Vastagbél

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A vastagbél szakaszainak helyzete a hasüregben az emésztőrendszer néhány egyéb fontos részéhez viszonyítva. Részei:

██ vakbél

██ felszálló vastagbél

██ harántvastagbél

██ leszálló vastagbél

██ szigmabél

██ végbél

A vastagbél (colon, intestinum crassum) a béltraktusnak a csípőbél beszájadzásától (valvula ileocoecalis; Bauchin-billentyű) a végbélnyílásig terjedő szakasza. A vékonybélből a megemésztett táplálék után visszamaradó salakanyag egy bizonyos idő elteltével az utóbélbe továbbítódik, annak is vastagbél (intestinum crassum; colon) részébe, egy szelepszerű képződményen keresztül (valvula ileocoecalis). Ez a képződmény megakadályozza, hogy a baktériumokat tartalmazó vastagbéltartalom visszajuthasson a steril vékonybélbe. A vastagbélben már csak a víz és ionok, valamint bizonyos vitaminok szívódnak fel. A széklet színét főleg a vékonybélbe beleömlött epe adja. A vastagbél szakaszait, anatómiai viszonyait a szócikk későbbi részei tárgyalják a hashártyaviszonyokkal együtt. Emésztés a vastagbélben lényegében nincs, csak a bélbaktériumok bontó tevékenysége, valamint K- és B-vitamin-termelése. A nyálkahártyájában lévő mirigyek csak nyákot termelnek. Vérellátását a felső és részben az alsó bélfodri artériából kapja. Vénája a májkapuvénába ömlik. A vastagbél a visszamaradt béltartalmat továbbítja a végbélbe, miközben az fokozatosan székletté alakul. A végbél egy 15–20 cm-es szakasza az utóbélnek, ahol már felszívódás nem történik, csak a széklet formálása és részben akaratlagosan befolyásolt reflexes ürítése egy záróizomrendszer megnyílásával. A végbél vénás elvezetésénél megemlíthető, hogy alsó szakaszán összeköttetés van a vena portae és a vena cava inferior rendszere között. Ezért itt a portális keringés akadályoztatásakor (májzsugor stb.) könnyen alakulhatnak ki vénatágulatok (aranyér).

Anatómiai jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elhelyezkedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szakaszai a hasüregben a vékonybeleket keretszerűen határolva helyezkednek el.

Méretei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hossza: 150–160 cm Átmérője: 6–8 cm, a kezdetétől fokozatosan csökken a végbélnyílás irányába; (distalis) irányba; Körfogata: 25–30 cm a vakbél (coecum) szintjén, 12–15 cm a szigmabél szintjén

Szakaszai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vakbél (feltárva). Látható az ileocoecalis billentyű, az ileum és a processus vermiformis szájadéka (utóbbiban egy szonda vége).

Vakbél[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vakbél (coecum) az ileum beszájadzása alatti rész, amely a jobb csípőárokban helyezkedik el. Ennek egy csökevényes nyúlványa a féregnyúlvány (appendix vagy processus vermiformis). A csípőárokhoz vagy lazán tapadva vagy hashártyakettőzettel kötődik . A coecum alsó pólusán helyezkedik el a féregnyúlvány (appendix), a köznyelv ezt nevezi vakbélnek. A féregnyúlvány gyulladását appendicitis-nek nevezzük (a köznyelvben ezt nevezik vakbélgyulladásnak). A féregnyúlvány helyzete és hashártyaviszonyai egyénileg igen változatosak. A vakbélből, a férgnyúlvány becsatlakozásának helyétől, hosszanti simaizomkötegek (taenia) indulnak a vastagbél felé. Ezeknek az egyik része a felszálló vastagbél elülső részén, kettő pedig annak jobb és bal oldalán helyezkednek el. Mivel a hosszanti kötegek rövidebbek mint a bélfal, ezért a vastagbélen kiöblösödések (haustra coli) találhatók.

Felszálló vastagbél[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A felszálló remese (colon ascendens) vakbél folytatásaként a máj alsó felszínéig húzódik. Hashártyakettőzete nincs, egy keskeny sávban közvetlenül tapad a hátsó hasfalhoz. A többi részén hashártya borítja, így intraperitonealis elhelyezkedésűnek tekinthető.

Jobboldali vastagbélhajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jobboldali vastagbélhajlat (flexura coli dextra vagy flexura hepatica) vastagbélnek a máj alsó felszínénél található hajlata, ahol a felszálló vastagbél élesen áthajlik a haránt vastagbélbe.

Haránt vastagbél[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A haránt vastagbél (colon transversum) - különböző mértékben lefelé konvex ívet képezve - a máj alsó felszíne és a gyomor nagy görbülete alatt húzódik át a máj alól a lép alsó pólusához. Helyzetét a gyomor teltsége, a belek teltsége, a testhelyzet stb. befolyásolják. Saját hashártyakettőzete van (mesocolon transversum), ezért a vastagbélnek ez a legkevésbé fixált szakasza. A hashártyakettőzet részt vesz a cseplesztömlő (bursa omentalis) alsó határának képzésében. A gyomorral hashártyaszalag köti össze, innen lóg le a belek elé a kötényszerű hashártyakettőzet, a nagycseplesz (omentum majus).

A végbél (feltárva).

Baloldali vastagbélhajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A baloldali vastagbélhajlat (flexura coli sinistra vagy flexura lienalis) a lép alsó pólusánál, szalaggal a rekeszhez rögzítve, a jobboldali hajlatnál magasabban helyezkedik el. A haránt vastagbél itt hajlik át élesen a leszálló vastagbélbe.

Leszálló vastagbél[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A leszálló vastagbél (colon descendens) hátsó hasfalhoz egy keskeny sávban rögzülve a baloldali vastagbélhajlattól megközelítőleg függőlegesen szál le a baloldali csípőárok (fossa iliaca) irányába. Ott megy át a szigmabélbe, ahol ez utóbbinak a hashártyakettőzete megjelenik.

Szigmabél[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigmabél (colon sigmoideum) a vastagbélnek kettősen meghajlott, saját hashártyakettőzettel (mesosigmoideum) bíró, mobilis szakasza. Nagyjából a bal csípőárkot tölti ki.

Végbél[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A végbél (rectum) a vastagbélnek a kismedencében található utolsó szakasza. Két görbölete közül a felső (flexura sacralis), a nagyobb, hátra konvex, és a keresztcsont homorulatába fekszik bele. Ennél lényegesen rövidebb az ellentétes görbületű gáti görbület (flexura perinealis). A végbélnek ez a szakasza a gátat fúrja át, és összenő annak izmaival és kötőszövetes lemezeivel (fascia).

Végbélnyílás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A végbélnyílás (anus) a végbélnek a gáton található kimeneti nyílása. Falában két záróizom a belső körkörös réteg megvastagodásából kialakuló belső (nem akaratlagos) záróizom (musculus sphincter ani internus), és a harántcsikolt izomrostokból álló külső (akaratlagos) záróizom (musculus sphincter ani externus) található. Ezek biztosítják az akaratlagos széklettartást, illetve részben reflexes, részben akaratlagos megnyílásukkal a székletürítést. (A végbél megbetegedéseivel az orvoslás egy külön szakága, a (proctológia) is foglalkozik)

A vastagbél nyálkahártya benne egy magányos nyiroktüszővel (folliculus lymphaticus solitarius).
Lieberkühn-féle mirigy hengerhámsejtekkel és kehelysejtekkel

Szövettan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vastagbél falszerkezete a bélcsatornára jellemző általános rétegződést mutatja. Lásd: Nyálkahártya. Redők és bélbolyhok a vastagbélben nincsenek. Hámja kutikulás hengerhám, a hengerhámsejtek között sok nyáktermelő kehelysejttel. Ez a hámbélés terjed be a nyálkahártya saját kötőszövetes rétegébe (tunica propria) benyúló, egymás mellett sűrűn és szabályosan elhelyezkedő, jól fejlett egyszerű csöves mirigyekbe (Lieberkühn mirigyek). A külső hosszanti izomréteg a vastagbél legnagyobb részén csak a taeniákban jól fejlett, bár fokozatosan egységesül a szigmabél és a végbél területén.

Vérellátás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vastagbelet a haránt vastagbél baloldali harmadáig a felső béfodri verőér (arteria mesenterica superior), innen az alsó bélfodri verőér (arteria mesenterica inferior) látja el. A végbél felső harmadát az alsó bélfodri verőér, középső harmadát a belső csípőverőér (arteria iliaca interna), alsó harmadát az (arteria pudenda interna) látja el. A vastagbél vénás vére - a végbél alsó kétharmadának kivételével - a májkapugyűjtőér (vena portae) rendszerébe szedődik össze.

Beidegzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd: Fontosabb autonóm beidegzések

Rendellenes működés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd: Emésztőrendszer

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Berend Mihály - Szerényi Gábor - Gömöry András: Biológia IV. - Műszaki Kiadó, Budapest 2006
  • Ganong, William F.: Az orvosi élettan alapjai (Medicina Kiadó 1990) ISBN 963-241-783-6
  • Henry Gray: Anatomy of the human body (Bartleby.com; Great Books Online)
  • Kiss Ferenc: Rendszeres bonctan (Medicina Kiadó 1967)
  • Kiss Ferenc - Szentágothai János: Az ember anatómiájának atlasza (Medicina Kiadó 1959)
  • Ormai S.: Élettan-kórélettan (Semmelweis Kiadó, 1999) ISBN 963-9214-04-3
  • Szentágothai János - Réthelyi Miklós: Funkcionális anatómia (Medicina Kiadó 1989) ISBN 963-241-789-5.)
  • Blue Histology (angolul) (Large Images, thumbnails, alimentary canal, search, C, colon)

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]