Inulin
| Inulin | |
|---|---|
 |
|
| Kémiai képlet | C6nH10n+2O5n+1 |
| Moláris tömeg | Polimer, n-től függ |
| CAS-szám | [] |
| PubChem | |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
- Nem tévesztendő össze ezzel: inzulin.
Az inulinok természetben előforduló poliszacharidok, melyek számos növényfajban megtalálhatóak.[1] Nevét az örménygyökért is magába foglaló Inula növénynemzetségről kapta. Az élelmi rostok fruktán csoportjába sorolják. A növényekben energiatároló funkciója van és általában a gyökérben vagy a rizómában halmozódik fel. Azok a növények, amelyek inulint raktároznak, általában nem tartalmaznak keményítőt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Kémia
Az inulinok polimerek, melyek fruktózegységekből állnak össze és csak végződéseiken tartalmaznak glükózt. A fruktózegységek béta-(2-1) glikozidos kötéssel kapcsolódnak egymáshoz. A növényi inulinok általában 20 és több ezer közötti fruktózegységből állnak. A kisebb molekulákat frukto-oligoszacharidoknak [FOS] nevezik, legegyszerűbb képviselőjük az 1-ketóz, amely 2 fruktóz és 1 glükóz egységet tartalmaz.
Az inulinokat a következő módon nevezik el: ahol n a fruktózegységek száma, és py a piranozil rövidítése:
- Inulinok terminális glükózzal:
- alfa-D-glükopiranozil-[béta-D-fruktofuranozil](n-1)-D-fruktofuranozidok, röviden: GpyFn.
- Inulinok terminális glükóz nélkül:
- béta-D-fruktopiranozil-[D-fruktofuranozil](n-1)-D-fruktofuranozidok, röviden: FpyFn.
Az inulinok hidrolízisével frukto-oligoszacharidok keletkezhetnek, melyek polimerizációs foka ≤ 10.
[szerkesztés] Hatásai
Az emberi ptialin és amiláz enzimek az inulinokat nem képesek lebontani, csak a keményítőket. Az inulin tehát bontatlanul halad át az emésztőrendszeren. Csak a vastagbél baktériumflórája kezdi bontani, ami jelentős mennyiségű CO2-, hidrogén- és metántermelődéssel jár, emiatt az inulintartalmú élelmiszerek flatulenciát (bélgázképződést, szelet, puffadást) okozhatnak.
[szerkesztés] Természetes inulinforrások
Inulinban gazdag növények:
- csicsóka (Helianthus tuberosus). A csicsóka minden más hasonló növénynél több, 14–16% inulint tartalmaz.[2]
- örménygyökér (Inula helenium)
- gyermekláncfű (Taraxacum officinale)
- cikória (Cichorium intybus)
- vöröshagyma (Allium cepa)
- fokhagyma (Allium sativum)
- közönséges bojtorján (Arctium lappa)
- jamszgyökér (Dioscorea spp.)
- agave (Agave spp.)
- yacon (Smallanthus sonchifolius spp.)
- jicama (Pachyrhizus erosus)
[szerkesztés] Hivatkozások
- ↑ Roberfroid M. „Introducing inulin-type fructans.”. Br J Nutr 93 Suppl 1, S13-25. o. PMID 15877886.
- ↑ http://www.elestar.hu/2010/01/29/10-dolog-amit-a-csicsokarol-tudni-kell/ Csicsóka inulintartalma
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
