Arabinóz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Arabinóz
DL-Arabinose.svg
IUPAC-név (2R,3S,4S)-2,3,4,5-Tetrahidroxipentanal
Kémiai azonosítók
CAS-szám 5328-37-0
PubChem 5460291
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C5H10O5
Moláris tömeg 150,13 g/mol
Megjelenés Fehér színű, kristályos por[1]
Sűrűség 1,5 g/cm3[1]
Olvadáspont 157 °C[1]
Oldhatóság (vízben) oldható[2]
Veszélyek
EU osztályozás nincsenek veszélyességi szimbólumok[2]
R mondatok nincs R-mondat[2]
S mondatok nincs S-mondat[2]
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

Az arabinóz egy öt szénatomos monoszacharid, összegképlete C5H10O5. Molekulájában formilcsoportot (-CHO) tartalmaz, tehát az aldózok közé tartozik. A természetben főként az L-módosulata található meg (L-arabinóz), legnagyobb mennyiségben kötött állapotban. Előfordul például növényi pektinekben és bakteriális poliszacharidokban.

Tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az arabinóz fehér színű, kristályos vegyület. A kristályos L-arabinóz hattagú, piranózgyűrűt alkot, mutarotál.

Az arabinóznak sem a D-, sem az L-módosulata nem erjeszthető.

Előfordulása a természetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az L-arabinóz a természetben főként kötött állapotban található meg, nagyon elterjedt. Megtalálható például növényi mézgákban, pektinekben, bakteriális poliszacharidokban és egyes glikozidokban. Az egyik pektinanyagban, az arabánban L-arabinofuranóz (öttagú gyűrűs L-arabinóz) egységek találhatók, amelyek 1→5 kötésekkel kapcsolódnak össze.

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az L-arabinóz mézgákból nyerhető ki hidrolízissel. Az antipódpárja, a D-arabinóz D-glükózból állítható elő láncrövidítő lebontással.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bruckner Győző: Szerves kémia, I/2-es kötet
  • Bot György: A szerves kémia alapjai. ISBN 963-240-150-6

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]