Riboszóma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Állati sejt felépítése

A riboszóma a citoplazmában elhelyezkedő, riboszomális RNS-ből és fehérjékből álló sejtszervecske. Minden élőlény sejtjeiben megtalálhatóak, nagyobb számban a citoplazmában, a durva endoplazmatikus retikulum felszínén, a mitokondriumokban és a plasztiszokban fordulnak elő.

Szerkezet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A riboszómák mérete megközelítőleg 20 nm (200 Ångström), ezért csak elektronmikroszkóppal láthatók. 65%-ban riboszomális RNS-t, 35%-ban fehérjét tartalmaznak. Két részből, egy kis- és egy nagy alegységből állnak. Méretének kifejezésére a Svedberg egységet használják, így az eukarióták riboszómájának nagysága 80 S, az prokariótáké 70 S.[1]

Funkciók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A transzláció folyamata a riboszómában játszódik le

A riboszómákban történik a fehérjék szintézise(transzláció), amely folyamatban mind a rRNS illetve a riboszomális fehérjék részt vesznek. Ehhez első lépésként a génekben tárolódó információ a transzkripció során lefordítódik mRNS-é (ez az RNS típus a kromoszómák DNS-ében tárolódó genetikai információ átirata), ami a továbbiakban eljuttatja a szintetizálandó fehérjék tervrajzát a riboszómákhoz. Majd a riboszómán, a ribonukleotidok sorrendjét a transzlációs gépezet hármasával „olvassa le”, ezek a nukleotidhármasok a kodonok. Minden ilyen hármas egy bizonyos aminosavnak felel meg. A riboszóma és a tRNS molekulák ezt a kódot lefordítva állítják elő a fehérjéket.

Források, külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. The Molecular Biology of the Cell, fourth eddition. Bruce Alberts, et al. Garland Science (2002) pg. 342 ISBN 0-8153-3218-1