Arabinóz

Arabinóz
IUPAC név	(2R,3S,4S)-2,3,4,5-Tetrahidroxipentanal
Azonosítók
CAS-szám	[5328-37-0]
PubChem	5460291
SMILES	C([C@@H]([C@@H]([C@H](C=O)O)O)O)O
Tulajdonságok
Molekulaképlet	C5H10O5
Moláris tömeg	150,13 g·mol−1
Megjelenés	Fehér színű, kristályos por
Sűrűség	1,5 g/cm3
Olvadáspont	157 °C
Oldhatóság (vízben)	oldható
Veszélyek
EU osztályozás	nincsenek veszélyességi szimbólumok
R mondatok	nincs R-mondat
S mondatok	nincs S-mondat
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa)

Az arabinóz egy öt szénatomos monoszacharid, összegképlete C₅H₁₀O₅. Molekulájában formilcsoportot (-CHO) tartalmaz, tehát az aldózok közé tartozik. A természetben főként az L-módosulata található meg (L-arabinóz), legnagyobb mennyiségben kötött állapotban. Előfordul például növényi pektinekben és bakteriális poliszacharidokban.

Tulajdonságai

Az arabinóz fehér színű, kristályos vegyület. A kristályos L-arabinóz hattagú, piranózgyűrűt alkot, mutarotál.

Az arabinóznak sem a D-, sem az L-módosulata nem erjeszthető.

Előfordulása a természetben

Az L-arabinóz a természetben főként kötött állapotban található meg, nagyon elterjedt. Megtalálható például növényi mézgákban, pektinekben, bakteriális poliszacharidokban és egyes glikozidokban. Az egyik pektinanyagban, az arabánban L-arabinofuranóz (öttagú gyűrűs L-arabinóz) egységek találhatók, amelyek 1→5 kötésekkel kapcsolódnak össze.

Előállítása

Az L-arabinóz mézgákból nyerhető ki hidrolízissel. Az antipódpárja, a D-arabinóz D-glükózból állítható elő láncrövidítő lebontással.

Források

• Bruckner Győző: Szerves kémia, I/2-es kötet
• Bot György: A szerves kémia alapjai. ISBN 963-240-150-6