Kitin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A kitin molekulaszerkezete: az ismétlődő N-acetilglükózamin alegységek béta-1,4 kötéssel hosszú láncokat alkotnak.

A kitin (C8H13O5N)n egy hosszú polimer láncmolekula, melyet N-acetilglükózamin molekulák alkotnak és a természetben sok helyen előfordul. A poliszacharidok közé tartozik. A gombák sejtfalának fő komponense, valamint az ízeltlábúak (rákok, rovarok) külső vázának alkotója is. A rákok és a rovarok páncélanyagában található kitin könnyen elkülöníthető, mert a kitin kémiailag nagyon ellenálló. Vízben, híg savakban és lúgokban oldhatatlan. Csak tömény savval való melegítés hatására hidrolizál. Hidrolízisekor először N-acetil-D-glükózamin, majd D-glükóz és ecetsav képződik. Szerkezete a cellulózéval analóg, az N-acetil-D-glükózamin egységek között β (1→4) kötések találhatók.

A kitint számos orvosi és ipari területen felhasználják.

A kitin mint nyersanyag[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Míg Japánban évi 300 tonna kitinből készítenek töltőanyagot az ívóvizet tisztító berendezések céljára, a világ többi országában kitinből alig készül valami. Igaz, a kitin csak nagy energiafordítással dolgozható fel, mégis sok szakember szerint az így kapott anyagok a termelési költségeiknél jóval drágábban értékesíthetők.

Az orvostudomány szerint a kitin vegyileg módosított formájával, kitozánnal égési sebek kezelhetők. Több kisérlet tanúsága szerint nagy felületű égési sebeketeredményesen gyógyíthatunk kitozán-acetát-filmmel. A vízben oldódó film átereszti az oxigént, s felszívja a sebfolyadékot. Majd a filmet a seb lizozim nevű enzimje lassanként lebontja. Más kisérletek azt mutatták, hogy a kitozán gátolja a baktériumok szaporodását és a bőrgombák fejlődését. S talán készíthetnek belőle véralvasztót is.

Botanikusok szerint a kitozánt növényvédő szerként szintén alkalmazhatnák, lévén, hogy a haszonnövényeket megóvja a gombafertőzésektől. Noha ennek még nem ismerik a pontos mechanizmusát, azt máris megállapították, hogy vele a borsónövények megvédhetők a gombafertőzésektől. Annak a lencsének és azoknak a búzafajtáknak, amelyeknek a magjait kitozánnal kezelték, 10-30 százalékkal lesz több a terméshozamuk.

Japán kutatók azt állapították meg, hogy a talajba kevert kitozánnal javítható a mezőgazdaságilag hasznosított homoktalajok vízháztartása. A kitozán és származékai, noha nincs bennük fehérje, a takarmányhoz is adagolhatók. Azok a csibék és borjak, amelyeknek a takarmányába egy kevés kitozánt kevertek, könnyen lebontják a tejcukrot. Ez módot ad arra, hogy ezeket az állatokat a sajtkészítő üzemekben keletkező tejsavóval etessék.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Élet és Tudomány: A kitin mint nyersanyag (Frankfurter Allgemeine Zeitung)