Máj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Az ábrán a jobb és a bal lebeny látszik; felül az epehólyag, alul kékkel a vena cava inferior van jelölve
Az ábrán a jobb és a bal lebeny látszik; felül az epehólyag, alul kékkel a vena cava inferior van jelölve

A máj (hepar) a gerincesek egyik szerve. Az ember legnagyobb mirigye, tömege felnőttben 1,2 – 1,5 kg. Fontos szerepet játszik az anyagcserefolyamatokban, méregtelenítésben, bizonyos vegyületek termelésében. Ezeken kívül epét is termel, melynek az emésztésben van szerepe. A májjal kapcsolatos orvosi kifejezések gyakran hepato- vagy hepatikus kifejezéseket tartalmaznak (ezek a görög hepar szóból származnak). Jellegzetes vörösesbarna színű, ami gazdag vérellátása és természetes okkerbarna színe miatt van.

Jellemző rá, hogy kettős vérellátása van (vena portae és arteria hepatica által). A vena portae-n keresztül kapja a belekből felszívott tápanyagokat tartalmazó vért, magyarul kapuérnek nevezik, mert a májba érve újra hajszálerekre bomlik.

A máj lebenyes szerkezetű, ezeket a lebenyeket kötőszövet választja el egymástól.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A máj elhelyezkedése

1. Nyelőcső; 2. Rekeszizom; 3. Gyomor; 4. Máj; 5. Epehólyag; 6. Duodenum; 7. Hasnyálmirigy; 8. Lép
1. Nyelőcső; 2. Rekeszizom; 3. Gyomor; 4. Máj; 5. Epehólyag; 6. Duodenum; 7. Hasnyálmirigy; 8. Lép

A máj a rekeszizom alatt a jobb oldalon helyezkedik el; alakja egy alul harmadában vágott tojásra hasonlít. A máj pontos elhelyezkedését kopogtatással lehet legkönnyebben kimutatni. A májtompulat rendszerint légzésnél válik nyilvánvalóvá. A máj megnagyobbodásakor, bizonyos betegségekben a máj alsó széle a jobb bordaív alatt tapinthatóvá válik, annak élessége és nagysága gyakran diagnosztikus jellegű.

[szerkesztés] Szövettan

A máj szövettani képén májsejtszigeteket látunk sinusoidokkal együtt. Felépítését tekintve a vena centralisok jelentik a lebenyke közepét, melynek éleit a portális triászok kötik össze. A triász az arteria és vena hepatica ágaiból, illetve az epe canaliculusokból áll.

[szerkesztés] Funkciói

Az anyagcsere legfontosabb szerve. A következő folyamatokban vesz részt:

  • szénhidrát anyagcsere
    • normális glükózszint fenntartása
    • glikogén lebontás (glikogenolízis)
    • glükoneogenezis, azaz a glükóz szintézise hosszú éhezés során nem szénhidrát alapanyagokból
    • glikogén szintézis (glikogenezis)
    • fruktóz, galaktóz glükózzá alakítása
  • fehérje anyagcsere
    • plazmafehérjék szintézise (immunoglobulin és komplement nem)
    • véralvadási faktorok szintézise (II, V, VII, IX, X, XI, XII, C és S protein)
    • urea szintézis
    • aminosav anyagcsere
    • K vitamin dependens faktorok szintézise
  • lipid anyagcsere
    • zsírsav szintézis és lebontás
    • koleszterin szintézis és kiválasztás
    • lipoproteinek szintézise
    • ketogenezis
    • epesav szintézis
    • D-vitamin 25-hidroxilációja
  • hormon anyagcsere
  • polipeptid hormonok (inzulin, glukagon, ösztrogén lebontás)
  • méregtelenítés
    • gyógyszerek, mérgek, toxikus anyagcseretermékek lebontása, kiválasztása (fehérjéhez kötéssel vagy kémiai átalakítással)
  • filtráló mechanizmusok
    • a Kupffer sejtek a mononukleáris fagocitarendszer tagjai
  • tárolás
    • glikogén
    • A, D, B12 vitamin
    • vas (ferritin vagy hemosziderin formájában)
  • bilirubin metabolizmus és kiválasztás

[szerkesztés] A máj betegségei

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Máj témájú médiaállományokat.

[szerkesztés] Angol nyelvű lapok

[szerkesztés] Magyar lapok

Sablon:Csonk-anatómia


A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1j
Személyes eszközök