Cigaretta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Két f6 márkájú keletnémet cigaretta
Cigarettatöltő

A cigaretta a dohánytermékek közé tartozó élvezeti cikk, fogyasztása elterjedt szokás világszerte, megítélése változó. A cigaretta (franciául 'kis szivar', 'szivarka') vékony papírhengerrel burkolt, kis tekercsnyi finom szálakra vágott dohány. Legtöbbször szűrőt (filtert) is tartalmaz, mely a belélegzett cigarettafüst káros anyagait hivatott kiszűrni.[1] Használata során a cigaretta egyik végét meggyújtják, a másikon keresztül beszívják, majd a levegőbe fújják a 700°C hőmérsékletű[2], parázsló dohány füstjét. Kultúrája igen népszerű, annak ellenére, hogy bizonyítottan ártalmas az egészségre. Elsődleges pszichoaktív kémiai alkotója a nikotin, amely függőséget okoz.

A cigaretta szó általában a dohánylevélből készült cigarettára utal, de más növényekből is készítenek hasonlót, például cannabisból. A cigarettát a szivartól annak kisebb mérete, megmunkált levelek használata és papírcsomagolása különbözteti meg. A papír általában fehér, de más színű cigarettapapír is létezik. A szivar jellemzően teljesen egész leveles dohányból készül.

A cigaretta fogyasztásának mértéke világszerte változó. Bár a dohányzók aránya a fejlett országokban stagnál vagy csökken, a fejlődő országokban továbbra is növekszik.[3][4] A nemdohányzók védelme érdekében számos országban szigorú törvények szabályozzák a dohányzás körülményeit.

Az erőfeszítések eredménytelenségét jellemzi, hogy a magyar lakosság 20%-a, azaz minden ötödik ember, a dohányzás következményeként hal meg.[5]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy Palenqueben, Mexikóban talált kőfaragás, amelyen egy maja pap cigarettázik

A cigaretta legkorábbi formáit Közép-Amerikában használták a kilencedik század körül, vékony dohányrudak és más segédeszközök kíséretében, de innen ered a pipázás hagyománya is. Az első cigarettaszerű tárgyak inkább a mai szivarra, mint cigarettára emlékeztettek. A maja, később az azték civilizációban elsősorban rituális szertartásokban használták, gyakran pszichoaktív szerekkel együtt, vallásos önkívület elérésére. Agyagból készült használati tárgyakon, templomi metszeteken ábrázoltak dohányzó vallásos főméltóságokat vagy isteneket.

A cigaretta, a szivar és a pipa használata volt a dohányfogyasztás legelterjedtebb módja a Karib-szigeteken, Mexikóban, Közép- és Dél-Amerikában egészen a közelmúltig.

A dél- és közép-amerikai cigarettákat különböző növényi csomagolással burkolták. Spanyolországba való behozatala után kukoricalevélbe csavarva fogyasztották a dohányt, majd a tizenhetedik században kezdett teret hódítani a finom papírborítás. Az ebből származó terméket papelatének hívták, ami megtalálható Goya La Cometa, La Merienda en el Manzanares és El juego de la pelota a pala című festményein is.[6]

1830-ra a cigaretta eljutott Franciaországba, ahol megkapta a cigaretta nevet(cigar = szivar, -ette = kicsi). 1845-ben a francia állami dohánymonopólium megkezdte a cigaretta tömeges gyártását [6].

Georges Bizet Carmenjében, amit Spanyolországban mutattak be 1830-ban, a főszereplő Carmen a történet elején egy cigarettagyárban dolgozik.

Az angolszász világban a cigaretta a krími háború alatt és után lett népszerű, amikor a brit katonák mindenben igyekeztek felülmúlni oszmán török bajtársaikat és orosz ellenségeiket, még a dohányzás terén is.[6] Ebben nagy segítségükre volt az egyiptomi cigarettaipar fellendülése. Ezidőtájt kezdett népszerűvé válni a cigarettázás a világ más országaiban is.

A nyugati civilizációban a cigarettázás hagyománya általánosan csak a 20. században terjedt el. Az USA-ban a század kezdetén az egy főre eső évenkénti cigarettafogyasztás 54 szál volt (azaz a lakosság kevesebb mint 0,5%-a szívott el 100 szálnál többet évente). A cigarettafogyasztás 1965-ben tetőzött, 4259 szál/év/fővel. Akkoriban már a férfiak 50%-a és a nők 33%-a dohányzott,[7] azaz az amerikaiak évente több mint száz szálat szívtak el. 2000-re a fogyasztás 2092 szál/év/főre csökkent, mely azt jelenti, hogy a férfiak mintegy 30%-a és a nők mintegy 22%-a szívott 100 szálnál többet évente. 2006-ra az egy főre jutó fogyasztás tovább csökkent, 1691 szálra,[8] ami arra utal, hogy a lakosságnak mintegy 21%-a szívott 100 szál cigarettát vagy annál többet évente.

Maga a cigaretta sokat változott az idők folyamán: például a cigarettán a dohányzás tengelyéhez képest átlósan elhelyezkedő vékony sávok hátterében az áll, hogy a papír a hatékony égés megkönnyítése céljából vékony és vastag variánsokból készül, melyek szíváskor segítik a hatékony égést, nyugalmi állapotban pedig akadályozzák az önégést. Az alkalmazott szintetikus részecskeszűrők eltávolítják a kátrány egy részét, mielőtt az a dohányos szervezetébe jutna.

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kereskedelmi célzattal gyárilag előállított cigaretta látszólag egyszerű tárgy: alapvetően dohánykeveréket, papírt, a külső réteget összetartó ragasztót és többnyire cellulóz-acetát alapú szűrőt tartalmaz.[9] Míg magának a cigarettának az előállítása viszonylag egyszerű, a gyártók nagy figyelmet szentelnek a dohányösszetevőkre, amelyeknek a hagyományosan kevert cigarettákban van nagy szerepe. Összesen mintegy 5000 olyan adalékanyagot regisztráltak a hatóságok világszerte, amit cigarettagyártás során használhatnak.[10] Ezeknek túlnyomó többsége vagy technikai adalékanyag – ami például segíti a dohányt nedvesen tartani az aprítás során, vagy pótolja a szárítás során elveszett természetes növényi cukrot -, vagy ízanyag, amivel maguknak az egyes dohányfajtáknak a karakterisztikus ízeit hangsúlyozzák.

A cigaretta keresztmetszete:
1. A szűrő, amely 95%-ban cellulóz-acetátból készül
2. A szűrőt borító papírréteg
3. A dohányt borító papírréteg
4. A dohány

Papír[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A papír, amelybe a cigarettát tekerik, változhat a porózusság szempontjából. Feladata – azon túlmenően, hogy összetartsa a cigarettadohányt – az, hogy segítse a szellőzést, vagy tartalmazhat olyan anyagokat, amelyek befolyásolják az égési sebességét és keményebbé teszik a hamut. A cigarettafiltert körülölelő papír megvédi a szűrőt a nyáltól, mérsékli a cigaretta égését valamint a beszívott füst mennyiségét.[11]

Simon Chapman, a University of Sydney közegészséggel foglalkozó professzora véleménye szerint a cigaretta papírjában található égő részecskék miatt van a legtöbb cigaretta által okozott tűzeset, és ha azoknak a mértékét csökkentenék, azzal csökkentenék egyúttal a cigaretták károsanyag kibocsátó mértékét is.[12] 1980-tól kezdve a Phillip Morris és az RJ Reynolds cégek kifejlesztettek ugyan tűzbiztos cigarettákat, de ezek sohasem kerültek forgalomba.

A cigarettapapír égési sebességét a papírban található különböző cellulóz mikrokristályok szabályozzák.[13] A tűzbiztos cigaretta létrehozásánál a cigarettapapíron különböző porozitású sávokat alakítottak ki. Ezeknek a különlegesen kialakított cigarettáknak mérsékelt az égési sebessége, ami lehetővé teszi, hogy maguktól kialudjanak, ha nem szívják.[14] A tűzbiztos papír gyártásakor mechanikailag megváltoztatják a papírpépet.[15]

New York állam volt az első az Egyesült Államokban, amelyik elrendelte, hogy az elkészített és eladott cigarettáknak meg kell felelniük a tűzbiztossági szabályoknak. További amerikai államok is tervezik ezt a határozatot bevezetni. Kanadában is foganatosítottak ilyen intézkedést, hasonló alapfogalmakkal.[14]

Az Európai Unió 2011-ig be szeretné tiltani a nem tűzveszély-biztos cigaretták forgalmazását. Egy, az EU által elvégeztetett kutatás szerint az uniós országokban a 2005 és 2007 közötti időszakban 11 000 tűzeset keletkezett a cigaretta miatt. Ezek a tüzek 520 halálesetet és 1600 sérülést okoztak.[16]

Dohánykeverék, cigarettadohány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cigaretta dohányos, gyújtható vége

A világ dohányosainak 75%-ka kevert cigarettát fogyaszt. A hagyományosan kevert cigarettákat háromféle dohány alkotja: a Virginia, a Burley és az Oriental. A keverés adja meg az adott cigaretta jellegzetes ízét, amely a különböző vidékeken termesztett dohányleveleknek köszönhető. Ezek minősége az íz szempontjából évről évre, a környezeti hatásoktól függően változhatnak.

A keverést és a töltést megelőzően a leveleket kiválogatják, feldolgozzák és érlelik. A különböző receptúrákban a levéldohányok keverékéhez különféle nedvesítőanyagokat (például propilén-glikolt és glicerint) és egyéb technikai adalékanyagot adnak (pl. a szárítás során elveszett növényi cukrot pótolandó kakaó- vagy szentjánoskenyér-kivonatot). Ezt követően aprítják a dohányt, amit íz- és illatanyagokkal kevernek, a dohánykeverék természetes ízkonzisztenciájának javítása és az egyes márkákhoz társított ízek előállítása érdekében.[17] Az íz- és aromaanyagok fő feladata, hogy visszaadják a dohánynak a feldolgozás során az ismételt nedvesítés és szárítás következtében elveszített aromáját. Végül a dohánykeveréket a cigarettahengerekbe töltik, majd a kész cigarettákat csomagolják.

Az 1950 után készült cigaretták, bár nagyobb részben aprított dohánylevélből készülnek, a keverés előtt a gyártó jelentős mennyiségű dohánygyártási mellékterméket is belekever. A dohánykeverékek főleg flue-cured (füsttel kezelt) fényes levelekből, burley és oriental dohánytípusokból állnak. Keverés és betöltés előtt a dohányleveleket válogatják, feldolgozzák és szárítják. A feldolgozás, aprítás során gyártási melléktermékek keletkeznek, mint a levélnyél, dohánypor és levéldarabkák. A cigarettagyártás gazdaságossága érdekében ezeket a melléktermékeket egy különálló folyamat során olyan formára dolgozzák fel, hogy a keverékbe visszajuttatva ne okozzanak minőségcsökkenést.

Az egész dohánylevelekből készíthetnek úgynevezett térfogatnövelt (expanded) dohányt is. A dohányt felpuffasztják, vagyis megnövelik a térfogatát azáltal, hogy szén-dioxiddal szaturáltatják, majd felmelegítik, hogy a dohányban található szaturált szén-dioxid elhagyja azt. Ezáltal a fizikai állapota megváltozik, hasonlóan a polisztirén habok felpuffadásához. Ezzel a folyamattal készítik el a „light” (gyengébb) cigarettákba való dohányt, mivel az eljárással csökkentik a dohány sűrűségét a cigarettában, így méretben azonos cigarettaszálakat kevesebb dohány felhasználásával tudnak előállítani.

Kézzel sodort cigaretta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kézzel sodort cigaretta (sodrós cigeretta, tekert cigaretta) valójában vágott dohányból és cigarettapapírból kézzel vagy kézi töltővel készített cigarettát takar. A sodorható termékeket általában csomagban, vágott dohányként árulják. A sodort cigarettához külön filter is vásárolható, a dohányos ezt is a cigarettába tekerheti.

Ennél a terméknél a dohányos maga dönti el, hogy milyen átmérőjű cigarettát szeretne sodorni, így változtatva a cigaretta erősségét. A sodrós dohány ugyanúgy okozhat különféle betegségeket, mint minden más dohánytermék. A kézzel sodort cigaretta népszerűsége az utóbbi időben kezdett jelentősen megnőni, mert jóval kisebb a jövedéki adótartalma, mint a hagyományos cigarettának, és ezért jelentősen alacsonyabb áron lehet hozzájutni.

Adózás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cigaretta sok országban jelentős adóbevételi forrás. Ez a tény mindig is gátolta a dohányzás visszaszorításán dolgozó egészségügyi csoportok sikerességét, mivel a kormányok általában maximalizálni akarják az adóbevételeket. Ezen kívül több ország állami monopóliummá tette a cigarettát.[18] Az USA-ban a cigaretta adótartalma államonként eltérő; megállapítható, hogy ott, ahol a dohány jelentős mezőgazdasági ágazati tényező, a cigaretta adóvonzata is általában alacsonyabb.[19] Kutatási eredmények szerint a cigarettaárak emelésekor csökken a dohányzás mértéke. Minden 10 százalékos cigarettaáremelés hatására a fiatalok dohányzása mintegy hét százalékkal, a teljes fogyasztás pedig mintegy négy százalékkal csökken.[20] Ezért a cigaretta adóvonzatának emelését gyakran javasolják a dohányzás csökkentésének eszközeként.

Az Egyesült Királyságban a robbanásszerűen emelkedő adó miatt sokan csempésznek cigarettát. Egy doboz ára más országokban csak feleannyiba kerül, mint az Egyesült Királyságban, így az illegális importőrök hatalmas haszonra tesznek szert. Egy húsz szálas cigaretta doboza átlagosan 5,20 font, míg az importált termékek 3 fontnál kevesebbe kerülnek, aminek az az oka, hogy a legális cigaretta kereskedelmi árának nagy része a cigarettára kivetett adó.

Értékesítés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cigarettareklámozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cigarettareklámokat egészen a 20. század második felének a közepéig engedélyezték: eddig az időszakig számos híres, mára legendássá vált reklámkampányt bonyolítottak le a dohánygyárak. A világon hamarosan széles körben elterjedő szigorítás 1970. április 1-jén kezdődött, amikor Richard Nixon amerikai elnök aláírta a Közegészségügyi Cigarettatörvényt (Public Health Cigarette Smoking Act), és elsőként a televízióban betiltották a cigarettareklámokat.

Mára a világ számos részén tilos a dohány bárminemű reklámozása. Egyes országokban a jogalkotók arra törekednek, hogy az átlagos fogyasztó a dohánytermékekkel egyáltalán ne is találkozhasson: Kanadában, Írországban, Izlandon és Norvégiában például betiltották a dohánytermékek bolti kihelyezését. Más országokban azt vizsgálják, hogy milyen hatása lehet a védjegyek eltávolításának, és annak, hogy a dohánytermékeket egyencsomagolásban lehessen csak forgalomba hozni. Érdekes jelenség, hogy míg az egészségvédők a dohányzás mértékének a csökkenését várták ezektől az intézkedésektől, a dohányzók száma érdemben nem csökkent, szemben a feketepiaccal, ami Kanadában ma már a teljes cigarettapiac 40%-kát, Írországban pedig 30%-kát teszi ki.[21][22]

Fiatalkorúak dohányzásának korlátozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1998 április 1-jével kezdődően mind az ötven USA állam betiltotta a cigaretta és egyéb dohánytermékek 18 éves kor alatti személyeknek történő értékesítését, sőt Alabama, Alaszka, New Jersey és Utah államok, valamint a New York állambeli Nassau, Suffolk és Onondaga megyék a korhatárt 19 évre emelték.[23][24] ezzel kívánva megakadályozni, hogy a felsőbb osztályokba járó középiskolás diákok fiatalabb társaiknak cigarettát vásároljanak.

Hasonló törvények vannak hatályban számos más országban is. Kanadában például a szövetségi államok jelentős részében előírás, hogy csak 19 évnél idősebb személy vásárolhat cigarettát (kivételt képez ez alól Québec, Saskatchewan, Manitoba és Alberta, ahol a törvény által előírt életkor 18 év). A minimum életkor azonban csak a vásárlásra vonatkozik, a fogyasztásra nem. Egyedül Albertában tér ki a törvény arra, hogy 18 évnél fiatalabb személy nem birtokolhat vagy használhat dohányterméket. Ausztráliában, Új-Zélandon és Pakisztánban tilos 18 évnél fiatalabb személynek bármilyen dohányterméket értékesíteni.

2007. október 1-jétől Nagy-Britannia négy tagországából háromban (Angliában, Walesben és Skóciában) törvény tiltja, hogy a kereskedők bármilyen dohányterméket 18 évnél fiatalabb személynek értékesítsenek (a korhatár 16 évről emelkedett 18-ra). Ezen kívül tilos 18 évnél fiatalabb személynek öngyújtót, cigarettapapírt és egyéb dohányzással összefüggő terméket értékesíteni. Érdekes módon a szigetországban nem törvénybe ütköző, ha a 18 évnél fiatalabb személy dohányt vásárol vagy ha dohányzik, csak az törvényellenes, ha a kereskedő 18 év alatti személynek adja el a terméket. A 16-ról 18 évre emelkedő alsó korhatár Észak-Írországban 2008. szeptember 1-jével lépett hatályba. Írországban a kisebb, tízes csomag cigarettára vonatkozó tilalom 2007. május 31-én lépett törvényerőre, annak érdekében, hogy csökkenjen a kiskorúak dohányzása. Az Egyesült Királyság Egészségügyi Minisztériuma hasonló lépéseket tervez.

A világ legtöbb országában a dohányzásra vonatkozó korhatár 18 év. Ez alól kivételt képez az a hat ország (Ausztria, Belgium, Dánia, Portugália, Svájc és Hollandia), ahol az alsó korhatár 16 év. Németország 2007. szeptember 1-jétől 16 évről 18-ra emelte a vásárlásra vonatkozó alsó korhatárt. Itt azonban az összes nyilvános helyen lévő németországi cigaretta-automatának ellenőriznie kell a vásárló életkorát, amely úgy történik, hogy a gép kéri, hogy a vásárló helyezzen be egy bankkártyát. Törökországban, ahol a dohányosok aránya az egyik legmagasabb,[25] a legális alsó korhatár szintén 18 év. Érdekes eset Japán, az egyik legtöbb dohányt fogyasztó ország: itt a vásárlás aló korhatára 20 év (Japánban a szavazati jog alsó korhatára is 20 év).[26] 2008 júliusától Japán a „taspo smart kártya” (dohánykártya) révén kívánja ellenőrizni a korhatárt a cigarettaárusító automatáknál. Más országokban, például Egyiptomban, semmilyen életkorban nem törvénybe ütköző dohányterméket használni vagy vásárolni.

Fogyasztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A világon évente megközelítőleg 5,5 trillió cigarettát gyártanak, amit körülbelül 1,1 milliárd ember, azaz több mint az össznépesség egyhatoda fogyaszt el. Amire a fejlett országokban jelentős mértékben csökkent a fogyasztás, addigra a világ más, fejlődő országaiban nő a cigarettázási arány. Az Egyesült Államokban 1965 és 2006 között 42%-ról 20,8%-ra[3] csökkent az arány a felnőttek körében. Ennek ellenére a fejlődő országokban az éves fogyasztás 3,4%-kal növekszik.[4]

Nem szerinti fogyasztási százalék
Régió Férfiak Nők
Afrika 29 4
Egyesült Államok 35 22
Kelet-Mediterrán 35 4
Európa 46 26
Délkelet-Ázsia 44 4
Nyugat Csendes Óceán 60 8
A világ vezető cigarettafogyasztói 1998-ban
Ország Lakosság (millió) Elfogyasztott cigaretták
(milliárd)
Elfogyasztott cigaretták
(fejenként)
Kína 1248 1643 1320
Egyesült Államok 270 451 1670
Japán 126 328 2600
Oroszország 146 258 1760
Indonézia 200 215 1070
Magyarország cigaretta miatti halálozási aránya[5]
Elhalálozottak
száma
Összhalálozás
százaléka
1970 20 000 17
1999 28 000 20

Egészségügyi kérdések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cigarettában található elsődleges pszichoaktív kémiai anyag – a nikotin – függőséget okoz. A terhes nők dohányzásával kapcsolatban kimutatták, hogy a cigaretta használata születési rendellenességeket, szellemi és testi fogyatékosságot okoz. A cellulóz-acetát és a szénrészecskék cigaretta általi belélegzése tüdőrákot okozhat.

Grafika a cigarettás dobozokon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sok országban kötelező a cigarettásdobozokon egészségügyi figyelmeztetést elhelyezni. Az egyik első ilyen ország az Egyesült Államok volt, de ide tartozik Kanada, az európai országok, Ausztrália és több ázsiai ország is (például Hongkong).

Dohányzási tilalmak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Számos törvényhozás korlátozásokat vezetett be a dohányzást illetően, különösen a nyilvános helyen történő dohányzással kapcsolatban. A tilalom indoklása elsődlegesen a passzív dohányzással összefüggő negatív egészségügyi hatásokat hozta fel.

Elektronikus cigaretta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az elektronikus cigaretta a nikotinbevitel alternatívája, mely kinézetében hasonlít a cigarettára, de füst nem termelődik. Viszonylag új keletű megjelenése miatt hatásai még nem ismertek. Használata több országban is illegális, például Új-Zélandon, Ausztráliában és Szingapúrban, más országokban, például Kanadában és Dániában hatósági engedély szükséges a forgalmazásához.

Cigarettaszűrő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy elnyomott csikk a hóban

Az általánosan elterjedt neve a cigaretta elszívás utáni maradékának a cigarettacsikk, filter vagy szűrő. A szűrő általában a cigaretta teljes hosszúságának a 30%-át teszi ki. A filter egy papírhengerben van, ez tartalmazza a dohány és a hamu maradékának egy részét, valamint a kátrányt. Különleges esetekben a szűrő kisebb mértékben megég, ha túl sokáig szívják a cigarettát. A cigaretta vége sok közvélemény-kutatás tárgya, hogy az emberek ez alapján hogyan értékelik, ítélik meg a márkát, a gyártót.

"Osztályharcos" magyar márka
1950-es évek

Cigarettaszemét[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csikk cellulóz-acetátból készül és elvileg újrahasznosítható, ennek ellenére a külső környezet hatására nagyon is ellenálló tud lenni a lebomlással szemben. A lebomlási folyamat tarthat 1 hónaptól egészen 3 évig, de lehet akár 10–15 év is. A csikk olyan vegyi anyagokat tartalmaz, amit a cigarettából kapott át, s ezek szennyezhetik a folyókat és az ivóvízkészleteket.

A különbség az arányokban és a lebomlásban van, amely sok esetben a szemetelés és a környezet terhelése által is befolyásolt. Egyes becslések szerint évente 4,5 trillió darab cigarettacsikk válik szemétté. 2006-ban, az International Coastal Cleanupban a cigaretták és a cigarettacsikkek az összegyűjtött szemét 24,7%-át tették ki, több mint kétszer annyit, mint bármelyik más összegyűjtendő kategória.

Az égő cigarettacsikkek rengeteg otthoni tűzesetet és bozóttüzeket, erdőtüzeket okozhatnak, amely tüzek hatalmas károkat okoznak úgy magánszemélyeknek, mint az államnak, és halált is okoznak.

Sok kormány bünteti az égő cigarettákat elővigyázatlanul eldobó személyeket, például Washington állam 1024 dolláros büntetést szab ki az ilyen cselekmények elkövetőire.

Híres cigarettamárkák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felhasznált források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Wigand, J.S. Additives, Cigarette Design and Tobacco Product Regulation, A Report To: World Health Organization, Tobacco Free Initiative, Tobacco Product Regulation Group, Kobe, Japan, 28 June-2 July 2006
  2. Cigarette burning temperature (Hozzáférés: 2014. 05. 11)
  3. ^ a b Cigarette Smoking Among Adults - United States, 2006. Cdc.gov. (Hozzáférés: 2009. november 13.)
  4. ^ a b WHO/WPRO-Smoking Statistics. Wpro.who.int, 2002. május 28. (Hozzáférés: 2009. november 13.)
  5. ^ a b Tudomány :: Élet :: Minden ötödik ember dohányzás miatt hal meg (MTI). Origo.hu, 2002. február 22. (Hozzáférés: 2010. március 17.)
  6. ^ a b c Goodman, Jordan Elliot. Tobacco in history: the cultures of dependence. New York: Routledge (1993). ISBN 0-415-04963-6 
  7. (1999. December) „Tobacco Use, United States 1990-1999”. Oncology (Williston Park) 13 (12).  
  8. Tobacco Outlook Report, Economic Research Service, U.S. Dept. of Agriculture
  9. Clean Virginia Waterways, Cigarette Butt Litter - Cigarette Filters, Longwood University. Retrieved October 31, 2006.
  10. Philip Morris USA, Product Information -Cigarette ingredients. Retrieved March 5, 2007.
  11. JTI, "Composite List of Ingredients in Non-Tobacco Materials" www.jti.com. Retrieved November 2, 2006.
  12. European Union Pushes for Self-Extinguishing Cigarettes. Deutsche Welle. (Hozzáférés: 2009. január 1.)
  13. " Smoking article wrapper for controlling burn rate and method for making same"
  14. ^ a b "What is a fire-safe cigarette?"
  15. "Method and apparatus for making banded smoking article wrappers"
  16. Les cigarettes anti-incendie seront obligatoires en 2011 (French nyelven). Lexpansion.com. (Hozzáférés: 2009. november 13.)
  17. David E. Merrill, (1994), "How cigarettes are made". Video presentation at Philip Morris USA, Richmond offices. Retrieved October 31, 2006.
  18. U.S. Aided Cigarette Firms in Conquests Across Asia”, Washingtonpost.com, 1996. november 17. (Hozzáférés ideje: 2009. november 13.) 
  19. State Excise Tax Rates On Cigarettes (January 1, 2007). Taxadmin.org. (Hozzáférés: 2009. november 13.)
  20. Higher Cigarette Taxes. Tobaccofreekids.org. (Hozzáférés: 2009. november 13.)
  21. Revenue Annual Report. 2008, Ireland.
  22. A GfK National Study for the Canadian Tobacco Manufacturers’ Council.
  23. http://www.state.nj.us/cgi-bin/governor/njnewsline/view_article.pl?id=2894
  24. News 10 Now (19 December 2006), "Lawmakers raise minimum age on purchasing tobacco products". Retrieved December 19, 2006.
  25. Total adult smokers by country. NationMaster.com. (Hozzáférés: 2008. június 4.)
  26. CIA - The World Factbook - Japan

Kiegészítő irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Cigarette című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cigaretta témájú médiaállományokat.