Raffinóz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Raffinóz
Raffinose.svg
IUPAC-név (2R,3R,4S,5S,6R)-2-[(2S,3S,4S,5R)-3,4- Dihidroxi-2,5-bisz(hidroximethil)
oxolán-2-il]oxi-6-[ [(2S,3R,4S,5R,6R)-3,4,5-trihidroxi-6- (hidroximethil)oxán-2-il]oximetil]
oxán-3,4,5-triol
Más nevek Melitóz
Melitrióz
Gosszipóz
α-D-Galaktoszilszacharóz
Kémiai azonosítók
CAS-szám 512-69-6,
[7629-30-0] (pentahidrát)
PubChem 439242
ChemSpider 388379
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C18H32O16
Moláris tömeg 504,42 g/mol
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A raffinóz egy galaktózból, fruktózból és glükózból álló triszacharid. Elsősorban borsófélékben, a káposztában, karfiolban, brokkoliban, az aszparáguszban, más zöldségekben s teljes kiőrlésű gabonafélékben lehet vele találkozni. A raffinózt az alfa-galaktozidáz – az ember emésztőrendszerében meg nem lévő – enzim hidrolízissel D-galaktózzá és szacharózzá alakítja. Az α-GAL enzim ezen kívül olyan más alfa-galaktozideket hidrolizál, mint amilyen a sztachióz, a verbaszkóz és a galaktinol. Az enzim nem bontja le az olyan béta-kapcsolatos cukrokat, mint amilyen például a laktóz.

Az ologoszacharidok raffinóz családja a szacharóz alfa-galaktoziles származékai. Leggyakoribb képviselői a tirszacharid raffinóz, a tetraszacharid sztachióz és a pentaszacharid verbaszkóz. Ezek a növények között gyakran előforduló vegyületek. Sok család magjában fellelhetőek. A szacharóz után a raffinóz a leggyakrabban előforduló oldódó szénhidrát.