Gary Cooper
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| Gary Cooper | |
| Cooper a Délidő című filmben | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Frank James Cooper |
| Született | 1901. május 7. Helena, Montana |
| Elhunyt | 1961. május 13. (60 évesen) Los Angeles, California |
| Házastárs | Veronica Balfe (1933–1961) |
| Pályafutása | |
| Aktív évek | 1925–1961 |
| Díjai | |
| Oscar-díjak | |
| Legjobb férfi főszereplő 1942 York őrmester 1953 Délidő |
|
| Golden Globe-díjak | |
| Legjobb férfi főszereplő 1953 Délidő |
|
Gary Cooper (1901. május 7. – 1961. május 13.) kétszeres Oscar-díjas amerikai színész. 1999-ben az Amerikai Filmintézet beválasztotta az elmúlt száz év száz legnagyobb hollywoodi filmsztárja közé, az előkelő 11. helyre rangsorolták a férfiak listáján.
Tartalomjegyzék |
Fiatalkora [szerkesztés]
1901-ben született egy montanai kisvárosban Helenaban. A családja angol származású, édesapja Cherles Henry Cooper Bedfordshireből - ahol farmer volt - vándorolt ki az Amerikai Egyesült Államokba. Amerikában később ügyvéd, majd bíró lett. Édesanyja Alice Brazier, aki kenti születésű volt, Garyt és testvérét 1910-ben Angliába küldte tanulni, remélve hogy ott színvonalasabb oktatást kaphatnak, mint otthon Montanában. Az első világháború kitörésekor viszont a fiúk hazatértek.
Cooper Iowában járt főiskolára 1924 tavaszáig, de diplomát nem sikerült szereznie, és volt egy sikertelen próbálkozása a főiskolai színjátszó körnél is. Visszatért szülővárosába, hogy a családi birtokot vezesse, emellett karikatúrákat készített a helyi újságnak. Szintén 1924-ben édesapja otthagyta a Montanai Legfelsőbb Bíróságot és feleségével együtt Los Angelesbe költözött. Gary tudta, hogy bajosan tudna megélni karikaturistaként Helenában, ezért követte szüleit Kaliforniába. Azzal érvelt, hogy "Jobb éhezni ott ahol meleg van, mint éhezni és fázni is".
Karrierje [szerkesztés]
1925-ben került kapcsolatba a filmiparral. Főleg westernfilmkben statisztált. A Paramount Pictures kötött vele szerződést, akkor kezdte el használni a Gary nevet is Nan Collins színészválogató tanácsára.
Első főszerepét 1929-ben a Victor Fleming rendezte The Virginianban kapta. Az igazi áttörést Frank Capra Váratlan öröksége hozta meg számára 1936-ban. Három évvel később Cooper volt David O. Selznick producer elsőszámú kiszemeltje Rhett Butler szerepére az Elfújta a szélben, de visszsutasította a felkérést, amit azzal indokolt, hogy: "Az Elfújta a szél lesz a legnagyobb bukás Hollywood történetében. Örülök, hogy Clark Gable fogja vele megütni a bokáját, és nem én". Alfred Hitchcock is együtt akart vele dolgozni a Boszorkánykonyhában (1940) és a Saboteurban (1942). Később Cooper elismerte, hogy hibázott amikor elutasította az angol rendezőt.
1942-ben elnyerte az Oscar-díj Legjobb férfi főszereplőnek járó díját a York őrmesterben nyújtott alakításáért.
1953-ban élete talán legemlékezetesebb alakítását nyújtva a Délidő című westernben szintén elnyerte az aranyszobrot. A díjat viszont barátja John Wayne vette át a nevében, mert Cooper fekéllyel betegeskedett, és nem ment el a ceremóniára.
A filmezéssel egészen haláláig nem szakított. Együtt dolgozott Billy Wilderrel a Délutáni szerelemben (1957), Anthony Mannal A vadnyugati emberben, majd utolsó filmjét, egy brit produkciót, 1961-ben, halála évében forgatta The Naked Edge címmel. Szintén még '61-ben életművéért Tiszteletbeli Oscar-díjjal tüntették ki. Bár az átadóra betegség miatt most sem tudott elmenni, ezért barátja James Stewart vette át a szobrot a nevében.
Kongresszus előtt [szerkesztés]
1944-ben csatlakozott az antikommunista Mozgókép Szövetség az Amerikai Eszmék Védelmébenhez. A szervezetnek olyan prominens tagjai voltak többek között, mint Cecil B. DeMille, Walt Disney, Clark Gable, Ronald Reagan vagy John Wayne. 1947. október 23-án Coopert meghallgatta a Joseph McCarthy vezette Amerika-ellnes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság. A vallomását együttműködőnek találták. Arra a kérdésre, hogy megfigyelt-e kommunista befolyást Hollywoodban így felelt: "Vissautasítottam néhány forgatókönyvet, mert túlzottan kommunista színezetűnek találtam őket". Továbbá olyan párbeszédeknek volt tanúja, ahol azt mondták, hogy az amerikai alkotmány felett eljárt az idő, és a kormány hatékonyabban tudna működni a Kongresszus nélkül. Cooper vallomása egy hónappal a Hollywoodi Fekete lista összeállítása előtt történt.
Magánélete [szerkesztés]
1933-ban feleségül vette Veronica Balfe színésznőt, akinek legemlékezetesebb szerepe a King Kongban volt, ahol azt a lányt alakította, akit az óriásmajom elhajít. Egy gyermekük született Maria névvel. Coopernek a házassága alatt számos filmcsillaggal volt szerelmi viszonya, többek között Marlene Dietrich-hez, Grace Kellyhez és Patricia Nealhez is erősebb szálak fűzték. 1950-ben Nealt abortuszra is rábeszélte, mert úgy gondolta, hogy egy házasságonkívüli gyerek tönkreteheti színészi karrierjét. Cooper 1951. és 1954. között a feleségétől külön élt. Később a kapcsolatuk rendeződött, 1958-ban katolikussá tért át felesége hatására.
Politikai nézetei [szerkesztés]
KOnzervatív és antikommunista nézeteket vallott. Emellett elkötelezett támogatója volt a Republikánus Pártnak. 1924-ben Calvin Coolidgere szavazott, 1928-ban és 1932-ben Herbert Hooverre. Majd nyíltan kampányolt Wendell Wilkie mellett Franklin D. Roosevelt ellenében, 1944-ben pedig a szovjetellenes Thomas Dewey mellett tette le voksát.
Halála [szerkesztés]
1960 áprilisában prosztatarákot diagnosztizáltak nála. Ami gyorsan továbbterjedt vastagbelére és tüdejére is, ezért 1961. május 13-án, hat nappal hatvanadik születésnapja után elhunyt.
Jelentősebb díjak és jelölések [szerkesztés]
- Oscar-díj
- díj: legjobb férfi főszereplő - York őrmester (1942)
- díj: legjobb férfi főszereplő - Délidő (1953)
- jelölés: legjobb férfi főszereplő - Váratlan örökség (1937)
- jelölés: legjobb férfi főszereplő - The Pride of the Yankees (1943)
- jelölés: legjobb férfi főszereplő - Akiért a harang szól (1944)
- Golden Globe
- díj: legjobb férfi főszereplő - Délidő (1953)
- jelölés: legjobb férfi főszereplő - Szemben az erőszakkal (1957)
Fontosabb filmjei [szerkesztés]
- 1959 - A Mary Deare katasztrófája (The Wreck of the Mary Deare) - Gideon Patch
- 1959 - Az akasztófa (The Hanging Tree) - Dr. Joseph Frail
- 1958 - A vadnyugati ember (Man of the West) - Link Jones
- 1957 - Délutáni szerelem (Love in the Afternoon) - Frank Flannagan
- 1956 - Szemben az erőszakkal (Friendly Persuasion) - Jess Birdwell
- 1954 - Párizsi szívdobbanás (Boum sur Paris) - Gary Cooper
- 1954 - Vera Cruz - Benjamin Trane
- 1953 - Visszatérés a Paradicsomba (Return to Paradise) - Mr. Morgan
- 1952 - Délidő (High Noon) - Will Kane rendőrbíró
- 1950 - Dallas - Blayde Hollister
- 1949 - A forrás (The Fountainhead) - Howard Roark
- 1949 - A különítmény (Task Force) - Jonathan L. Scott
- 1946 - Köpeny és tőr (Cloak and Dagger) - Alvah Jesper professzor
- 1945 - És akkor jött Jones (Along Came Jones) - Melody Jones
- 1945 - Saratoga Trunk - Clint Maroon ezredes
- 1944 - Casanova Brown - Cass Brown
- 1943 - Akiért a harang szól (For Whom the Bell Tolls) - Robert Jordan
- 1941 - Az utca embere (Meet John Doe) - John Doe
- 1941 - Szőke szélvész (Ball of Fire) - Bertram Potts professzor
- 1941 - York őrmester (Sergeant York) - Alvin C. York
- 1940 - Ember a láthatáron (The Westerner) - Cole Hardin
- 1938 - Kékszakáll nyolcadik felesége (Bluebeard's Eighth Wife) - Michael Brandon
- 1936 - Az igazi férfi (The Plainsman) - Bill Hickok
- 1936 - Váratlan örökség (Mr. Deeds Goes to Town) - Longfellow Deeds
- 1933 - Ma élünk (Today We Live) - Richard Bogard hadnagy
- 1932 - Búcsú a fegyverektől (A Farewell to Arms) - Frederick Henry hadnagy
- 1930 - Marokkó (Morocco) - Tom Brown
- 1930 - Szárnyak (Wings) - White kadét
Fordítás [szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Gary_Cooper című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

