Bélflóra

Ez a szócikk az emberi bélflóráról szól.

A bélflórát a bélnyálkahártyán helyet foglaló baktériumok és egyéb mikroorganizmusok képezik. Egészséges emberben csupán a vastagbélben képesek szaporodni a mikrobák.

A bélnyálkahártya kb. 400 négyzetméteres felszínén kb. 4-500 féle baktérium él a gazdaszervezettel szimbiózist alkotva (kommenzalizmus). Valószínű azonban, hogy a baktériumok 99%-a 30-40 fajból kerül ki. Összes tömegük kb. 1,5–2 kg – ez kb. 10¹⁴ baktériumsejtet jelent, ami a szervezetet alkotó sejtek számának tízszerese (10¹³ sejt). A széklet szárazanyag-tartalmának 40-60%-át teszik ki. Létezésük az immunrendszer működése szempontjából fontos.

Ezek a mikroorganizmusok képesek meggátolni a bélnyálkahártyán helyet foglaló vírusok, gombák, patogén baktériumok, paraziták szaporodását, képesek az egyensúlyt megőrizni.

A bélflóra kialakulása

A bélnyálkahártya születéskor steril. A születést követően a szoptatás révén, a tárgyak szájba vételével, a belégzések során folyamatosan épül fel a normál flóra.

A bélflóra alkotói általában a következő sorrendben települnek be:

• Bifidobacterium törzsek (Bifidobacterium longum, Bifidobacterium infantis stb.)
• Lactobacillusok
  • Lactobacillus salivarius,
  • Lactobacillus bulgaricus,
  • Lactobacillus casei,
  • Lactobacillus brevis,
  • Lactobacillus plantarum,
  • Lactobacillus acidophilus stb.
• Streptococcus termophilus
• Enterococcus faecalis
• Bifidobacterium fragilis

A bélflóra összetétele

A bélflóra összetétele az emésztőtraktus területén más és más. Egészségesekben csak a vastagbélben telepednek meg mikroorganizmusok.

A gyomorban savas a kémhatás. Itt főleg a Streptococcusok és a Staphilococcusok, igen kis mennyiségben Lactobacillusok is megtalálhatók.^[forrás?] A gyomorban található a Helicobacter pylori is. Jelenléte fekélyre vagy gyomorrák kialakulására hajlamosít.

A vékonybél felső szakaszán a bélflóra hasonló a gyomoréhoz, Gram-pozitív alakok és anaerobok egyaránt megtalálhatók, lejjebb pedig Gram-negatív baktériumokkal is találkozhatunk. (Bifidobacteriumok, Bacteroides család, Clostridiumok és a Fusobacteriumok).^[forrás?]

A vastagbélben döntő az anaerobok, oxigént nem igénylő baktériumok túlsúlya, a fentieken kívül az Enterococcusok, Enterobacteriaceae, Eubacteriumok, Peptococcusok, Peptostreptococcusok fordulnak elő.

Sokan a bélben található gombákat a normál flóra tagjainak tartják de ez nem bizonyított. Az emberek 70-80%-ánál a bélrendszerben kis mennyiségben kimutathatók gombák, de betegségtüneteket nem okoznak.

A normál bélflóra előnye

• elősegítik a nyálkahártya mechanikus védelmét
• enzimek termelése révén részt vesznek a tápanyagok emésztésében
• K- és B-vitaminokat termelnek
• segítik a nyomelemek felszívódását (kalcium, a vas és a magnézium)
• a nyálkahártyasejtek épségét védik, elősegítik regenerációjukat, trofikus hatást fejtenek ki az immunrendszerre.
• a normál flóra tagjai az immunrendszert ellenanyag-termelésre késztetik.

Az egyértelműen jótékony csoportot a Bifidobacteriumok és a Lactobacillusok jelentik, de ide tartoznak az Eubacteriumok is. Tejsavtermelésük révén gátolják a patogén kórokozók, baktériumok, vírusok, gombák, paraziták szaporodását.

A patogén flóra

Ha az egyensúly zavart szenved, és működése felborul, az egyébként is jelen lévő kórokozó baktériumok, gombák, vírusok, paraziták szaporodásnak indulhatnak. Ha a baktériumok aránya kóros irányba mozdul el, valamint az egymással és a gazdaszervezettel szimbiózisban élő mikrobák mellé kórokozó baktériumok, vírusok, gombák, paraziták települnek be, akkor diszbakteriózisról vagy diszbiózisról beszélünk.

A tüneteket leggyakrabban a bélben elszaporodó élesztőgombáknak tulajdonítják.^[forrás?]

A károsító tényezők főleg gyógyszerek lehetnek:

• antibiotikumok
• savkötők és az emésztőnedvek termelését csökkentő gyógyszerek
• hormontartalmú szerek
• szteroid típusú gyulladáscsökkentők
• fogamzásgátlók

ezen kívül károsító hatása van:

• a tartós székrekedésnek és hasmenésnek
• a helytelen táplálkozásnak
• a túlzott alkoholfogyasztásnak és a dohányzásnak

A bélflóra összetételére a táplálék minősége is befolyással van. Sok fehérje és húsétel a bélflórát a coli baktériumok (Escherichia coli) javára tolja el, a gombákkal elsősorban egyensúlyt tartó tejsavbaktériumok száma ilyenkor jelentősen csökken!

Betegségek

A károsodott bélflóra számos betegség kialakulásához vezethet, köztük:

• flatulencia
• hasi puffadás
• elhízás
• emésztési zavarok
• gyomorfekély
• candidiasis (sarjadzógomba-túlburjánzás)
• irritábilis bél szindróma
• Crohn-betegség
• vastagbélgyulladás (colitis)
• krónikus fekélyes vastag- és végbélgyulladás (colitis ulcerosa)
• hasmenés
• székrekedés
• laktóz intolerancia
• allergia
• diverticulitis
• áteresztő bél szindróma /átszivárgó bél szindróma (Leaky Gut Syndrome)
• krónikus fáradtság szindróma
• epebetegségek
• májbetegségek
• hasnyálmirigy betegségek

daganatos betegségek:

• vékonybélrák
• vastagbélrák
• végbélrák

Kezelés

• Probiotikummal

Ma már számos probiotikus készítmény van forgalomban, amivel a károsodott bélflóra helyreállítható. Ezek a készítmények egy vagy többféle baktériumtörzset tartalmaznak. Pl.:

Normaflore (Bacillus clausii)

Protexin

(Lactobacillus casei, Lactobacillus rhamnosus, Streptococcus thermophilus, Bifidobacterium breve, Lactobacillus acidophilus, Bifidobacterium longum, Lactobacillus bulgaricus)

• Prebiotikummal

A prebiotikumok (például a fructo oligoszacharidok, vagy az inulin) olyan nem emészthető élelmiszer összetevők, amelyekre az emésztőrendszerben található emésztőenzimek nem hatnak, így változatlan formában jutnak el a vastagbélig. Itt szelektíven elősegítik a kedvező hatású probiotikus mikroorganizmusok szaporodását, ahogyan elősegíthetik különböző ásványi anyagok (például a kalcium, magnézium és feltehetőleg a vas és a cink) felszívódását is.

A prebiotikumok gazdag forrása a csicsóka és a cikória, de megtalálható a következő növényekben is: vöröshagyma, fokhagyma, póréhagyma, bab, borsó, zabpehely, búza, banán, tej, és a prebiotikumokkal dúsított élelmiszerek, például joghurtok, kefírek.

• Szinbiotikummal

Olyan termék, amelyben a probiotikus mikroorganizmusok együtt vannak jelen a prebiotikumokkal. Tapasztalat szerint szinergikusan erősítik egymás hatását.

Lásd még

Probiotikumok és a humánegészség [1]