Akácia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Acacia
Acacia
Acacia
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Hüvelyesek (Fabales)
Család: Pillangósvirágúak (Fabaceae)
Alcsalád: Mimózaformák (Mimosoideae)
Nemzetség: Acacia
Mill.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Acacia témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Acacia témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Acacia témájú kategóriát.

Az akácia élőhelyei
Acacia drepanolobium
Acacia sp.

Az akácia (Acacia) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályában a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába és a mimózaformák (Mimosaceae) alcsaládjába tartozó nemzetség mintegy 800 fajjal.

Származása, elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legtöbb faja Ausztráliában él, de sok nő Afrikában és Dél-Ázsiában is. Néhány faj Dél-Amerikában él.[1]

Megjelenése, felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Levelei kétszer szárnyasan összetettek. Cserjék, alacsony vagy közepes méretű, jellegzetesen ernyő formájúra növő fák. Számos faján a leveleket fillokládiumok helyettesítik.


Életmódja, termőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szárazságot jól tűri; ennek jelei a fillokládiumok. A szavannák és monszunerdők legismertebb fáiként Afrika nagy részén a táj képének meghatározó növényei. A fajok többsége a fagyot egyáltalán nem tűri.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sok faj gazdaságilag értékes váladékot termel; ezek legismertebbike az arabmézga (gumiarábikum), amit a trópusi Afrikában, illetve Észak-Indiában növő arabmézgafa (gumiarábikumfa, Acacia senegal) törzséből csapolnak.

Több faja ismert kerti, illetve cserepes dísznövény. A virágkereskedelemben kapható sárga virágú mimóza voltaképpen az ezüst akácia (Acacia dealbata).

További, ismertebb fajok:

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]