Vörösvérsejt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A vörösvérsejt a vérben található alakoselemek egyike, feladatuk a légzési gázok, elsősorban az oxigén, kisebb részt a szén-dioxid szállítása. A vörösvérsejtek a vörös csontvelőben képződnek, fejlődésük mintegy 7 napig tart.

Elnevezésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vörösvérsejt szokásos magyar rövidítése vvs, de az angol red blood cell elnevezésből származó RBC is gyakran előfordul leleteken. Tudományos neve az eritrocita (latinosan erythrocyta), amely az ógörög ἐρυθρός erüthrosz ’vörös’ és a modern latin cyta ’sejt’ összetétele; ez utóbbi a szintén ógörög κύτος kütosz ’üreges edény’ szóból lett kreálva.

Az emberi vörösvérsejtet szokás vörösvértestnek (rövidítve vvt) nevezni (német hatásra: Blutkörperchen) arra hivatkozva, hogy fejlődésük során elvesztik a sejtmagvukat és egyéb sejtszervecskéiket (mitokondrium, riboszóma). Azonban a sejtmag elvesztése ellenére számos sejtszerű funkció megmarad, emiatt nem indokolt a sejt megnevezés megvonása.

A sejtmag elvesztése nem általános jelenség, a gerincesek közül csak az emlősök, a szalamandrákon belüli Batrachoseps nemzetség és a sugarasúszójú halakon belüli Maurolicus nemzetség egyedeinek vörösvérsejtjei magnélküliek, a többi gerincesnek magvas vörösvérsejtje van. A képzésüket stimuláló hormon az eritropoetin.

Számuk és méreteik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Számuk egy felnőtt ember 1 µl vérében átlagosan 5 millió. A férfiaknak általában 5 milliónál több, 5,0–5,4 millió, míg a nőknek 4,8–5,0 millió vörösvérsejtjük van 1 µl vérben. A vér alakos elemeinek a 99,9%-át adják. A számuk attól függ élettani körülmények között, hogy az adott egyén tartósan milyen magasan él a tengerszint fölött, azaz a parciális oxigén-tenziótól. Egyes légzőszervi vagy keringési betegségekben kompenzatórikusan szintén növekedhet a számuk. Átmérőjük kb. 7,2 µm, legnagyobb vastagságuk 2,2 μm. A vörösvérsejtek szállítják az oxigént és szerepük van a szén-dioxid szállításában is.

A hemoglobin szerepe[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érésük közben hemoglobin-molekulák szintetizálódnak bennük, melyek vastartalmuk segítségével revezibilisen képesek kötni, és ilyen módon szállítani az oxigént. Szárazanyag-tartalmuk 90%-a hemoglobin. A vörösvérsejtek átlagos élettartama 120 nap, a lépben és a májban bomlanak le. A vérfesték bomlásterméke a bilirubin, amit a máj az epébe választ ki. A szervezet a vasat újrahasznosítja.

Vérszegénység[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Relatív hiányukat vérszegénységnek (anémia) nevezzük. Számos örökletes és más anémiás betegségben fontos szerepe van a vörösvérsejtek genetikai hibáinak (sarlósejtes anémia stb.), vagy a B12-vitamin hiánynak (ez a vészes vérszegénység, anaemia perniciosa), de okozhat vérszegénységet a vas bevitelének vagy felszívódásának zavara (vashiányos anémiák), és általában az elégtelen vagy helytelen táplálkozási szokások (pl. krónikus alkoholizmusban), vagy az általános alultápláltság (fehérjehiány.), vagy bizonyos krónikus (pl. ólom) mérgezés.

A vérszegénység gyógyítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megtámadhatják és pusztíthatják a vörösvérsejteket kórokozók (malária). Ezek közül a genetikai hibák okozta vérszegénységek kivételével a többi, ma már jól gyógyítható (feltéve, hogy a betegek olyan körülmények között élnek, hogy hozzáférhetnek a megfelelő orvosi ellátáshoz.) Ehhez többnyire B12 és vas (valamint kiegészítő vitaminok pl. C-vitamin) bevitelére van szükség. Fontos a megfelelő táplálkozás és a gyógyszerekhez való hozzáférés lehetősége is, sajnos ez utóbbi a világ jelentős területein nem valósul meg.

A vörösvérsejtek számának kóros felszaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez átmenetileg előfordulhat folyadékvesztéskor (szomjazás, nagyobb bőrfelületek megégése, stb.), vagy éppen az orvosi beavatkozás (vérátömlesztés) helytelen becsléséből. Ezek - felismerés esetén - nagyon gyorsan korrigálhatóak. Egy olyan - nagyon ritka - betegség van, amikor a vörösvérsejtszám kóros növekedése a csontvelő kóros túlműködéséből adódik. Ez a polycythaemia vera vagy erythrrocytosis. A vörösvérsejtszám növekedése – egyebek mellett – a keringés megterhelésével, a trombózis veszélyének fokozódásával jár.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]