Galaktóz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Galaktóz
Beta-D-Galactopyranose.svg DL-Galactose num.svg
Galactose-3D-balls.png
Kémiai azonosítók
CAS-szám 26566-61-0
PubChem 6036
MeSH Galactose
ATC kód V04CE01
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C6H12O6
Moláris tömeg 180,08 g/mol
Olvadáspont 167 °C
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A galaktóz (Gal) egy monoszacharid, amely kevésbé édes, mint a glükóz, és kevésbé vízoldékony. A növény- és az állatvilágban is megtalálható kötött állapotban, elterjedt. A galaktóz polimereit galaktánoknak nevezik; a hemicellulózban találhatóak és hidrolízissel galaktózzá alakíthatók. Galaktóztartalmú poliszacharidok találhatók egyes fák mézgájában és algákban. A galaktóz és a glükóz a laktóz diszacharid két monoszacharid alkotórésze. Más olighoszacharidokban is előfordul (például melibióz, raffinóz). Megtalálható egyes agyban és idegsejtekben előforduló lipidekben is (cerebrozidok, gangliozidok).

A laktóz hidrolízisét a laktáz enzim katalizálja, amely β-galaktozidáz. Az emberi testben a glükóz galaktózzá alakul, az emlőben a tejelválasztás során, amikor az emlőmirigyek laktózt szekretálnak.

Kémiai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hideg vizes oldatból a galaktóz piranózgyűrűs alakjának α, hideg alkoholos oldatból a β-anomerje kristályosítható ki. Léteznek öttagú furanózgyűrűt tartalmazó származékai is.

A galaktóz redukciójakor egy hatértékű alkohol, dulcit keletkezik. A dulcit hat szénatomos cukoralkohol, hexit. A növényvilágban fordul elő. Szimmetrikus szerkezetű, ezért optikailag inaktív. Optikai inaktivitása miatt mezo-dulcitnak is szokás nevezni.