Féregnyúlvány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A féregnyúlvány és a vérellátása

A féregnyúlvány (appendix vermiformis, processus vermiformis) a vakbélhez csatlakozó, vakon végződő tubuláris szerv. A taeniák összefutásának helyén, a vakbél posteromedialis oldalán helyezkedik el, a Bauchin-billentyű alatt.

Etimológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét a féreghez való hasonlóság miatt kapta: féregszerű (vermis), függelék (appendix). Vakbélnek nevezik tévesen a hétköznapi nyelvben a féregnyúlványt.

Embriológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A féregnyúlvány a bél malrotatioja során a vastagbél keret bármely pontján elhelyezkedhet, a jobb oldali csípőtövist és a bal hypocondrium között.

Állatok féregnyúlványa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gerinctelenek nem rendelkeznek féregnyúlvánnyal. A gerincesek közül a halak, kétéltűek, hüllők, madarak és az emlősök nagy részének szintén nincs féregnyúlványa. Az emlősök közül néhány erszényesnek, mint az oposszumnak és az erszényes medvének, a rágcsálók közül, a nyúlnak és a patkánynak, valamint a főemlősök közül az emberszabású majmoknak és az embernek van féregnyúlványa.

Méretek (embernél)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hossza átlagosan 8–10 cm, de lehet 2–26 cm között.

Külső átmérője: 5–8 mm, belső átmérője: 1–3 mm.

Anatómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A féregnyúlványt az esetek többségében teljesen peritoneum fedi. A háromszög alakú mesoappendix a caecumhoz és a terminalis ileumhoz rögzíti, ezzel egységet képez. A taeniák összefutásának helyén szájazik a caecumba, ettől néha jelen levő Gerlach-billentyű választja el.

Felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Két szegmentumból épül fel:

  • proximalis: horizontalis, az a. appendicularis által rögzített
  • distalis: verticalis, mobilis

Lokalizáció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A féregnyúlvány bázisa, leggyakrabban a caecum (vakbél) posteromedialis részén az ileocaecalis billentyű (Bauchin-billentyű) alatt helyezkedik el 2–3 cm-re. A féregnyúlvány helyzete igen változatos lehet:

  • retrocaecalis, ez a leggyakoribb forma, ilyenkor a jobb oldali ureter közelében van. Lehet részben vagy teljesen extraperitonealis (nincs visceralis peritoneum borítás) elhelyezkedésű.
  • interintestinalis, a vékonybél kacsok között van
  • laterocaecalis (paracolicus), a vakbél külső oldalán helyezkedik el
  • pelvicus, a kismedencében van a húgyhólyag, méh, petevezeték és psoas izom mellett
  • promontoricus, a promontorium irányába helyezkedik el

Vérellátás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mesoappendixben fut és végartéria.

Vénás elvezetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • vv. appendiculares (v. ileocolica » v. mesenterica superior » v. cava inferior)

Nyirokkeringés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A férgnyúlvány nyirokerei a v. ileocolica mentén található nodus ileocolicaba torkollnak. Az első nyirokcsomó láncolat az ileocaecalis szögletben található.

Beidegzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kettős, a vastagbél beidegzéséhez hasonlóan.

Szövettan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felépítése a vastagbél jellegzetes falszerkezetéhez hasonló. A különbséget a limfoid szövetben gazdag mucosa és submucosa képezi, ezért is említik sokszor a "has mandulájaként".

Élettan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szerep embernél nem tisztázott, feltételezhetően az immunitásban vesz részt. Más emlősöknél a cellulóz emésztésében van szerepe.

Betegségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fejlődési rendellenességek:
    • féregnyúlvány a bal oldalon: situs inversusban
    • féregnyúlvány congenitalis hiánya: ritkaság
  • Heveny féregnyúlvány-gyulladás vagy köznapi nevén vakbélgyulladás (appendicitis acuta)
  • Idült féregnyúlvány gyulladás (appendicitis chronica)
  • Féregnyúlvány daganatok
    • jóindulatú
    • rosszindulatú

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]