztanyja Audrey Hepburn lett.

Harmadszor 1971-ben házasodott. A francia Jacqueline de Croisset-val, Philip de Croisset kiadóvezető özvegyével egy évtizedig voltak együtt. Két vietnami gyermeket fogadtak örökbe: 1974-ben Miát és 1975-ben Melodyt.

Negyedik felesége 1983-tól Kathy Lee.

Tüdőrákban halt meg. Halála előtt nagy hatású reklámfilmet készített a dohányzás ártalmairól, amelyet csak halála után vetítettek.


Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Record of Yul Brynner, #108-18-2984. Social Security Administration. Social Security Death Index (Death Master File). Provo, Utah: MyFamily.com, Inc., 2006.
  2. A leghíresebb kopasz: Yul Brynner titkai
  3. Mosnews.com
  4. http://www.elsur.cl/archivo/marzo2000/22marzo2000/elsur/despacho/opinion4.htm

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Yul Brynner témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Yul Brynner című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.