Mandula (anatómia)

A torokmandulák.

Mandula (tonsilla) több, nyirokszövetből (lymphoepithelialis szövet) álló képződmény neve az emberben és egyes emlősökben. Az immunrendszer részeként működnek, a feltételezések szerint segítenek a szervezet felső légúti fertőzések ellen való küzdelmében. Általában nyálkahártyán elhelyezkedö nyiroktüsző halmazok

A nyirokcsomókkal ellentétben a mandulákban csak kilépő nyirokerek találhatók. Felszínét hám borítja, róla lacunák (mély járat) nyulnak be.

Feladatai

• Kontrollált és védett érintkezési helyeket képeznek a kórokozókkal és antigénekkel teli külvilággal („fiziológiás sebek”), immunológiai információk szerzése céljából.
• Részt vesznek a limfocita-képzésben és a specifikus antitestek képzésében.
• Fontos szerepük van az aktuálisan immunstimulált limfociták kiválasztásában a szájüregbe és az ahhoz csatlakozó emésztőrendszerbe.
• Immunaktivált limfocitákat képeznek és adnak le a vér- és nyirokkeringésbe. Tájékoztatják az immunrendszert a szervezet határfelületén kialakult aktuális antigénhelyzetről.

Fajtái

A következő mandulák ismeretesek:

1. nyelvmandula vagy nyelvgyöki mandula (tonsilla lingualis) – páratlan szerv
2. páros szájpadlási mandula vagy szájpadmandula (tonsilla palatina) – páros szerv, ezeket nevezik közönségesen torokmanduláknak
3. orrmandula vagy garatmandula (tonsilla pharyngea) – páratlan szerv
4. fülkürti mandula (tonsilla tubaria) – páros szerv.
5. féregnyulvány (appendix)

Illetve:

• középső szájpadlási mandula (tonsilla veli palatini) (lóban, sertésfélékben)
• gégefedő oldalsó mandulája (tonsilla paraepiglottica) (házi juhban, kecskében, sertésben, macskában).

Az emberben található főbb mandulák anatómiai jellemzése, fölülről lefelé haladva:

Név	Hámszövet típusa	Tok	Kripták	Elhelyezkedés
Orr- vagy garatmandulák (adenoid vagy tonsilla pharyngea)	többmagsoros csillós hengerhám	Részlegesen tokozott	Nincsenek	az orrgarat boltozatán, a két fülkürt nyílása között, a hátsó falon
Torok- vagy páros szájpadlási mandulák (tonsilla palatina)	többrétegű el nem szarusodó laphám	Részlegesen tokozott	Vannak	a garatszoros két oldalfalán (fauces) az elülső és a hátulsó szájpadlási ívek között
Nyelvmandulák	többrétegű el nem szarusodó laphám	Részlegesen tokozott	Vannak	a nyelvgyökér mögött

Összefoglaló néven a garatszoros tájékán elhelyeződő nyirokszöveteket Waldeyer-féle lymphás torokgyűrűnek vagy egyszerűen Waldeyer-gyűrűnek (anulus lymphaticus Waldeyeri) nevezik, Heinrich Wilhelm Gottfried von Waldeyer-Hartz német anatómusról. A gyűrűhöz tartoznak még az oldalsó garatkötegek (plicae tubopharyngicae), melyek az orrgaratban és a garatban nagyjából függőlegesen húzódnak, a garat oldalsó és hátsó falának találkozásánál.

Források

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Tonsil című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
• A száj és a garat lymphoid szervei
• A garat anatómiája és élettana