Szacharóz
| Szacharóz | |
|---|---|
 |
|
 |
|
| IUPAC név | β-D-Fruktofuranozil-α-D-glükopiranozid[1] |
| Más nevek | szacharóz |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [57-50-1] |
| RTECS szám | WN6500000 |
| SMILES | OC1C(OC(CO)C(O)C1O) OC2(CO)OC(CO)C(O)C2O |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C12H22O11 |
| Moláris tömeg | 342,29648 g/mol |
| Megjelenés | fehér, szilárd |
| Sűrűség | 1,587 g/cm³, szilárd |
| Olvadáspont |
186 °C |
| Oldhatóság (vízben) | 211,5 g/100 ml (20 °C) |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | nincsenek veszélyességi szimbólumok[2] |
| Főbb veszélyek | Gyúlékony |
| NFPA 704 |
1
1
0
|
| R mondatok | (nincs)[2] |
| S mondatok | (nincs)[2] |
| Lobbanáspont | N/A |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
| Oldhatóság | |
|---|---|
| Hőmérséklet (°C) | szacharóz/víz g/g |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A szacharóz vagy étkezési cukor (nádcukor, répacukor, juharcukor) egy diszacharid, melyet egy glükóz és egy fruktóz molekularész alkot (C12H22O11). A növények termelik és a heterotróf élőlények fontos tápláléka. Étkezési cukor, kristálycukor néven alapélelmezési cikk, leginkább cukorrépából vagy cukornádból állítják elő éves szinten 168 millió tonna mennyiségben (2011-es adat).[3]
Tartalomjegyzék |
Szerkezete, tulajdonságai [szerkesztés]
| tömegtört | viszkozitás[4] | ||
|---|---|---|---|
| sucrose | glucose | fructose | |
| % | mPas | ||
| 1 | 1,028 | 1,021 | 1,028 |
| 2 | 1,055 | 1,052 | 1,054 |
| 5 | 1,146 | 1,145 | 1,134 |
| 10 | 1,336 | 1,33 | 1,309 |
| 15 | 1,592 | 1,566 | 1,533 |
| 20 | 1,954 | 1,904 | 1,837 |
| 30 | 3,188 | 2,998 | 2,817 |
| 40 | 6,161 | 5,491 | 5,045 |
| 50 | 15,432 | 11,891 | 10,823 |
| 60 | 58,479 | 37,453 | 32,573 |
| 64 | 120,48 | 58,14 | |
| 68 | 285,71 | 119,048 | |
| 70 | 476,19 | 178,571 | |
Fehér színű, kristályos, édes ízű anyag, amely vízben jól oldódik. A szacharózban α-D-glükopiranóz (piranóz gyűrűs D-glükóz, α-anomer) és β-D-fruktofuranóz (furanóz gyűrűs D-fruktóz, β módosulat) kapcsolódik egymáshoz az anomer hidroxilcsoportokon keresztül. Emiatt sem a glükóz, sem a fruktóz gyűrűje nem képes felnyílni, és nem tud szabad oxocsoport kialakulni. Ezért a szacharóz nem redukáló diszacharid, és nem mutarotál. Ezen tulajdonsága miatt az Ezüst-tükör próba és a Fehling-reakció sem játszódik le. Viszont savval főzve hidrolizál és alkotórészeire esik szét, s a keletkező glükóz redukáló hatása már kimutatható.
Inverzió [szerkesztés]
A szacharóz jobbra forgat, optikai forgatóképessége +66,5°. A szacharóznak savval főzés után az optikai forgatóképessége megfordul, balra forgat. Ennek az az oka, hogy a savval főzés hatására a glükóz és a fruktóz közti kötés felbomlik, szabad glükóz és fruktóz 50-50%-os keveréke keletkezik. A kapott keveréket invertcukornak nevezzük. Az invertcukorban a fruktóz nagyobb mértékben forgat balra (optikai forgatóképessége −92,4°), mint a glükóz jobbra (optikai forgatóképessége egyensúlyi elegy esetén: +52,7°). Az invertcukor optikai forgatóképessége −39,7°. A szacharóz hidrolízisének neve: invertálás. A hidrolízis során nemcsak az optikai forgatóképesség változik meg, hanem a keletkezett keverék redukáló tulajdonságú lesz, mert a szabaddá vált glükóz laktolgyűrűje már felnyílhat.
Irodalom [szerkesztés]
- Yudkin, J., Edelman, J., Hough, L.. Sugar - Chemical, Biological and Nutritional Aspects of Sucrose. The Butterworth Group. ISBN 0-408-70172-2 (1973)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Szénhidrátok nevezéktana http://www.mdche.u-szeged.hu/~kovacs/szhnev/36_k.htm
- ^ a b c BGIA GESTIS (németül)
- ↑ http://www.fas.usda.gov/htp/sugar/2011/Nov2011sugar.pdf
- ↑ The functional properties of sugar (application/pdf objektum). nordicsugar.com, 2012. (Hozzáférés: 2012. október 17.)
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||
