Gumiarábikum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A gumiarábikumot adó arabmézgafa (Acacia senegal L.) termése, levele és virága

A gumiarábikum vagy arabmézga (latinul gummi arabicum, gummi mimosae, elavult magyar neve arabgumi) egyes akáciafajok gumiszerű váladéka, mézgája, amelyből ipari módszerekkel ragasztószer, kötőanyag nyerhető.

Fizikokémiai jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gumiarábikum kémiaialag a pektinekkel rokon anyag, száraztömegének 95%-a poliszacharid, a fennmaradó rész oligoszacharidok és glükoproteinek bonyolult összetételű elegye. Fő alkotóelemei a D-galaktóz (35–45%), L-arabinóz (25–45%), D-glükuronsav (6–15%) és L-ramnóz (4–13%). Molekulatömege 200–300 kDa, belső viszkozitása 12 ml/g. A képlékeny váladék levegőn megszilárdul, színtelen vagy halványsárga színű, fénytelen, repedezett felületű lesz. Meleg vízben lassan oldható, s átlátszó, viszkózus, ragadós állagú lesz.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gumiarábikumot az i. e. 2. évezred első felében már ismerték az egyiptomiak, akik festékek és papiruszok kötőanyagául használták, illetve a mumifikálásban, a múmiapólya összetartásában is fontos szerepe volt. Az i. e. 4. században Theophrasztosz „egyiptomi gumi” néven említette. Afrika őslakói hagyományosan kunyhóik tetejét teszik víztaszítóvá gumiarábikum-bevonattal, gyógyszerként alkalmazzák, de főznek is vele.

A 15. században fedezték fel ismét európai hajósok a gumiarábikumot, és megindult behozatala kontinensünkre. Az arabicum, arab jelzők nem a származási helyre utaltak, hanem arra, hogy Európába leginkább arábiai kikötőkből (például Áden, Suakin) szállították a nyersmézgát. Eleinte leginkább orvosságként ismerték. Az újkorban a nyomda-, a papír- és a textiliparban, a cigarettagyártásban ragasztószerként, gyufafej, pirotechnikai anyagok, festékek, cipőkenőcsök, tinta kötő-, illetve sűrítőanyagaként, valamint a gyógyszeriparban emulziókhoz alkalmazták és alkalmazzák. A 20. század első harmadában a fényképészetben általános volt a guminyomat, azaz egyfajta bikromát eljárás, amely gumiarábikumos oldattal kezelt fotopapírokon lehetővé tette a művészi igényű szépiafelvételek kidolgozását. A postai bélyegek ragasztandó oldalát gyakran szintén gumiarábikummal vonják be. Az élelmiszeriparban szirupok, gumi- és pillecukrok adalékanyaga, illetve fontos filmbevonatképző és kolloidstabilizátor (E-száma E-414). Mára a szintetikus anyagok előretörése háttérbe szorította használatát.

2001-ben az Amerikai Egyesült Államok közvéleménye felbolydult a hír hallatán, miszerint a Coca-Cola és a rágógumi alapanyagául is szolgáló gumiarábikum legnagyobb beszállítója az a szudáni cég, amelyben Oszama bin Láden is részesedéssel bír. A hír ugyan legendának bizonyult, de a meghurcolt gumiarábikum hivatalos, a csomagolásokon feltüntetett neve az addigi gum arabic helyett gum acacia lett.

Kinyerése és feldolgozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legjobb minőségű gumiarábikum a Szahara vidékén honos két arabmézgafa (Acacia senegal, A. seyal) szagtalan, nyálkás, gumiszerű váladéka. Minőségében ettől elmaradó gumiarábikum nyerhető ki más afrikai (A. arabica, A. abyssinica, A. Giraffae, A. albida) és ausztráliai (A. pycnantha, A. molissima) akáciafajokból. A Szahara övezetében, Szomáliától Szudánon és Csádon keresztül Szenegálig ún. gumikertekben termesztik az akáciát, másutt a természetes körülmények között élő fákat csapolják meg. A kéreg függőleges, 40–60 centiméteres bemetszésével gumikiválást előidézve tesznek szert a szükséges alapanyagra. Az akáciafajok gumitermelése a forró évszakban bőséges, így általában november–március között, kézzel gyűjtik össze a kiválasztódott és a napon megszilárdult, kb. 5 centiméteres átmérőjű gumigömböket. Egy kifejlett, 5–25 éves fa éves gumitermése 0,4–2 kg között ingadozik.

A nyers gumiarábikumot ezt követően kézzel megtisztítják a portól és a kéregdaraboktól, esetleg a nedvességtartalmat is kisajtolják. A kisebb darabokat különválasztják és nagykereskedelmi forgalomba bocsátják (egyes könnyűipari ágazatoknak a feldolgozatlan, nyers gumiarábikumra van szükségük). Ezután kezdetét veheti az ipari feldolgozás. A nyersterméket összezúzzák, vízben feloldják, vegyileg tisztítják, majd hőkezelik. Legvégül porlasztószárítás alá vetik, amelynek eredményeként a tiszta, vízben könnyen oldódó gumiarábikumpor nagykereskedelmi forgalomba kerülhet, 1 kilogrammostól 1 mázsás kiszerelésig.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Arab mézga. In A Pallas nagy lexikona.
  • Magyar nagylexikon II. (And–Bag). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 258. o. ISBN 9630568004  

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]