Ürülék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lóürülék

Az ürülék vagy latinosan fécesz (faeces) az állati vagy emberi emésztés végbélen keresztül távozó végterméke.

Elnevezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állati ürülék neve általában bélsár; a mezőgazdaságban felhasznált, elsősorban növényevő állatoktól származó ürülék a trágya, a vadászok hagyományosan a latin excrementum szót használták rá. Az ürülék tudományos-orvosi elnevezése az embernél széklet, fekália (fecalia), emberi ürülék, emberi végtermék.

Emberi ürülék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Embereknél az egyén és a körülmények függvényében 2-3 naponta egytől napi több alkalomig történhet székelés. Az ürülék megkeményedése a rutinművelet megnehezedését és meghosszabbodását okozza, ez a székrekedés.

A széklet kinézete, mérete, színe, állaga és szaga nagy változatosságot mutat, elsősorban a táplálék és az egészségi állapot függvénye. Normálisan félkemény, nyálkás felszínnel. Barna színét az epével ürült bilirubin bomlástermékei, legfőképpen a szterkobilin okozza. A bilirubin az elpusztult vörösvértestekből kiszabaduló hemoglobin bomlásterméke.

Újszülötteknél az ürülék kezdeti sárgászöld színe a meconium hatása. Amíg az újszülött szopik, világossárgás marad, és szaga sem kellemetlen mindaddig, amíg a baba el nem kezd nagy számban más ételeket is enni. Végül elnyeri ismerős barna színét.

Életünk folyamán számos különböző fajtájú ürülékkel találkozhatunk. A zöldes szín az ürülék beleinken keresztüli gyors áthaladásának vagy nagy mennyiségű kék vagy zöld táplálék bevitelének a következménye. Az ürülék agyagszerű megjelenése a bilirubin hiányát jelzi.

Szag[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kén-hidrogén nagyban hozzájárul az ürülék szagához.

Az ürülék visszataszító szaga bakteriális működés következménye. A kén-hidrogén mellett a bélflóra számos kén-, nitrogén- és foszfortartalmú szerves vegyületet is előállít, főként indol-, szkatol- és tiolvegyületeket, melyek közös tulajdonsága a penetráns szag. Ezek az anyagok a bélszélben is megtalálhatóak. Az élelmiszerek egyes illatos adalékanyagai, például fűszerek hozzájárulhatnak az ürülék végső szagának a kialakításához. Számos kereskedelmi termék létezik az ürülék szagának az enyhítésére. Az ürülék szaga valószínűleg azért erősen riasztó az emberek számára, mert érintése vagy fogyasztása fertőzést okozhat.[1] Egyes koprofág állatok és személyek számára az ürülék vonzó is lehet.


Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Olvasmányok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalmi művek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gvadányi: Rontó Pál, elbeszélő költemény (1793).
  • Michel de Ghelderode: Pokoli pompa, színmű (1937).
  • Salvador Dali: Egy zseni naplója, avantgarde önéletírás (2009).
  • Deme Zoltán: Türannia, fekete komédia (2009).

Filmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pier Paolo Pasolini: Salo, avagy Szodoma 120 napja (1975).

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ürülék témájú médiaállományokat.